Új keleti politika?
Közép-Kelet- és Dél-Európa az utóbbi években Európa növekedési motorja volt, ez a térség hosszú távú gazdasági potenciált jelent éppen a mai nehéz helyzetben. E megállapítás a központi gondolata az osztrák diplomácia és gazdaság új összefogásának: a cél a Duna és a Fekete-tenger lehetőségeinek feltárása, kihasználása, Ausztria ottani pozícióinak mielőbbi kiépítése.
Ilyesmire van példa. Ausztria időben ott volt a szomszédos országokban, azután a Balkánon: mindkét reláció azóta sok-sok hasznot hozott mind az érintett térségben élőknek, mind pedig Ausztriának. Veit Sorger, az Osztrák Gyáriparosok Szövetségének elnöke erre is emlékeztetett azon a találkozón, amelyet a bécsi Diplomáciai Akadémián rendeztek. Hozzáfűzte: úgy tűnik, a karaván most még keletebbre vonul.
A kétnapos tanácskozásra meghívták a Duna menti és a fekete-tengeri országokban akkreditált diplomatákat, gazdasági kamarai kirendeltségvezetőket, akikkel Michael Spindelegger külügyminiszter, Cristoph Leitl kamarai elnök és Veit Sorger, a Gyáriparosok Szövetségének elnöke folytatott eszmecserét a tennivalókról. Ott volt a résztvevők között dr. Michael Zimmermann, Ausztria budapesti nagykövete és Erika Teoman-Brenner, az Osztrák Gazdasági Kamara budapesti kirendeltségének vezetője.
A célok tekintetében teljes az egyetértés. Legyen szó akár a Duna, mint vízi út jobb kihasználásáról, avagy a Fekete-tengeri térség országainak dinamikus fejlesztéséről, Ausztria tehet egyet és mást. Hatékonyabb lenne azonban, ha az érintett országok összefognának, s törekvéseikhez az Európai Unió is segítséget nyújtana. Hiszen a Földközi-tenger melléki országoknak is külön platformjuk van, miért ne járna ki ilyesmi a Duna mentieknek, avagy a Földközi-tenger mellékieknek.
Ha érdekli, milyen előnyök származnak az új elképzelésekből, olvassa el a
cikketa Szervusz Ausztria honlapon.
