„Tűnjenek el a szólamok, hogy a külföldi tőke negatív”

A közgazdász pályafutása során több világcégnél dolgozott vezető poszton sikeresen – főként német nagyvállalatoknál. Ez állhatott amögött, hogy 2007-ben őt választották a német gazdaság jelentős érdekképviselete, a Német – Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökévé, majd tavaly újabb évekre szavaztak bizalmat neki, pedig most nem német, hanem sikeres magyar céget vezet: a szoftverfejlesztő Nav N Go-t. Vahl fiatalsága meghatározó éveit töltötte Berlinben, német iskolákban – így még a főváros híres-hirhedt dialektusán is el tud beszélgetni…. A kamarai elnökség egyébként tiszteletbeli poszt. Mint mondja, azért vállalta, hogy közös ügyet támogathasson – az érdekes munkában új kihívásra talált.

Így már évek tapasztalatai után adhat számot arról: hogyan látja Magyarországot a német gazdaság?

– A rendszerváltás után, a németek előtti határnyitást követően, óriási bizalmi előnnyel indultunk, s ez megvolt még akkor is, amikor a gazdasági helyzet ezt már nem indokolta. A közvélekedés ellenére a gazdasági életben is nagy szerepet játszanak az érzelmek, a döntéshozók személyes benyomásai- de a jóindulatot el is lehet veszíteni… Kamaránk rendszeres felmérésénél a kérdésre, vállalkozna-e a német cég újra a magyar piacon, már sok éve közel 80 százalék válaszolt igennel – ez azonban 2008-ban lecsökkent 73 százalékra. S ha egy ilyen irányzat lefelé indul, nehéz megállítani. Amikor 20 éve elkezdtük, mi voltunk „legkeletebbre”. Napjainkban viszont például a feldolgozóipart könnyű még keletebbre telepíteni, ahol kedvezőbbek a feltételek. Olyat kell, kellene nyújtanunk, amit más nem tud. S nem csak beszélni arról, miben vagyunk jók – hiszen mások is ezt teszik. Meg is kell mutatnunk.

Mivel? Mi vonzhat ide újabb német beruházásokat?

– Elsősorban a kiszámíthatóság, hosszú távra. Egy ide települt külföldi cég vezetője természetesen sikeres akar lenni. Fel is terjeszti központjának helyzetelemzését, terveit, miként akar fejlődni a következő 5-10 évben. Hogy azután „égjen”, amikor elemzése, tervei megalapozatlannak bizonyulnak. Nem az ő hibájából, hanem azért, mert a keretfeltételek radikálisan megváltoztak. Ez a rendszerváltás óta a legnagyobb gond: bármely kormány is volt hatalmon, nem volt hosszú távra szóló gazdaságpolitika, akár év közben is változtak a feltételek. Igaz, voltak tervek a fejlesztések súlypontjaira – de azokat is szétmarcangolta a napi politika. Pedig a siker alapfeltétele, hogy a gazdaság szereplőinek kormányváltás esetén ne kelljen tartaniuk attól: újra megváltozik a gazdaság- és az adópolitika. Az utóbbi esetében átfogó reformra van szükség. Nem az áfa mértéke a döntő, hanem az, hogy hosszú távra, előre tudjuk, mekkora a kulcs. És nem a már adózókra kell új terheket rakni, hanem az adózók körét kell szélesíteni.

Minden valószínűség szerint kormányváltás előtt állunk. Beszélnek-e a Kamara, a német gazdaság képviselői a jövendő kormány embereivel? Mit várnak tőlük?

Fontos tudni, hogy a kamara közel 900 tagjának nagy többsége kis- és közepes vállalat, így aki azt gondolná, hogy a „nagyok” érdekképviselete vagyunk, téved. Természetesen vannak ilyen előzetes megbeszélések, hiszen kamaránk feladata, hogy egyrészt tolmácsolja tagjainak véleményét, elvárásait, másrészt tapasztalataival, ismereteivel segítse a mindenkori kormányzat tevékenységét. Általános tapasztalatunk, hogy a különböző pártokhoz tartozó politikusokkal való személyes légkörű megbeszéléseken könnyen egyetértésre jutunk, elméletben szinte minden kérdésben. A gond az, hogy a közösen támogatott megoldások azután nem valósulnak meg… Ami a jövendő kormány gazdaságpolitikusait illeti, azokat még nem látjuk. Egyelőre annyit tudunk, hogy változás esetén ki lehet a kormányfő, de az információk arról, kik töltik majd be a gazdaság szempontjából fontos tárcákat, nem egyértelműek. Jobb lenne minden esetben egy azonosítható árnyék-kormány, hogy a gazdaság is tudhassa, váltás esetén kik veszik át a posztokat és milyen gazdaságpolitikai szemléletet képviselnek.
Személyektől függetlenül: mit várnak az új kabinettől?

Mindenekelőtt azt, hogy a következő négy év gazdaságpolitikája stabil legyen, hiszen az elmúlt években távolról sem volt ez a helyzet. A Bajnai-kormány elvégezte, amit ilyen rövid idő alatt el lehetett, sokat tett az országkép megjavításáért. Erejüktől tellően megpróbáltak hosszú távra szóló intézkedéseket is tenni – a pozitívakat tovább kell vinni, meg kell alapozni a hosszú távú fejlődést. Természetesen változatlanul időszerű a korrupció visszaszorítása. A kilenc budapesti nagykövetnek a kérdésben nyilvánosságra hozott levelének tartalmával alapvetően mi is egyetértünk. Ugyanakkor a levelet – konkrét üzleti döntésekhez való közelsége miatt – sokan a magyar politikába való közvetlen beavatkozásnak értékelték, ez pedig, úgy érzem, nem feladatunk. Ezért mi más típusú kommunikációt választottunk volna. A korrupció kérdésére azonban mindenképpen fel kell hívni a figyelmet, hiszen a probléma változatlanul fennáll. A módosított közbeszerzési törvény alapján nehéz rendet teremteni – nem is beszélve a pártfinanszírozás mindmáig megoldatlan kérdéséről, amelynek meghatározó szerepe van a korrupcióban.
Az ország nehéz gazdasági helyzetében most nagyobb esélyt kaptak a szélsőséges nézetek. Ha viszont tudjuk, hogy bizonyos kérdéseket a mindenkori kormányok a szőnyeg alá söpörtek, mert nem tudták, a költségek miatt nem akarták azokat megoldani, akkor nem szabad meglepődnünk, ha most a mások által ajánlott „megoldások” népszerűek. De igazi megoldásokra van szükség.

Valóban el tudják képzelni, hogy egy Fidesz-kormány tovább viszi elődjének kezdeményeit?

Igen. A politikus racionális, meg tudja ítélni, mire van az országnak szüksége. Más kérdés, mit mondanak alkalmanként a széles nyilvánosság előtt – de feltehetően sok mindent tovább fognak vinni. Egyébként a német gazdaság szempontjából is fontos, hogy eltűnjenek a szólamok arról, miszerint a külföldi tőke negatív. Sajnos alkalmanként a jelenleg kormányzó párt képviselői is szeretik ezt hangoztatni. Komoly politikus nem mondhat ilyet egy kis országban, amely teljesen integrálódott a nemzetközi, jelentős mértékben a német gazdaságba és a kiviteléből él. Kis belső piacunk alkalmatlan arra, hogy nagy cégeket fenntartson, ezért a külföldi tőke elleni szólamok igen veszélyesek. Nyilván lehet vita arról, mit lehet a külföldnek eladni, vagy arról, mennyire kell ellenőrizni a külföldi cégeket. De a lényeg: akár magyar, akár külföldi egy vállalat, a megfelelően kialakított üzleti környezet megteremtésével támogatni kell sikeres tevékenységét, hiszen a magyar gazdaság fejlődéséhez, a foglalkoztatáshoz járul hozzá.