Túl a mélyponton a német gazdaság?

Az ugyancsak frankfurti székhelyű állami fejlesztési hitelintézet (KfW) számításai szerint a német GDP a negyedik negyedévben a harmadikhoz viszonyítva ismét 0,7 százalékkal nő, a vállalati beruházásoknál pedig még erőteljesebb, 1 százalékos növekedést valószínűsít az intézet az előző negyedhez képest.
Mindez azonban nem feledtetheti, hogy – ugyanezen forrás szerint – a vállalati beruházások 2009-ben összességében 13,5 százalékkal maradnak el az egy évvel korábbitól, 2010-re pedig csupán 1,8 százalékos növekedés valószínűsíthető ezen a területen. Az export ugyan lassan újból lendületet kap, de az ipari kapacitások 70 százalékot alig meghaladó kihasználtsága több mint tíz százalékponttal alacsonyabb a normálisnál, s több mint 5 százalékponttal az 1993. évi válság idején számított mögött is elmarad.

A kormány adókat csökkent

A keresztény-liberális kormánykoalíció – kora őszi választási ígéretét betartva – az adóterhek mérséklésével próbál pótlólagos növekedést ösztönözni a gazdaságban. A napokban a Bundestag 322 szavazattal 246 ellenében elfogadta a növekedést serkentő törvényt, amely évi 8,5 milliárd euróval mérsékli a családok, a vállalkozók, az örökösök és – az általános forgalmi adó számítás kedvezményes, 7 százalékos kategóriába történő átsorolásával – a vendéglátóipari vállalkozások adóterhét. A Szövetségi Tanácsban, azaz a tartományok parlamentjében december 18-án kerül napirendre ez a törvény. Addig a szövetségi kormánynak meg kell szereznie még néhány CDU-vezetésű tartomány miniszterelnökének egyetértését is, mert e tartományok bevételeiből különösen hiányoznak majd ezek az összegek. Rainer Brüderle szövetségi gazdasági és technológiai miniszter hosszabb távon további, a vállalkozások terheit csökkentő intézkedéseket helyezett kilátásba.

Megduplázódhat a költségvetési hiány

2009-ben még sikerül a maastrichti kritériumokon belül, 3 százalék közelében tartani az állami költségvetésnek a bruttó hazai termékhez viszonyított hiányát, de a költségvetési tervezési tanács előrejelzése szerint a hiány 2010-ben megduplázódhat, elérheti a GDP 6 százalékát. A szövetségi kormány, a tartományok, az önkormányzatok és egyéb költségvetési intézmények jövőre 144,5 milliárd euró új hitelt lesznek kénytelenek felvenni, ez 47 milliárddal haladja meg a 2009. évit. A szövetségi kormány 2009-et még megússza 37,5 milliárd euró új adóssággal, ez azonban 2010-re már 86 milliárd euróra emelkedik. A tartományok, amelyek 2008-at még szolid bevételi többlettel zárták, 2009-ben 29,5 milliárd euró hiánnyal szembesülnek s annak mértéke 2010-ben 34 milliárd euróra emelkedik. Az önkormányzatoknál keletkező deficit 2010-ben várhatóan eléri a 12 milliárd eurót, ami 8,5 milliárddal haladja meg a 2009. évit.

Korlátok között az elbocsátások száma

Állam és a gazdaság jó együttműködésének, konkrétan a rövidített munkaidő intézményének nagy szerepe van abban, hogy – mint Hans Heinrich Driftmann, a kamarai szövetség elnöke fogalmazott – „a vállalatok örvendetes módon törekednek munkavállalói törzsállományuk megtartására”. Így a foglalkoztatási helyzet eddig minden korábbi várakozást felülmúlóan kedvezően alakult. Ugyanakkor az ipari és kereskedelmi kamarák 25 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatra kiterjedő őszi felmérésekor a válaszadók egy negyede jelezte: a következő évben csökkenteni kívánja munkavállalói létszámát. Ez magasabb az egy évvel korábbi 18 százaléknál, de jóval alacsonyabb a kora nyáron számított 33 százaléknál. Ugyanakkor minden tizedik vállalat immáron létszámbővítésben gondolkodik. A képhez tartozik, hogy a létszámleépítésre kényszerülő vállalatok több mint háromötöde túlnyomórészt alacsony képzettségű munkavállalóitól kíván megválni, csak minden tizedik kényszerül felsőfokú végzettséggel rendelkezők elbocsátására.

A foglalkoztatási kilátások az iparban valamelyest borúlátóbbak. A kamarai felmérés során megkérdezett 9 ezer iparvállalat 37 százaléka tervez egy éven belül létszámleépítést, s csak 7 százalékuk bővítést. Mindezek együttes hatására 2010-ben várhatóan 300 ezer fővel mérséklődik az iparban foglalkoztatottak száma, de ez jóval mérsékeltebb létszámcsökkentést jelent a pár hónappal korábban feltételezettnél.

Az alagút vége – de még nem fellendülés

A német vállalatok többsége, (egy, a nagyvállalatok körében a közelmúltban végzett felmérés szerint kétharmada) szerint „már látni lehet az alagút végét”, de az általános vélemény mégis az, hogy még messze nem lehet fellendülésről beszélni. A német iparvállalatok hangulata ágazatonként nagyon különböző. Az energiaszolgáltatók, a gyógyszer-gyártók és az élelmiszer-feldolgozók kimondottan elégedettek üzleti helyzetükkel, s újabban a vegyipari vállalatok is egyre bizakodóbbak. Még mindig visszafogottak a fémfeldolgozók és a gépgyártók, s óvatosak az autógyártók is: az exportforgalom remélt élénkülése legfeljebb kiegyenlítheti a belföldi keresletnek az 5 milliárd eurós állami környezetvédelmi prémiumkeret kimerülése után várható visszaesését.

Egy, a Handelsblatt c. gazdasági-pénzügyi napilap által idézett, s 131 nagyvállalati vezető körében végzett felmérésnél mindenki úgy vélekedett, hogy a válságot csak 2011-ben vagy még később sikerül teljesen maguk mögött hagyni. Norbert Irsch, a KfW vezető közgazdásza szerint „korai lenne önhordozó és fenntartható fellendülésről beszélni. Ehhez az élénkülés még nagyon törékeny és a visszaesés mértékéhez képest még nagyon szerény mértékű”. Irsch szerint szükség lenne egy olyan újabb állami beruházási offenzívára, amely nem csak rövid távon, konjunkturálisan segítene, hanem hozzájárulna a hosszú idő óta elfogadhatatlanul alacsony német beruházási kvóta növeléséhez.

Juhász Imre
B e r l i n