Trianon üzenete a jövő nemzedék számára: az identitás sokkal erősebb

Brüsszelben, az Európai Parlamentben egy kulturális jellegű kiállítással emlékezik meg a kilencven évvel ezelőtti trianoni békedöntésről a fideszes delegáció. A Duna Televíziónak nyilatkozó Gál Kinga EP-képviselő szerint fontos, hogy Brüsszelben is felhívják a figyelmet az egykori történésekre, úgy, hogy ne élezzék ki a békedöntés különböző megítélését és a hozzá fűződő eltérő megállapításokat - számolt be a

Egy, a szülőhelyükkel a mai Magyarország területén jobbára kívül eső magyar írókról, tudósokról, felfedezőkről szóló kiállítással próbálja felhívni a figyelmet a trianoni békedöntésre az Európai Parlament fideszes delegációja Brüsszelben. A kiállítás látogatói többek között Márai Sándor, Irinyi János, Bartók Béla, Puskás Tivadar, Kőrösi Csoma Sándor, Neumann János nevét és életútját ismerhetik meg.

A kiállítás logikája a következő: a bemutatott személyiségek születési helyei "kiadják" a Kárpát-medencét. S bár ezek a helyek ma zömmel a Magyarországgal szomszédos országok terültére esnének, e személyiségek a világ számára mégis magyarok - nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának Gál Kinga, a Fidesz EP-delegációjának tajga. Mindez szerinte azt bizonyítja, hogy változhatott a határ, lehetnek ezek már másik országok - aminek a tényét senki nem kérdőjelezi meg -, az identitás és a nyelv üzenete mégis sokkal erősebb.

Trianon üzenete a jövő nemzedék számára hasonló lehet a kiállítás szellemiségéhez - mutatott rá Gál Kinga. Szerinte elsősorban ismerni kell a kilencven éve történt események tényeit, de ez nem jelentheti a múltba fordulást - sokkal inkább a jövőbe vezető út keresését.

"Az a kérdés, hogyan tudjuk a gyermekeinknek elmagyarázni ezeket az eseményeket úgy, hogy értsék, tudjanak vele együtt élni, és tudjanak majd jövőt kínálni a határon túli magyar közösségeknek" - szögezte le az EP-képviselő

A szervezők ügyeltek rá, hogy a bemutatóval ne élezzék ki a békedöntés különböző megítélését vagy a hozzá fűződő eltérő megállapításokat, de mégiscsak elmondják, mi történt kilencven évvel ezelőtt a magyar közösséggel.

A kiállítást már csak azért is fontosnak tartották megszervezni, mert Európa fiatalabb nemzedéke, a ma dominánsan döntéshozó generáció tagjai keveset hallottak és tudnak Trianonról - szögezte le a Gál Kinga.

Másfelől azért is fontos rámutatni a magyar történelmet és a közösség életét befolyásoló egykori eseményre, hogy más nemzetek képviselői is értsék: miért fontos, ha az EP néppárti delegációjában együtt dolgozhatnak az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági és a magyarországi származású magyar képviselők.

Ugyanígy segít megérteni másoknak, hogy miért figyelünk fokozottan - a vajdasági illetve a kárpátaljai magyarok okán - például a Szerbiát avagy az Ukrajnát érintő kérdésekre - nyilatkozta Gál Kinga a Duna Televízióban.

Mindent megtenni a meghaladására

Trianon máig ható nemzeti tragédia minden magyar számára. Magyarország és néhány szomszédja együttes uniós tagságával azonban reális esély nyílt Trianon meghaladására. Elkezdődhetett a magyarság határmódosítás nélküli újraegyesítésének a folyamata. A trianoni évforduló mindinkább a reális értékelés, a nemzeti felelősségérzet, a külhoni magyar közösségek iránti szolidaritás napjává kell váljon - közölte a 168 Óra online-nal az MSZP brüsszeli képviselőcsoportja.

A magyar szocialisták az Európai Parlamentben Trianon meghaladásán munkálkodnak. "Azért dolgozunk, hogy a magyar nemzet szétszakítottsága enyhüljön, a határon túli magyar közösségek jogainak védelme, nemzeti önazonosságuk méltó megélése szavatolt legyen, hogy az unió keretein belül a trianoni határok ténylegesen légiessé váljanak és a jövőben talán meg is szűnjenek.

Az uniós Magyarország és szomszédai közötti együttműködés feladatát, a térség kohézióját helyettünk azonban Brüsszel nem vállalja át. A magyar szocialisták tudatában vannak annak, hogy az Európai Unió történelmi esély és lehetőség. A közösség keretet biztosít a nemzeti újraegyesítésre és a történelmi megbékélésre, de ennek eléréséhez rengeteg munkára, kisebbségvédelmi, szomszédságpolitikai, bizalomépítő lépésre van szükség. Trianont nem feledhetjük el, de mindent meg kell tennünk annak meghaladására!

Sokáig vitatják még történészeink, politikusaink, a magyar emberek, hogy elkerülhető, megelőzhető lett volna-e a soknemzetiségű magyar királyság megszűnése, Magyarország szétszabdalása. A történelmi magyar államkeretek megtartása az első világháború után nem volt többé lehetséges, de nem volt törvényszerűen szükséges az új határok méltánytalan, igazságtalan megállapítása, amiként azt az I. és II. világháború után a nagyhatalmak ránk kényszerítették. A közép-európai etnikai arányok 18.-19. századi változásai, az európai politikai, katonai erőviszonyok alakulása, a kollektív nemzeti jogok, a teljes kisebbségi oktatási rendszer és a hivatali nyelvhasználat biztosításának hiánya, a magyar uralkodó elit szűkkeblűsége és rövidlátása és a nagyhatalmak igazságtalan diktátuma vezetett a trianoni katasztrófához.

Napjainkban a mérvadó politikai erők Magyarországon realitásként fogadják el a kialakult határokat. Egyúttal erkölcsi és politikai kötelességünk a határon túli nemzeti közösségek támogatása, magyarságuk megőrzésének, nemzeti önazonosságuk méltó emberi megélésének segítése.

Volt idő, amikor nemcsak engedtük mások beolvadását, integrálódását, de erőltettük is. Volt idő, amikor a trianoni pályára lökött ország viszonyai között sem önmagunkat, sem a legjobban fenyegetett honfitársainkat megvédeni nem tudtuk. A magyar Shoa, több mint félmillió magyarországi zsidó elpusztítása a 20. század másik legnagyobb nemzeti tragédiája. A nemzetnek minden vádaskodás és önfelmentés nélkül kell szembenéznie múltjával, jóval, rosszal egyaránt.

Tragédiáink, emberveszteségeink, történelmi kulturális helyeink jelentős részének elszakítása ellenére Magyarország ma stabil demokrácia, működő piacgazdaság és az Európai Unió megbecsült tagja. A magyarság a 20. századnak inkább vesztese volt, de jó esélye van a 21. század megnyerésére. A magyar szocialisták az Európai Parlamentben mindent megtesznek azért, hogy Magyarország , a 15 milliós magyar nemzet a XXI. század nyertese legyen" - írta lapunknak az MSZP-s EP-képviselők közleménye.