Tovább egyeztetnek a kitoloncolási törvényről
Két nappal azután, hogy a francia nemzetgyűlés vita nélkül elvetette a kormány új bevándorlási törvénytervezetét, Elisabeth Borne miniszterelnök szerdán fogadta az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak elnökét, Eric Ciotti-t, valamint a párt szenátusi és nemzetgyűlés frakcióvezetőjét, Bruno Retailleau-t és Olivier Marleix-t annak érdekében, hogy kompromisszumos megoldást találjanak a parlamenti végszavazás előtt.
A vezető jobboldali politikusok nem kívántak többet egyeztetni a javaslatot több mint egy éve erőltető Gérald Darmanin belügyminiszterrel, akit azzal vádolnak, hogy „folyamatosan sértegeti” őket, ellentétben a miniszterelnökkel, akit „egy kicsit tisztelettudóbbnak” tartanak. A belügyminiszter azonban jelen volt a találkozón, amely megnyitotta az utat ahhoz, hogy a nemzetgyűlés és a szenátus vegyes bizottsága hétfőn megalkosson egy kompromisszumos szöveget.
A szöveget a jobboldali többségű szenátus november közepén már elfogadta, de az eredeti javaslatot jelentősen szigorította. A nemzetgyűlésben a kormánypárt csak relatív többséggel rendelkezik, a javaslat elfogadásához szüksége van ellenzéki támogatására is.
Amennyiben a vegyes bizottság megállapodásra jut, a parlament kedden tartja a végszavazást – jelentette be szerda este a parlamenti kapcsolatokért felelős tárca. Emmanuel Macron államfő kedd este közölte, hogy vagy megszületik a végleges megoldás a vegyes bizottságban, vagy a kormány visszavonja a törvénytervezetet. Az elnök kizárta, hogy kudarc esetén feloszlatja a nemzetgyűlést, ahogyan azt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés követeli.
Az eredeti kormányjavaslat két lényeges intézkedést tartalmaz: a kitoloncolások végrehajtásának hatékonyabbá tételét a kiutasított külföldi állampolgárok esetében, valamint hatékonyabb társadalmi integrációt a menekültek és mindazok számára, akik Franciaországban maradhatnak. Ez utóbbi részeként a kormány a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban jelenleg feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálná, azaz munkavállalási és tartózkodási engedélyt adna nekik. Ezt a passzust a jobboldal nem támogatja.
A szenátus szigorította a családegyesítés kritériumait, legalább ötéves franciaországi tartózkodáshoz kötötte a családi és a lakhatási segélyekre való jogosultságot, és megszüntette az illegális bevándorlóknak eddig járó állami orvosi ellátást.
A szenátusban kikerült a megszavazott javaslatból a mintegy 700 ezerre becsült külföldi feketemunkások legalizálását célzó intézkedés és a menedékkérők integrációjának javítása, és bekerültek olyanok, amelyek megkönnyítik a bűnelkövető illegális bevándorlók kitoloncolását.
A nemzetgyűlés hétfőn kezdte volna meg a szenátus által elfogadott változat vitáját, de a Zöldek azt indítványozták, hogy az alsóház vita nélkül utasítsa el a javaslatot, mert az idegengyűlölő és diszkriminatív elemeket tartalmaz. Az indítványt a teljes baloldal és a Nemzeti Tömörülés, valamint a Köztársaságiak is megszavazták, amire évtizedek óta nem volt példa.
Hivatalos adatok szerint Franciaországban 5,1 millió külföldi él jogszerűen, ez a lakosság 7,6 százaléka. A menekültek száma félmillió, és becslések szerint 700 ezer illegális bevándorló tartózkodik az ország területén.
A francia statisztikai hivatal, az INSEE adatai szerint 2021-ben 7 millió bevándorló, azaz nem francia állampolgárként külföldön született ember élt Franciaországban, ami a teljes lakosság 10,3 százalékának felel meg. Közülük 2,5 millió az országba érkezése óta kérte és megkapta a francia állampolgárságot.
(Kiemelt képünk: Gerald Darmanin francia belügyminiszter a bevándorlás ellenőrzéséről szóló törvénytervezet vitája közben a párizsi nemzetgyűlésben 2023. december 11-én. Fotó: Ludovic MARIN / AFP)
