Torzsalkodás terménymagocskákért

Andrä Rupprechter (ÖVP) mezőgazdasági miniszternek még alig volt ideje hozzászokni új munkaköréhez, és máris kényes vitába bonyolódott magyar kollégájával. Fazekas Sándor néhány nap alatt már két alkalommal is váratlanul lemondta a megbeszélt találkozót, mégpedig azzal, hogy Rupprechter a kijelentéseivel „folyamatosan megsérti Magyarországot”. Fazekas viselkedését Rupprechter szó szerint „felfoghatatlannak” nevezte. „Nem lehet így bánni egy európai partnerrel” – mondta.

Az új magyarországi földtörvény tehet arról, hogy a jelenlegi klimatikus viszonyok ellenére a két szomszédos ország mezőgazdasági minisztériumai között hetek alatt teljesen befagytak a bilaterális kapcsolatok. Ez a viszony azért alakult így, mert az új törvény osztrákokra is vonatkozik.

Ha az új törvény a terveknek megfelelően ez év május elsején hatályba lép, akkor számos osztrák gazdálkodó elvesztené Magyarországon használt földjeit. Egyik napról a másikra! Hogy emiatt Rupprechter „kisajátításról” beszél, az egyfelől ugyan érthető, másfelől azonban ez egy olyan konfliktus lényegét érinti, ami a valóságban nem újdonság.

200 paraszt tevékenykedik Magyarországon

1994 őszén a külföldieknek megtiltották, hogy mezőgazdasági hasznosítású területeket szerezhessenek Magyarországon. A 2004-es EU-csatlakozáskor alapvetően megengedték a termőföldek vásárlását, de olyan szigorú megkötésekkel, hogy gyakorlatilag semmi sem változott. Ernst Zimmerl, a Magyarországon akkreditált osztrák mezőgazdasági attasé feltételezése szerint jelenleg mégis közel 200 osztrák gazdálkodó foglakozik mezőgazdasággal Magyarországon. Összesen 200 000 hektár termőföldet művelnek meg, azaz semmiképpen sem nevezhetők kisparasztnak. Összehasonlításul: egész Burgenland területén 160 000 hektár termőföld található.

Ha tilos volt termőföldet vásárolni, akkor hogyan történhet, hogy osztrák gazdálkodók ilyen jelentős mennyiségű termőföldet művelnek Magyarországon? Nos, közülük számosan úgynevezett haszonbérleti szerződést kötöttek- magyarázza Zimmerl. Ez nem adásvételi szerződés, de a bérleti szerződéssel ellentétben, amely Magyarországon egyébként 20 éves időtartamra korlátozódik, a használatba vételkor azonnal teljes összegben kifizetik a bérleti díjat a tulajdonosnak. Az új törvény értelmében, függetlenül attól, hogy milyen hosszú időre kötötték, 2014. május 1-jén meg kell szüntetni ezeket a szerződéseket.

A mezőgazdasági minisztériumban nem lehet kideríteni, hogy a 200 osztrák gazdálkodó közül hány főt érint ez a rendelkezés. A minisztériumban azt mondják, „arra kell hagyatkoznunk, hogy a gazdálkodók jelentkeznek nálunk”. Néhányan már 1994 ősze előtt szereztek ingatlant Magyarországon, és rájuk egyáltalán nem vonatkozik a törvény, ők továbbra is jogos tulajdonosok maradnak.

Az 1994-ben elfogadott törvény reakció volt a tervgazdálkodásból a piacgazdaságba való átmenetkor a mezőgazdasági földterületek árában bekövetkezett árzuhanásra. Magyarország néhány év alatt jelentős összegű kárpótlást fizetett az egykori földtulajdonosoknak, illetve azok leszármazottainak, akik közül nagyon sokan – esetleg már nem is parasztok – azonnal el akarták adni a földjüket. Egy hektár termőföldért az osztrák árszínvonal századrészét kellett fizetni, ami Magyarországra vonzotta a nemzetközi befektetőket.

Ellentétes-e a törvény az EU-joggal ?

A külföldiek gyakran haszonbérleti szerződések megkötésével igyekeztek megkerülni a törvényt. Ernst Zimmerl mezőgazdasági attasé példaként megemlít egy esetet, amelyben egy állítólag titkos vásárlási szerződés miatt vádemelés történt. „Minden jogi eszköz kimerítése után mindhárom fellebbezési fórumon az osztrák gazdálkodónak adtak igazat” – mesélte Zimmerl.

Az osztrák fél többek közt ebből az ítéletből vezeti le, hogy az ilyen fajta szerződések jogszerűek. Mivel az adásvétellel ellentétben az ehhez hasonló estekben nem érvényesül az öröklési jog, a földet a (magyar) tulajdonos vagy leszármazottja néhány év vagy évtized elteltével egyébként is ismét hasznosíthatná.

Magyarországon teljesen másképpen értékelik, és színlelt adásvételi szerződésként kezelik az ilyen szerződéseket. Orbán Viktor már az első miniszterelnöki hivatali időszakában megpróbált fellépni az úgynevezett „zsebszerződések”, vagyis „fekete” adásvételi szerződések ellen. A siker azonban elmaradt, és mindössze 26 esetet derítettek ki.

A kormány feltételezése szerint ténylegesen azonban közel egymillió hektár termőföld van titokban külföldiek tulajdonában. Többek között más típusú, jogszerű szerződésekbe bújtatott megállapodások révén. Idén lejár az 1994-ben elfogadott és az EU-csatlakozáskor módosított törvény. Emiatt most attól félnek Magyarországon, hogy a zsebek rejtekéből előkerülnek az eredeti szerződések.

Az Orbán-kormány külön rendelkezések segítségével továbbra is meg akarja nehezíteni, hogy EU-polgárok magyar termőföldhöz jussanak, ami Ausztria szerint nem egyeztethető össze az EU-joggal. Rupprechter már bejelentette, hogy az Európai Tanácshoz fordul. Ha Fazekas mezőgazdasági miniszter nem hajlandó a tárgyalásra, akkor a Tanácsnak kell a hatalmi szót kimondania.

Fordította: dr. Gonda László