Töltött káposzta és nemzetpolitika
„Távoztál és a töltött káposztámba bele sem kóstoltál” (Otiš’o si a sarmu probo nisi) refrénű műdal volt egy mladenováci műpárt választási jelszava. A Csak erősen! nevű pártot egy helyi galeri alapította azzal a szándékkal, hogy gúnyt űzzön a szerbiai politikai cirkuszból, amely kétévenként választási műsorral szórakoztatja a nagyérdeműt.
A párt elnökének természetesen műneve van, Preletačević, azaz Pártról pártra szálló, legközelebbi munkatársa pedig a Prilepak (Ragacs) névre hallgat. A Vezér fehér lovon vagy fiákeren és ahogy illik, talpig fehérben járta a Belgrádhoz tartozó, de önálló önkormányzati hatalommal rendelkező húszezres Mladenovác utcáit. Ígéretekben egyáltalán nem volt szerény: a többi között vízerőművet ígért polgártársainak, és emiatt összeköti a várost a Fekete-tengerrel, ezzel 15 ezer új munkahelyet teremt, sőt egy arab sejk rögtön a választások után egy százemeletes felhőkarcolóval lepi majd meg a mladenováciakat. Gyakorlatban is bemutatta, hogy komolyak a szándékai: a városi parkban diplomákat osztogatott a felsőfokú végzettség iránt érdeklődőknek, mondván, neki is Víkend diplomája van, amelyért egy egész hétvégén át dolgozott keményen. Főtanácsadója, Ragacs már szerényebb: televíziós bemutatkozásukkor többször is nyomatékosította, hogy őt csak a személyes meggazdagodása vitte a politikai pályára. Más nem is nagyon érdekli, szemben a főnökével.
Nos, ezzel a programmal a mladenováci vicces fiatalok politikai képződménye, a Kétfarkú Kutya Párt szerbiai mutánsa a szavazatok 20 százalékát szerezte meg a településen, s másodikként ért célba.
Szerbiában még másfél héttel a választások (országos, tartományi, önkormányzati) után sem világos minden. Még az sem, hogy a kényelmes többséggel bíró Aleksandar Vučić kormányfő miért is írta ki az előrehozott választásokat két évvel a kormány mandátumának lejárta előtt.
Mindenesetre Vučić biztosra ment, de „csak” 48 százalékot hozott, és egyelőre több tucat mandátummal kevesebbel rendelkezik, mint a 2014-es választások után. Azért egyelőre, mert több szavazókörzetben megismétlik a voksolást a pravoszláv húsvéti ünnepek után. Az ellenzék tiltakozásokat hirdetett meg az állítólagos választási csalások miatt, sőt a kormánypárt is csalásokról beszél, és be is perli az ellenzékieket. Nehéz persze ezt értelmezni olyan országban, ahol egy párt és egy személy egyeduralmáról van szó. Az országos televíziós csatornák szinte teljesen a kormány ellenőrzése alatt állnak, és a lakosság több mint 60 százaléka tőlük értesül a politikai fejleményekről.
Ráadásul semmit sem bíztak a véletlenre: a választások előtt két nappal kötötték meg a kínaiakkal a szerződést egy nagy vasöntő megvásárlásáról, a nyugdíjakat szintén két nappal korábban osztották ki, mint szokták. Sőt Vučićék legújabb koalíciós partnerének, a nyugdíjaspártnak a vezetője kijelentette, hogy ha nem Vučić győz, akkor a nyugdíjasok már hiába várják a postást a jussukkal.
És mégsem jött össze minden: a Szerb Haladó Párt toronymagasan győzött, de mellettük bejutott még hat párt és koalíció. Az örök második a Szocialista Párt (Milošević utódpártja), utána következnek a szélsőjobbos radikálisok, az újdonsült hágai felmentettel, Vojislav Šešeljjel az élükön. A futottak még kategóriában van egy új párt, a volt gazdasági miniszter által alapított Elég volt! (szerb LMP, de kevesebb zölddel) és még három koalíció, amelyek az ötszázalékos küszöb környékén tántorogtak, és egyikükről, a szintén szélsőjobboldali DSS-Dveriről a Köztársasági Választási Bizottság többszöri nekirugaszkodás után kiderítette, hogy egy szavazattal a cenzus alatt végzett.
A nyugati politikai tényezők Szerbia uniós elkötelezettségének győzelméről nyilatkoztak, írtak, gratuláltak Vučićnak. De már vannak józanabb hangok is, amelyek rámutatnak, hogy Szerbiában fokozatosan csökken az EU-t támogatók aránya, és mára már jócskán az 50 százalék alá esett. A szerb értelmiség liberálisabb része egyre inkább elveszíti az unióba és általában a Nyugatba vetett hitét, hiszen, akárcsak más országok esetében, Szerbiában is eltűrik a sajtószabadság és az egyéni szabadságjogok folyamatos megsértését. Így fizetik meg annak az árát, hogy Vučić készségesen teljesít a regionális kérdésekben: megtűri Koszovó függetlenségét és féken tartja a Bosznia-Hercegovinát szétrobbantani akaró Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság ultranacionalista elnökét. Ezenkívül betűről betűre betartja az IMF utasításait (még a nyugdíjakat is megnyirbálta).
A mostani szerbiai választásoknak két évtized után új dimenziója is volt: két magyar koalíció is megmérette magát. A Vajdasági Magyar Szövetség mindeddig fölényesen uralta a kis magyar mezőnyt (200 ezer szavazó), de tavaly augusztusban a párt disszidensei új tömörülést hoztak létre, a Magyar Mozgalmat. A kampány magyaros sárdobálássá fajult, a Pásztor István vezette VMSZ mindent megtett, hogy ellehetetlenítse az ellenfelét. Országos szinten a Magyar Mozgalom (egy kisebb párttal, a Vajdasági Magyar Demokrata Közösséggel koalícióban) nem indulhatott, mert a kötelező tízezer támogató aláírás közül ezerhatszáz érvénytelen volt. Ennek ellenére a VMSZ alulteljesített eddigi leggyengébb eredményével (két évvel ezelőtt a szavazatok 2,2 százalékát szerezte meg, most csak 1,5 százalékát, azaz az eddigi hat képviselő helyett csak négy lesz). Csak minden negyedik vajdasági magyar szavazott a pártra.
Pedig a magyar kormány beleadott apait-anyait a VMSZ (és Vučić) támogatásába. Németh Zsolt, Szijjártó Péter, Orbán Viktor egymás után utaztak a Vajdaságba, hogy letegyék a voksukat az „egyetlen magyar” párt mellett. Sőt néhány hónappal a választások előtt a magyar kormány 50 milliárd forintos hitellel ajándékozta meg Pásztorékat.
A tartomány szintjén lesz a legnagyobb változás, mert eddig, egészen 16 évig az ellenzéki demokraták irányíthatták a Vajdaságot (már amennyi hatalmuk volt), most pedig Vučićék uralkodhatnak. Szinte bizonyos, hogy a hatalomváltás első áldozata a Vajdasági Rádió és Televízió lesz, amelynek független szerkesztéspolitikája amúgy is régen szúrja a belgrádi hatalom szemét. A VMSZ-nek a vajdasági parlamentben is kevesebb képviselője lesz, de Orbánék támogatása miatt Aleksandar Vučić a választások után egy nappal bejelentette, hogy felkínálja Pásztor Istvánnak a vajdasági parlamenti elnöki bársonyszéket (eddig is az övé volt). Sőt a Szerb Haladó Pártnak egy biztos koalíciós partnere lesz minden szinten: a VMSZ.
A Budapest és Belgrád osztatlan támogatását élvező magyar párt a legnagyobb pofont a magyarság központjának számító Szabadkán kapta. Vučićék majdnem abszolút többséget szereztek a városban, s a Magyar Mozgalom (MM) a szlovákiai Híd-Most példájára nemzetiségileg vegyes listát indított, és ugyanannyi mandátumot (11) szerzett, mint a VMSZ. Az MM ezáltal bebiztosította, hogy ezentúl önálló politikai tényezőként léphet fel.
