Több gyerek esik le az ágyról, mint a fáról

Legalábbis ezt állítja az egyik legnagyobb brit karitatív szervezet, a természeti szépségek és értékek ápolását és megőrzését feladatának tekintő National Trust igazgatója, Fiona Reynolds. Az 1895-ben alapított National Trust az egyik legnagyobb brit műemlék- és természetvédő szervezet. Több mint két és fél millió pártoló tagja van, több százezer hektár erdő, park, több ezer kastély, műemlék épület, több száz kilométeres tengerpart van a tulajdonában. Azon dolgozik, hogy e nemzeti kincseket minél jobb állapotban őrizhessék meg a jövő generációk számára.

Ezt az állítást rengeteg felmérés és kutatás támasztja alá, melyekből elég aggasztó kép kerekedik ki. Például az, hogy a brit gyerekek 64 százaléka hetente alig egyszer vagy még annál is kevesebbszer játszik csak a szabadban. Akkor is csak az udvaron, felnőtt felügyelet nélkül játszani például a parkban, erdőben, szabad területen alig van módjuk. A megkérdezett 16 évesnél fiatalabb gyerekek egyharmada azt válaszolta egy felmérés kérdésére, hogy azért nem játszik a szabadban, „mert piszkos lesz a ruhája". Eközben a brit tinédzserek több, mint egynegyede azt hiszi, hogy a szalonna a birkák “alkatrésze”, hogy a tehenek téli álmot alszanak, hogy a vadgesztenye a tölgyfán nő, és a gyerekek közül többen tudnak azonosítani egy Dalek tévéfigurát mint egy élő baglyot.

Ez a jelenség persze nemcsak a briteket érinti. Richard Louv, Az utolsó gyerek az erdőben című könyv szerzője szerint ez világjelenség, melyet ő „természet-deficit szindrómának" nevezett el. Szerinte “ha gyermekeink elvesztik kapcsolatukat a természet világával, a jövendő generációk talán soha nem tudják azt visszaszerezni”.

És akkor olyan sokkoló adatokat még nem is említettünk, amelyek szerint a brit gyerekek egyharmada az elmúlt évben egyetlen egyszer sem sétált a szabad természetben, egyötöde még soha életében nem mászott fára és sohasem járt egy falusi gazdaságban, ahol élő állatokat láthatott volna.

Honnan is ismerhetnék a természetet? Szüleik korosztályának 43%-a meg van róla győződve: helyes az, hogy egy gyerek 14 éves koráig ne játszhasson egyedül a szabadban. Ma több gyerek kerül kórházba azért, mert kiesik az ágyából, mint ahány azért, mert leesett egy fáról.

Mindezt annak ellenére, hogy egyre több adat bizonyítja: már a legegyszerűbb szabadtéri időtöltés, például egy séta a parkban jelentősen javítja az életminőséget, az egészséget, a fizikai és szellemi jólétet, fokozza az önbecsülést és serkenti a memóriát. Tekintve hogy minden negyedik brit élete során küzd valamilyen mentális problémával, például depresszióval, és ez évente 77 milliárd font költséget okoz az egészségügynek, a természet mint gyógyszer szerepe sem lebecsülendő. Az orvosok és pedagógusok szerint nemcsak a gyerekek egészséges fejlődése, de számos más ok miatt is fontos lenne sok időt tölteni a szabadban. Egy gyerek ott tanulja meg saját képességeit felmérni, ott tanul meg kockázatot vállalni, együttműködni a többi gyerekkel, és ennek, illetve e képességek hiányának már társadalmi következményei lehetnek.

Óriási paradoxon, hogy egyre több gyereket érdekel a természet, csakhogy jobbára a televízióban nézik az erről szóló műsorokat, és egyre kevesebben szereznek közvetlen tapasztalatot magáról a természetről, úgy hogy személyesen élik át, milyen is a természetben lenni egyedül vagy a barátaikkal felnőtt irányítás és korlátok nélkül – véli Stephen Moss író.

“Nemzedékeken keresztül műveltük a földet, csodáltuk szépségét, melyet az irodalom és a művészetek révén ünnepeltünk, és igyekeztünk bejárni és felfedezni a vidék erdőit, a hegyeket, hazánk gyönyörű tájait.

Egyesek számára ez még ma is az élet örömei közé tartozik. De nem hunyhatunk szemet a fölött, hogy az idő vagy más korlátozó tényezők miatt nemzetünk egyre inkább elhatárolódik attól, hogy országunkat a maga fizikai valójában megtapasztalja, és fennáll a veszélye, hogy valamiféle „generációs szakadék" alakul ki, és a fiatalokat valósággal riasztja a természet” – fogalmazza meg aggályait Fiona Reynolds.

A National Trust mint a nemzet természeti örökségének egyik őrzője ezért most új kezdeményezést indít, hogy felmérje, a britek tényleg elidegenedtek-e a természettől, fontos-e ez, és ha igen, mit lehet tenni e tendencia megváltoztatására.

Az Outdoor Nation projekt keretében helyi és országos összefogással szeretnék segíteni, hogy minél többen minél több szabadtéri programban vehessenek részt, hogy a britek újra közelebb kerüljenek a természethez. Munkatársaik bejárják az egész országot, kifaggatják az embereket és szervezeteket tapasztalataikról, az eredményeket pedig a www.outdoornation.org.uk honlapon teszik közzé. Ide várják az érdeklődők véleményét, élményeit, fotóit, blogjait és javaslatait is.