Tavasz az Esterházy tündérbirodalomban

Tavaly a

„Hercegnői lakosztályok”címmen a Herendi Porcelánmanufaktúrával közösen megrendezett porcelán kiállításnak köszönhetően inkább a hölgyek álltak a figyelem középpontjában. 2013-ban egy igazi férfi áll a figyelem központjában.

Az idei kiállítások központi alakja a 300 éve elhunyt Esterházy Pál (1636-1713) nádor. A látogató betekinthet a törökök legyőzője, színész- és versmondó, költő és zeneszerző, szenvedélyes gyűjtő és nem utolsó sorban szerelmes férj életébe.

„Gránátok, zászlók, gránátosok” – Hadtörténet és koronázások

A Soprontól mindössze 35 percre található, és a hercegi család különleges kincseit őrző Fraknói vár kirándulók kedvelt úti célja. A XIV. században a Rozália-hegység nyúlványain épült vár a törökellenes háborúk idején a nyugat védőbástyájaként szolgált. A XVII. század elején az Esterházyak birtokába került Fraknói vár a mai napig a család értékes gyűjteményeinek őrzőhelye.

Március 15-től látogatható Fraknó várában az „Oszmánok, poroszok és franciák – az Esterházy család 300 éves hadtörténete“ című kiállításon belül a „Gránátok, koronázási zászlók, gránátosok” című kamara kiállítás.

A 17. század elejétől a 19. század végéig terjedő időszakot átölelő kiállítás középpontjában a kor tárgyi világa. Koronázási zászlók, korabeli levelezések engednek bepillantást e századok életébe, az Európában egyedülálló üveggránát gyűjtemény pedig igazi különlegesség.

A koronázási zászlóvivők a Magyar Királyság vezető arisztokrata családjaiból kerültek ki, őket a nádor és a királyi udvarmester nevezte ki. A kiállítás legnagyobb szenzációja a Magyar Királyság 17. századból származó ábrázoló koronázási zászlaja, amely Szent István koronát ábrázol. A zászlót Esterházy Miklós (1583-1645 –, 1625-től Magyarország nádora és a király helyettese) vitte II. Ferdinánd császár és magyar-cseh király koronázásakor 1618. július 1-én. Az igazi történelmi ereklye mellett most szerb és horvát koronázási zászlókat is kiállítottak.

A szerb koronázási zászlót 1647-ben Esterházy László vitte: ő öt évvel később, mindössze 26 évesen elesett a vezekényi csatában .

A szintén fiatalon, 21-évesen meghalt IV. Ferdinánd után következő I. Leopold király és császárt 1655-ben Pozsonyban koronázták meg: itt az ekkor már saját hajdú sereggel rendelkező ifjú, húsz esztendős Esterházy Pál nádor viszi a horvát koronázási zászlót. Ő az a férfiú, aki az 1663-ban és 64-ben ott volt a költő Zrínyi Miklós oldalán a törökök elleni ütközetekben. Első katonai szereplésének győzelmi emlékét, egy janicsár puskája agyára vésett mondatot „Magam nyertem Fehérvárnál az első harczomon” mindmáig őrzi a fraknói fegyvertár.

Esterházy Pál nem csak Bécs 1683-as ostrománál, hanem Buda visszafoglalásánál is a török ellen harcolt. Szerepének történelmi jelentőségről III. Szobieszky János lengyel királlyal folytatott levelezése is tanúskodik. Kevesen tudják, hogy a koronázási zászlót vívője a ceremónia után meg is tarthatta, így a becses darabok Esterházy Miklósnak, Esterházy Lászlónak és Esterházy Pálnak köszönhetően kerültek a fraknói vár kincstárába.

A várvezetés során vendégeink izgalmas felfedező séta keretében ismerkedhetnek az Esterházy-hercegek világával. Megtekinthető a várkápolna, a történelmi várkonyha, a hadszertár és a fegyverpince. A látogatók végül pillantást vethetnek a 142 méter mély várkútba is.


A XVII. század végén, az értékes örökség tárolására létrehozott kincstár világszerte az egyetlen művészeti és csodakamra, mely máig eredeti helyén megtekinthető.

Esterházy Pál herceg értékes órák, automaták, egzotikus állatpreparátumok és további művészeti ritkaságok szenvedélyes gyűjtője volt. Kincseit bonyolult zárszerkezetek mögé rejtve, biztos helyen tárolta a kincstárban. Az értékes darabokat mind a mai napig eredeti helyükön csodálhatjuk meg.
Az elefántcsontból, valamint más állati csontokból készült rendkívül finom kidolgozású és értékes tárgyak a XVII. században, berchtesgardeni művészek keze által, valamint a Zick család nürnbergi műhelyében készültek. A Fraknói várban megőrzött alkotások a világ legnagyobb, máig fennmaradt elefántcsontból és más csontokból esztergált és faragott tárgyakból álló gyűjteményét alkotják. A műkincsek aprólékos kidolgozottsága ma is bámulatba ejti a látogatókat.

Az Esterházy ősök galériája Közép-Európa egyik legnagyobb barokk, családi képgyűjteménye. A kiállítás izgalmas utazásra invitálja a látogatókat az Esterházy család történetén át. Igazi különlegesség a Drakula grófként ismert Vlad Tepes világviszonylatban egyedülállóan fennmaradt, egészalakos portréja, hiszen a havasalföldi vajdát a galéria létrejöttének idején – Atilla hun királyhoz hasonlóan – egyszerűen a család ősei közé sorolták.