Tarolt a jobb

Összesen 263-273 képviselői helyhez juthatnak az Európai Unió 27 tagországának az Európai Néppártban tömörülő kereszténydemokrata, konzervatív pártjai az Európai Parlamentben a választás eredményeként.

Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban volt a legalacsonyabb a szavazási kedv az európai parlamenti (EP-) választásokon - derül ki az Európai Parlament által vasárnap éjjel közzétett adatokból.

Nagy-Britanniában is bejutott a szélsőjobb

Nagy-Britanniában már csütörtökön megtartották az EP-választásokat, de a voksokat csak vasárnap késő este kezdték összeszámlálni, és még hétfő hajnalban is - órákkal a többi EU-ország végeredményének közlése után - csak részeredményeket lehetett tudni.

A BBC azonban az általa alkalmazott választási számítási modell alapján előzetes becslést adott a várható végeredményről, amely szerint az 1997 óta hatalmon lévő Munkáspárt a harmadik helyre csúszott vissza, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) mögé, amelynek egyetlen fő politikai programpontja Nagy-Britannia kivezetése az EU-ból. Az előrejelzés szerint a brit EP-választást a Konzervatív Párt nyerte 27 százalékkal, utána a UKIP következik 17 százalékkal, majd a Munkáspárt 16 százalékkal.

Különösen kirívó a Labour walesi eredménye: a párt itt második lett a toryk mögött, 20 százalékos eredménnyel, ami 12 százalékpontos zuhanás. A Munkáspárt 1922 óta most először nem végzett az első helyen valamely népképviseleti választáson a walesi tartományban -- olvasható az MTI összeállításában.

Ausztria

Az jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) az exit poll-eredmények szerint a szavazatok 30,1 %-át kapta az európai parlamenti választáson. Ez 3 százalékkal rosszabb eredmény, mint amit a legutóbbi, 2004-es választáson kapott. Veszteségük még így sem számottevő, hiszen az osztrák szocialistákra (SPÖ) idén 9,4 százalékkal adták kevesebben a voksukat – a szavazatok 23,5 %-át szerezték így.

A zöldek 23,5, míg a liberálisok 18,2 százalékos eredményt értek el az exit poll szerint.

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) idén 7,1 százalékkal ért el jobb eredményt – a szavazatok 12,9 százalékát kapták -- írta az Euronews hírportál.

Bulgária

A jobbközép nyerte az EP-választást Bulgáriában is. A konzervatívokra adott voksok várhatóan 26 % körül lesznek, míg a szocialistákra 19,5-20 % választó szavazott.

Bulgária érdekessége, hogy – ellentétben az Unió többi tagállamával – emelkedett a választáson részt vett szavazók aránya. 2004-ben 33% járult az urnák elé, idén viszont már 36%.

A németek a jobbközépre szavaztak

A CSU/CDU jobbközép alakulata a leadott voksok 38 százalékát söpörte be az előzetes számítások alapján. Az újjáalakuló Európai Parlamentben így bizonyosan fenntarthatja többségét a jobboldal. A német szociáldemokraták 21,5, a liberálisok 12, a zöldek 10,5 százaléknyi szavazatot kaptak. A szélsőbaloldalt a választók 7 százaléka támogatta.

A választási részvétel mindössze 42 százalékos volt: ez a legrosszabb eredmény, amit Németországban valaha mértek európai parlamenti választásokon.

Sarkozy megcsinálta

Míg más országokban az aktuálisan regnáló kormányerőkbe rúgtak a választók, addig Franciaországban a Nicolas Sarkozy vezette kormányzó jobboldali Népi Mozgalom Uniója (UMP) gyűjtötte be a voksok 28,3%-át.

Az egykori 68-as diákvezér, Daniel Cohn-Bendit által vezetett Európa-Ökológia nevű formáció pedig a szavazatok 16,3 százalékával ugyanannyi, 14 hellyel fog rendelkezni az Európai Parlamentben, mint a második helyen végzett szocialisták (16,6 százalék).

A kormánypárttól 11,4 százalékkal lemaradt legnagyobb ellenzéki párt és a 8,5 százalékot kapott centrista Modem tekinthetők a szavazás nagy veszteseinek -- írta az MTI.

Sarkozy győzelme azonban nem a választók belé vetett mélységes és megingathatatlan hitének tudható be. A szavazók inkább az ellenzék szétforgácsolt jellege miatt adták voksukat az egységesebbnek mutatkozó jobboldalra. A számok alapján látható, hogy baloldali pártokra összességében többen szavaztak, mint jobboldalira. A francia baloldal azonban hagyományosan rosszabb hatásfokkal mozgósítja saját szavazóit.
A választási részvétel 41 százalékos volt Franciaországban.

A spanyolok jobbra cseréltek

Az exit poll-eredmények szerint a spanyol konzervatívok épphogy legyőzték a kormányzó szocialista pártot. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a két fő politikai erő gyakorlatilag helyet cserélt a legutolsó, 2004-es EP-választás óta. Most a konzervatív Néppárt 43%-ot, míg a szocialisták 40,5 %-ot kaptak. Ez 24, illetve 22 EP-képviselőt jelent a két párt számára.

Spanyolországban a szélsőjobb lett a harmadik: 5%-os támogatottság mellett 2 képviselőt küldhet az Unióba.
A spanyolországi EP-választás 46 %-os részvétel mellett zajlott.

Határon túli magyarság

Három EP-képviselő jut be biztosan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) neve alatt futó Magyar Összefogás listájáról, de egy negyedik mandátumot is kaphat a romániai magyarság a töredékszavazatok visszaosztásából. Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártja (MKP) két képviselőt küldhet Strasbourgba.

A romániai magyarság eddig három képviselőt küldött az Európai Parlamentbe, az MKP-nak pedig két képviselője volt a testületben -- tájékoztatott az MTI.

Az EP-választás részvételi arányai országonként 2009-ben, zárójelben az öt évvel korábbi eredmény:
I. csoport: a hat alapító tagállam és az 1995-ig csatlakozott kilenc további ország

• Németország: 43,3 százalék (43 százalék)


• Franciaország: 40,48 százalék (42,76)


• Olaszország: 66,46 százalék (71,72)


• Hollandia: 36,5 százalék (39,26)


• Belgium: 85,86 százalék (90,81)


• Luxemburg: 91 százalék (91,35)


• Nagy-Britannia: 34,8 százalék (38,52)


• Dánia: 59,5 százalék (47,89)


• Írország: 55 százalék (58,58)


• Görögország: 52,18 százalék (63,22)


• Spanyolország: 44,3 százalék (45,14)


• Portugália: 37,5 százalék (38,6)


• Ausztria: 42,4 százalék (42,43)


• Svédország: 43,8 százalék (37,85)


• Finnország: 40,3 százalék (39,43)

• Lengyelország: 27,4 százalék (20,87)


• Magyarország: 36,29 százalék (38,5)


• Szlovénia: 28,02 százalék (28,35)


• Szlovákia: 19,64 százalék (16,97)


• Csehország: 27,84 százalék (28,3)


• Észtország: 43,2 százalék (26,83)


• Lettország: 20,88 százalék (48,38)


• Litvánia: 53,06 százalék (41,34)


• Ciprus: 59,04 százalék (72,5)


• Málta: 78,81 százalék (82,39)

• Bulgária: 37,49 százalék (2007-ben: 29,22 százalék)


• Románia: 27,21 százalék (2007-ben: 29,47 százalék)