Támadás Európa ellen

2016. március 22., 11:13

Kedd reggel, lapzártánk idején, öngyilkos kettős robbantás történt a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren. Nem sokkal később már arról tájékoztatott az RTBF belga közszolgálati csatorna: a brüsszeli metróállomáson is detonáció volt, az EU-s intézmények közelében. A merényletekben huszonhárman meghaltak, sokan súlyosan megsebesültek.

A 168 Óra kedd kora délután csak a Facebookon keresztül tudta elérni Piri Kati holland munkáspárti uniós képviselőt, mivel a telefonhívásokat blokkolták Brüsszelben a támadások után.

– Úton voltam az Európai Parlament felé, amikor egy grúz barátom SMS-t küldött, jól vagyok-e. A telefonomon néztem meg, mi történt – írta nekünk Piri Kati, aki magyar származású, egyéves kora óta él Utrechtben. Nemzetközi kapcsolatokból diplomázott, most Brüsszelben dolgozik. – Úgy döntöttem, nem szállok metróra, gyalog megyek a parlamentbe. Aztán hívott egy munkatársam, hogy most ment el a Maelbeek metróállomás előtt, és robbanást hallott. Mindenkinek azt javasolják, maradjon otthon. A hatóságok több merénylettől tartanak. Sajnos ilyen szörnyű terrortámadásoktól nem tudjuk magunkat megóvni. Nincs százszázalékos biztonság.
A belga belügyminiszter, Jan Jambon bejelentette: Brüsszelben a legmagasabb terrorkészültséget vezették be.

Orbán Viktor pedig elrendelte Magyarországon a terrorkészültség fokozatának emelését hármas szintről kettesre. (Ezen a skálán a négyes fokozat a legenyhébb, az egyes pedig a legszigorúbb.) Szükségszerű és logikus lépésnek nevezte ezt a 168 Óra kérdésére Cseri Ferenc nemzetbiztonsági szakértő. Hozzátette, szinte valamennyi európai államban azonnal szigorították a terrorkészültséget.

– A hazai gyakorlatban a kettes szint úgynevezett „magas” fokozatot jelent, ezt már a hétköznapi életüket élő polgárok is érzékelhetik – tette hozzá Cseri Ferenc.
Páncélozott harci járműveket vezényeltek a Ferihegyi repülőtérre segíteni az objektum őrzésvédelmét. Ez általában folyamatos járőrözést jelent a légikikötő teljes területén, ami egyúttal – hívja fel a figyelmet a szakértő – erős demonstratív jelzés az esetlegesen terrorakciót tervező személyek elrettentésére. Ugyancsak rendőröket vezényelnek a nagyobb közlekedési csomópontokra, a pályaudvarokra, a metróba, a bevásárlóközpontokhoz, de fokozzák a sportesemények biztosítását is.

– A „magas” fokozatú terrorkészültség enyhítését szintén a kormányfő rendelheti el. Ennek időpontját előre igen nehéz meghatározni, de alapvetően a brüsszeli merényletsorozat kivizsgálásának eredményétől, valamint a magyar kormány számára készített különböző titkosszolgálati jelentések tartalmától függ – magyarázta Cseri Ferenc.
Lapzártánk idején még nem közölték hivatalosan, kik a brüsszeli elkövetők. Lehet, hogy bosszú áll a háttérben, ugyanis Salah Abdeslamot, aki összefüggésbe hozható a novemberi párizsi merényletekkel, pár nappal ezelőtt Brüsszelben fogták el a hatóságok.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt az Egyesült Államokban értük utol telefonon. Elmondta: egy szakmai konferencián van, ahol az amerikai szekció gratulált az európai résztvevőknek a párizsi merénylő elfogásáért, de azt is hozzátették, ezzel nincs vége a támadásoknak. Igazuk lett.

– A terroristák az uniós–török csúcsra, Abdeslam elfogására, az Iszlám Állam elleni támadásokra reagáltak azzal, hogy Európa központjában csaptak le. Már egy ideje nem az a kérdés, lesz-e támadás, hanem az, mikor, hiszen a visszaszorulóban lévő terrorszervezet a létezését csak a támadásokkal képes bizonyítani.
François Hollande francia elnök keddi közleményében azt írta: „A brüsszeli merényletekkel egész Európát támadás érte.”

Több ezer turista rekedt hétfőn a párizsi Louvre előtt, miután a múzeum dolgozói spontán sztrájkba kezdtek. A Louvre látogatottsága már jó ideje meghaladja az intézmény kapacitásait, mostanra azonban a személyzet úgy érezte, nem lehet tovább várni a változásra.