Szivarfüst, cuba libre, szamba és az elvtársak
Szorosabbra fűzték kapcsolataikat Kubával, és a szigetországgal szembeni amerikai embargó feloldását szorgalmazták a latin-amerikai és a karibi térség államainak vezetői brazíliai csúcstalálkozójukon.
A harminchárom állam-, illetve kormányfő helyi idő szerint kedden kezdődött találkozóján nyilatkozatban fejezte ki az embargó feloldásának "határozott támogatását" - közölte Raúl Castro kubai elnök, aki a kubai nép emberi jogainak törvénytelen és igazságtalan megsértésének minősítette az amerikai korlátozó intézkedéseket.
A 77 éves kubai államfő először vett részt hazáján kívül rendezett csúcstalálkozón azóta, hogy 2006-ban átvette a kommunista vezetésű karibi szigetország irányítását. Castro jelenléte a mostani tanácskozáson azt jelzi, hogy Latin-Amerika egyre inkább függetlenedik az Egyesült Államoktól - ami nagy különbség a hidegháborús időkhöz képest, amikor felfüggesztették Kuba tagságát a washingtoni székhelyű Amerikai Államok Szervezetében.
Az Egyesült Államok csaknem ötven évvel ezelőtt vezetett be korlátozó intézkedéseket Kubával szemben, ami hivatalos havannai adatok szerint 93 milliárd dolláros kárt okozott a karibi szigetországnak, írta az MTI.
A brazíliai csúcson - egy külön ülésen - Kubát hivatalosan felvették egy 1986-ban alakult szűkebb tömörülésbe, a Riói Csoportba, amelynek ezzel immár 23 latin-amerikai és karibi ország a tagja. Havanna ezt a Kuba elszigetelését célzó washingtoni politika kudarcaként igyekszik láttatni, s egyszersmind annak a jeleként is, hogy egyre inkább balra tolódik a latin-amerikai országok többsége.
A latin-amerikai és karibi vezetők döntöttek egy regionális védelmi tanács létrehozásáról a helyi konfliktusok megelőzése és az amerikai fegyverszállításoktól való függőség enyhítése érdekében.
Evo Morales bolíviai elnök - aki régóta rossz viszonyban van a tisztségéből januárban távozó George Bush amerikai elnök kormányával -, reményét fejezte ki, hogy a következő amerikai elnök, Barack Obama képes lesz enyhíteni az Egyesült Államok és Latin-Amerika közötti politikai és gazdasági feszültséget.
Kuba ügyében Morales ennél jóval tovább ment: azt javasolta, hogy ha az új kormányzat bizonyos időn belül nem oldja fel a gazdasági embargót, akkor a latin-amerikaiak, vagy legalább a Riói Csoport tagállamai hívják vissza nagykövetüket Washingtonból. "A szavakról át kell térni a tettekre" - jelentette ki.
Bírálta az Amerikai Államok Szervezetét is, amiért 1962-ben kizárta Kubát a tagjai közül. Hogyan lehetséges, hogy "a legszolidárisabb országot" kizárják egy nemzetközi szervezetből - kérdezte a bolíviai elnök.
A csúcstalálkozón Raúl Castro mindenesetre leszögezte, hogy országa sohasem fog visszatérni a szervezetbe.
