Szaakasvili csapást mért önmagára és Grúziára
Az Oroszországgal támadt konfliktus idején a grúzok felsorakoztak vezetőik mögött, ám a harcok csillapodásával kritikus hangok kezdenek hallatszani. A bírálók a szemére vetik Miheil Szaakasvili elnöknek, hogy olyan háborúba vitte bele az országot, amelyet az soha nem nyerhetett meg.
Tbilisziben erősödik az a benyomás, hogy az államfő - aki múlt pénteken csapatokat vezényelt Dél-Oszétiába, hogy elfoglalja a szakadár térség fővárosát, Chinvalit - hazardírozott, arra számítva, hogy nyugati szövetségesei majd beavatkoznak az orosz ellentámadás megállítása érdekében. Ez nem jött be: Szaakasvili súlyos vereséget szenvedett, s ennek eredményeként Grúzia NATO-csatlakozása ma minden korábbinál távolibbnak tűnik - írja elemzésében az MTI.
A politikai ellenzék - amely élesen támadta az elnököt a tavaly őszi utcai tiltakozások kemény kézzel történt leverése miatt - az utóbbi napok harcai idején vonakodott bírálni a kormányt. Most azonban néhányan megtörik az eddigi csendet.
"Szaakasvili elnök támogatása elvi kérdés a grúz lakosság többsége számára, elvégre orosz katonai agresszióval állunk szemben - fogalmazott David Uszupasvili, az ellenzéki Köztársasági Párt vezére. - Ám ha véget ér ez a lidércnyomás és tragédia, akkor az emberek közül sokan elkezdenek majd kérdezni. Az emberek látják, hogy Szaakasvili hibát követett el, mert nem gondolt (a katonai akció) következményeire."
Elemzők szerint az államfő, aki 2003 őszén a "rózsás forradalmat" meglovagolva döntötte meg elődje, Eduard Sevardnadze uralmát, reformokat és felvirágzást ígérve, veszélyes helyzetben van. A katasztrofális katonai hadjárat után elveszítheti azoknak a bizalmát, akik az elnöki székbe juttatták őt.
"Ő döntött a támadásról - mondta Vaszilij Csitadze, aki a grúz-oszét határon fekvő Nikozi faluból menekült el a hétvégén indított orosz ellentámadás hatására. - Jobb lett volna el sem kezdeni ezt a háborút, hanem inkább politikai megoldást keresni. Egy csomó fiatal ember meghalt. Mi értelme volt ennek?"
"Jól kitervelt csapdába sétáltunk bele" - mutatott rá Arcsil Gegesidze, a nemzetközi és biztonságpolitikai tanulmányok grúz intézetének munkatársa.
Egyes megfigyelők mindazonáltal úgy vélik, hogy a megosztott ellenzékkel szemben Szaakasvili mindaddig domináns szereplője marad a grúz belpolitikának - még ha meggyengült pozícióban is -, amíg fel nem bukkan egy erős hazai vetélytárs. A grúz társadalom egyelőre összefog a közös ellenséggel, Oroszországgal szemben. "Ám Szaakasvili politikai jövője attól függ, milyen határozottan próbálja a Nyugat rászorítani Moszkvát arra, hogy mondjon le a harctéren elért nyereségéről" - vélekedett Gegesidze.
