Soros hétpontos tervvel állt elő a migránsválság megoldására
Az üzletember hétpontos tervet dolgozott ki a menekültválság megoldására, egyben arra figyelmeztet, hogy az uniónak meg kell alkotnia e területen a saját, egységes politikáját, ha el akarja kerülni a katasztrófát. A bevándorlás már eddig is az EU lassú szétesése irányába hatott, amit csak tetézett a Brexit, a tagállamok azonban egyre kevésbé hajlandók együttműködni. Mindkettő nagy lökést adott az idegengyűlölő, nacionalista mozgalmaknak az egész földrészen – írja a .
Ezek az erők most megpróbálnak felülkerekedni a soron következő megmérettetéseken, így a magyarországi népszavazáson. Ugyanakkor a tagállamok egyre kevésbé hajlandók együttműködni, hogy elhárítsák ezeket a veszélyeket. Ehelyett önös migrációs politikát folytatnak, sokszor a szomszédok rovására. Ez azért nagy baj, mert az átfogó politika nélkül nem maradhat fenn az EU, hiszen a bevándorlási nyomás egyre erősödik. A kerítésépítés csak még inkább szétszabdalja a közösséget, sokat árt a gazdaságnak és aláássa az egyetemes emberi normákat.
Soros megismétli, hogy Európa képes volna legalább évi háromszázezer embert befogadni, és ehhez csatlakozhatnának más kontinensek kormányai is. Aki illegálisan jön, az elvesztené a jogot a menedék elnyerésére. Cserében viszont az unió a jelenleginél sokkal nagyvonalúbban támogatná azokat az országokat, amelyekben ezek az emberek – a földrészen kívül – várakoznak. A kérelmeket is ott dolgoznák fel, megfelelő központokban, mégpedig egységes szempontok alapján. Az EU hatékony határvédelmet hozna létre a szárazföldön és tengeren egyaránt, de ez nem az elrettentést szolgálná. A görög és az olasz haditengerészet közreműködne a bajbajutottak mentésében. Ezenkívül végre kellene hajtani a döntést, hogy a két országból hatvanezer embert telepítenek át a földrészre.
Újra kellene tárgyalni a Dublin III. megállapodást, mert jelenleg a terhek elsősorban a periféria államaira hárulnak. A tartós megoldás érdekében évente legalább harmincmilliárd eurót kellene fordítani a menekültpolitikára. Ez sok pénznek tűnik, de a Bertelsmann Alapítvány úgy számol, hogy Schengen feladása évi 47–140 milliárdos veszteséget okozna a GDP-ben. Forrásként előbb-utóbb új adót kellene kivetni.
Akiket beengednek az EU-ba, azok elhelyezésére megfelelő mechanizmust kell kidolgozni, de csakis önkéntes alapon. Egyetlen országot sem lehet kényszeríteni, hogy részt vegyen a programban. A befogadottak beilleszkedése közös szabályok alapján történne. Végül pedig a korosodó Európának olyan légkört kellene teremtenie, amiben szívesen látják a gazdasági bevándorlókat. A határok felnyitásakor a német kancellár nem számolt azzal, hányan kerekednek fel a lehetőség láttán. Viszont a migráció előnyei bőven felülmúlják a költségeket.
A mostani rendszer nagy hiányossága, hogy nem igazán európai: a török megállapodást Merkel hozta tető alá. Másodszor a válság megoldására nem áldoznak elég pénzt. Harmadszor Görögországból parkoló lett, ám elfogadható intézmények nélkül. Végül pedig a rendszer nem önkéntes. Soros azt tartja az egész elképzelés legnagyobb bajának, hogy vissza lehet küldeni a menedékkérőket Törökországba, jóllehet az sokak szerint nem biztonságos harmadik állam.
A menekültválság a legégetőbb az összes probléma közül. Ha ebben sikerülne előrelépni, az megkönnyítené az EU dolgát a többi területen is. A siker esélyei csekélyek, de ha van biztató stratégia, akkor mindenkinek a mögé kell állnia, ha fontos számára az unió túlélése.
