Sikert hozott a rövidített munkaidő
A nyári szabadságolások kezdetére erőteljesen visszaszorult a német iparvállalatoknál a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás. Ez a válságból való kilábalás újabb állomása, egyúttal az üzleti kapcsolatok élénkülésének újabb jele, amely fontos a német megrendelésre dolgozó külföldi, köztük magyar beszállítók számára is.
A rövidített munkaidő intézményét 2009 elején, a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság kitörését követően a szövetségi kormány második konjunktúra-élénkítő programja vezette be. Alkalmazásával a vállalatok el tudták kerülni, hogy megrendeléseik visszaesése miatt munkavállalóikat nagy számban el kelljen bocsátaniuk. E módszerrel a munkavállalók – alapvetően állami forrásból – megkapták a le nem dolgozott idő folytán kieső jövedelmük egy részét, a cég pedig a rendelésállomány újabb növekedésekor egyszerűen és gyorsan munkába tudta állítani a szükséges létszámot.
Idén 2 százalék feletti növekedés is lehet
A bruttó hazai termék Németországban az elmúlt évben csaknem 5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg az idei növekedési előrejelzések 1,5 - 2,3 százalék közé esnek. Ahogy a növekedési kilátások javulnak, mérséklődik az államilag támogatott kényszerpihenőre szorult munkavállalók száma. Áprilisban a német iparban összesen 613 ezer főt foglalkoztattak rövidített munkaidőben, 250 ezerrel kevesebbet, mint az év elején. A csúcsot 2009 májusában jegyezték fel, amikor több mint másfél millió így foglalkoztatott dolgozójuk után igényeltek a vállalatok állami támogatást.
A fontosabb ágazatok közül a válságot leginkább a gép- és berendezésgyártás érezte meg. Volt idő, amikor az ágazat 900 ezer munkavállalójából 250 ezret rövidített munkaidőben foglalkoztattak, (azaz a gyakorlatban nem dolgoztak). Ez a szám idén márciusra 160 ezerre esett vissza, azóta tovább mérséklődött és az elmúlt tizenkét hónapban a kapacitások kihasználtsága 69,2 százalékról újra 80 százalék fölé emelkedett.
Javul a helyzet az autóiparban
Az autóiparban már elenyésző a rövidített munkaidő. A BMW-nél és a VW-nél teljesen megszűnt a konstrukció, a Daimlernél a múlt évi 40 ezer főről júniusra 6 ezerre mérséklődött az így foglalkoztatottak száma. A németországi üzemegységeiben 128 ezer főt foglalkoztató Siemens konszernnél július 31-i hatállyal teljesen megszűnik a rövidített munkaidő államilag támogatott rendszere. A válság idején az így foglalkoztatott (részben szakmai továbbképzésre küldött) munkatársak legmagasabb létszáma 19 ezer volt; a munkavállalók nettó keresetük 60-67 százalékát az államtól kapták, azt a cég 85 százalékra egészítette ki. A cégcsoport elnöksége szerint a rövidített munkaidő intézménye „hozzájárult a szakemberek megtartásához, valamint a nyugodt légkör biztosításához a válság idején is”.
A vegyiparban a rövidített munkaidő az ágazat 415 ezer fős létszámából 48 ezer főt érintett, de a Német Vegyipari Szövetség (VDI) számítása szerint ma már kevesebb, mint 5 ezer főt érint, s olyan nagyvállalatoknál, mint a BASF és a Bayer, teljesen megszűnt.
A rendszer tavaly kereken 5 milliárd eurójába került a német adófizetőknek. Ez éppen annyi, mint amit környezetvédelmi prémium formájában a használt személygépkocsik cseréjét szolgáló állami támogatási programra fordítottak. Voltak bírálók, akik szerint a rövidített munkaidő intézménye ellentmondásban áll a piacgazdasági feltételekkel. A rendszer hívei ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a munkanélküli segélyt is az adófizetők pénzéből kellett volna folyósítani. A rövidített munkaidő hozzájárult ahhoz, hogy a munkanélküliség korlátok között maradt s a vállalatok meg tudták őrizték szakembereiket.
Juhász Imre
Berlin
