Scotland Yard: Nem lehet törvényesen megtiltani a palesztinpárti tüntetéseket
A Scotland Yard főparancsnoka szerint nem lenne törvényes alapja a szombatra – az első világháborút lezáró tűzszünet évfordulójának emléknapjára - tervezett palesztinpárti tüntetések betiltásának. Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint a szombati demonstrációk sértik a háborúk áldozatainak emlékét, de a békés tüntetésekhez mindenkinek joga van.
A Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellen eddig négy egymást követő szombaton vonultak tüntetők tízezrei London és több más brit nagyváros utcáira.
Az izraeli katonai akció előzményeként a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorcsoport fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, több mint 1400 embert meggyilkoltak, háromezret megsebesítettek, és a legutóbbi izraeli adatok szerint 240 túszt a Gázai övezetbe hurcoltak.
A Scotland Yard a szombatra tervezett újabb palesztinpárti tüntetések elhalasztását kérte a szervezőktől. Aznap ugyanis az évszázados hagyománynak megfelelően országszerte jelképes néma főhajtással emlékeznek meg a háborúk áldozatairól, másnap pedig III. Károly király, Rishi Sunak miniszterelnök és számos más vezető közéleti személyiség koszorút helyez el a háborúk katonaáldozatainak londoni emlékműve, a Cenotaph tövében, a brit fegyveres erők több ezer veteránjának jelenlétében.
A tüntetések szervezői azonban visszautasították a szombati palesztinpárti tüntetések elhalasztására irányuló rendőrségi kérést, azzal az indokkal, hogy a londoni tüntetés csaknem két órával a hagyományosan délelőtt 11 órakor tartott jelképes megemlékezés után kezdődik, és a menet útvonala az eddigi demonstrációktól eltérően ezúttal messze elkerüli a londoni kormányzati negyed közepén álló Cenotaph környékét.
A rendőrségre az utóbbi napokban egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormány részéről a szombati tüntetés betiltása végett.
Sir Mark Rowley, a Scotland Yard főparancsnoka a BBC közszolgálati rádió szerdai hírműsorában azonban kijelentette:
a jelenleg érvényes brit törvények alapján a rendőrség csak akkor kérhet kormányzati felhatalmazást egy tüntetés betiltására, ha a demonstráció súlyos mértékű rendbontás kockázatával jár, „ennek jogi küszöbe azonban rendkívül magas”, és a Scotland Yardnak kell bizonyítania, hogy „másképp nem tudná kezelni a helyzetet”.
Suella Braverman belügyminiszter minapi nyilatkozata szerint a szombati emléknapra tervezett tüntetés egyértelműen súlyos rendbontás kockázatával jár.
A Scotland Yard főparancsnoka azonban a szerdai BBC-interjúban ezt gyakorlatilag cáfolta. Rowley úgy fogalmazott, hogy „itt még nem tartunk”, a betiltás egyébként is csak a legvégső eszköz lehet, „amelyet évtizedenként egyszer alkalmazunk”.
Rishi Sunak szerdán találkozott Sir Mark Rowley-val, és a megbeszélés utáni nyilatkozatában leszögezte: a szombati londoni tüntetés nem csupán a háborús áldozatokkal szembeni tiszteletlenség, de „sérti az azokkal szemben érzett, szívből jövő hálánkat is, akik oly sokat áldoztak azért, hogy ma szabadságban és békében élhessünk”.
A brit miniszterelnök leszögezte ugyanakkor, hogy e szabadság része a békés tüntetéshez, a tiltakozó megmozdulásokhoz fűződő jog is.
Sunak szerint továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy akik a társadalom megosztására törekszenek, a szombati demonstrációt megpróbálják kihasználni e céljuk elérésére. A Scotland Yard főparancsnoka azonban a szerdai megbeszélésen kötelezettséget vállalt arra, hogy a rendőrség álláspontját folyamatos felülvizsgálat alatt tartja a tiltakozó megmozdulások természetéről szóló, mindenkori legfrissebb információk alapján - fogalmazott a brit kormányfő szerda esti nyilatkozatában.
(Kiemelt képünk: Tüntetők gyűlnek össze a Trafalgar téren, hogy támogassák a tűzszünetet és a humanitárius segélyek bejuttatását Gázába, Londonban, 2023. november 4-én. Fotó: Alberto Pezzali / NurPhoto / AFP)
