Schulz: Orbán a kettős beszéd bajnoka

Schulz, az EP szociáldemokrata frakciójának eddigi elnöke a lengyel Jerzy Buzek konzervatív politikust váltja az elnöki poszton. Erre a menetrendszerű helycserére mindig a ciklus közepén kerül sor az EP két legnagyobb formációja - a jobboldali Európai Néppárt (PPE) és a szociáldemokraták - közötti megállapodással összhangban.

Hogyan kezelhető Magyarország és a magyar alkotmányos reformok ügye? Kell-e aktiválni az EU-alapszerződés 7. cikkét, amely büntetést helyez kilátásba, ha egy tagállam megsérti az unió alapértékeit?

Nem zárható ki a 7. cikk aktiválása, de ez a legvégső eszköz. Először hagyjuk, hogy az Európai Bizottság Magyarországot a szabályok betartására kötelezze. Mindenesetre biztosnak kell lennünk abban, hogy rendelkezünk a szükséges és megtámadhatatlan bizonyítékokkal. Ebben az esetben Magyarország nem kerülheti el a szankciókat. De nem árt emlékeztetni az Ausztria elleni szankciók esetére: ha az a látszat keletkezik, hogy kívülről akarnak beavatkozni a nemzeti szuverenitás körébe tartozó kérdésekbe, az bizony megerősítheti a szóban forgó kormányt. Ha valaki álláspontja módosítására akarja bírni Orbán Viktort, akkor először meg kell izmosítania a magyarországi ellenzéket, nehogy az a látszat keletkezzék, hogy „kívülről” dirigálnak.

Wolfgang Schüssel osztrák kancellár és szövetségese, Jörg Haider esetében 2000-ben az volt a legkeményebb intézkedés, hogy a köztársasági elnök magához rendelte őket, és aláíratott velük egy levelet, amelyben elkötelezték magukat az összes alapszabály tiszteletben tartása mellett.

Orbán elsöprő parlamenti többsége birtokában egy év alatt is elég sokat tett, miközben Ausztriával szemben főként megelőző intézkedésekről volt szó…

Orbánt abszolút többséggel választották meg, és kétharmada van a törvényhozásban, legitimitása tehát tökéletes, még ha politikája gyanakvást ébreszt is. De világossá kell tenni, hogy egy demokratikusan megválasztott kormány sem tehet meg bármit. Az például elég furcsa, ha a Legfelsőbb Bíróság a kormány utasításainak van alárendelve.

Orbán az alapszerződés előírásainak megszegésén túl az érvényben lévő gyakorlattal összeegyeztethetetlen döntéseket hoz, példának okáért állampolgárságot ad a Magyarországgal szomszédos országokban élő, magyar nyelvű kisebbségeknek. Erre mi a válasz?

Orbán Viktor mesterien zsonglőrködik a politikai-jogi kétértelműséggel, nekünk pedig igen kevés eszközünk van ennek megakadályozására. Ha tisztán politikai szempontból bírálunk valamit, Orbán gúnyt űz a kritikából, és megbélyegzi azokat, akik beavatkoznak hazája belügyeibe. Az európai uniós állampolgárság a tagállamok valamennyi polgárát megilleti, de az sem tiltott, hogy valakinek több állampolgársága is legyen.

Mi a véleménye arról a visszafogottságról, amelyet ebben az ügyben az Európai Néppárt tanúsít, az az EP-frakció, amelyhez Orbán pártja, a Fidesz is tartozik?

A PPE-frakció nagyon heterogén. Sok konzervatív kollégám mondja azt nekem, hogy a helyzet elfogadhatatlan, de ezt a véleményt nyilvánosan már nem merik képviselni. Ezzel szemben Alain Juppé francia külügyminiszter, aki egyébként fajsúlyos tagja a PPE-nek, eléggé világos észrevételeket fogalmazott meg.

Azt mindenesetre kimondhatjuk, hogy ez az ügy a lehető legrosszabbkor jött az uniónak, most, válság idején, amikor mindenütt erősödőben van a populizmus. Mi lehet a megoldás?

Az unió és a közösségi intézmények iránti szkepticizmus általános jelenség. Az európaiak számára a globalizáció és a globális verseny terhei napról napra nehezebbek, olyan következményekkel, mint a munkahelyek elköltöztetése vagy a bevándorlás, s ezért az emberek egyre inkább saját közvetlen környezetükben keresik a biztonságot, és minden bajukért az uniót teszik felelőssé. Ezzel együtt ne tekintsünk euroszkeptikusnak mindenkit, aki kritizálja az Európai Unió jelenlegi működési módját.