Rózsa, banán, plágium
Úgy tűnik, Romániában egyelőre nem működik a magyar és a német recept: bár Victor Ponta 2003-as doktori dolgozatáról megállapítást nyert, hogy jelentős része plágium, a miniszterelnök mégsem kényszerül megválni hivatalától. A mostani kormányfő 2003-ban védte meg a Nemzetközi Büntető Törvényszékről írt disszertációját, témavezető tanára az akkori miniszterelnök, Adrian Năstase volt. Ponta akkoriban a kormány ellenőrző testületét vezette. Parászka Boróka írása.
A román plágiumügy a nemzetközi minta szerint robbant ki: kezdetben úgy tűnt, újabb „királygyilkosság” biztos eszköze. Majdnem ugyanaz volt a forgatókönyv, mint Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter, Silvana Koch-Mehrin EP-alelnök és Schmitt Pál magyar köztársasági elnök esetében. A vád másfél hónappal azután látott napvilágot, hogy Victor Ponta és a szociáldemokrata–liberális pártszövetség májusban átvette a kormányzást a jobbodlali Emil Boc-kabinettől. A leleplező cikk tekintélyes szaklapban, a Nature-ben jelent meg. Az írás kitért arra is, hogy a doktorátus témavezetője a korrupciós ügyek miatt börtönbüntetésre ítélt korábbi román miniszterelnök – Traian Băsescu egyik legelszántabb ellenfele –, Adrian Năstase volt.
A Nature-rel majdnem egy időben a Frankfurter Allgemeine Zeitung is foglalkozott a Ponta-üggyel, s megjegyzi: a romániai plágiumügy súlyosabb, mint a német botrányok. Emellett azzal érvelt a szerző, hogy a Ponta-dolgozatban a forrásmegjelölés nélkül átvett tartalom nagyobb arányú, mint Zu Guttenberg vagy Koch-Mehrin esetében. A Bukaresti Egyetem etikai bizottsága szerint 410 oldalból 115-ön bizonyítható a plágium.
A Ponta-botrány alakulását azonban nem a másolt oldalak száma határozta meg, hanem az, ahogyan a román politika a nemzetközi közvélemény figyelmével élt és visszaélt. A Nature és a FAZ cikkét átvették a román lapok, vizsgálatot indított a Nemzeti Egyetemi Oklevéltanács, a Nemzeti Etikai Bizottság, a Bukaresti Egyetem szenátusa is. A különféle vizsgálatok különböző eredményekkel zárultak, az oklevéltanács szerint 85 oldal eredetisége megkérdőjelezhető, a Nemzeti Etikai Bizottság szerint nincs szó csalásról, az egyetemi szenátus viszont súlyos szabályszegést állapított meg.
Victor Ponta az ügy kirobbanásakor – amikor még „csak” 30 oldal eredetisége volt kétséges – azt nyilatkozta: egészen jó eredmény, ha a dolgozat ilyen kis részét kérdőjelezik meg. Egyáltalán nem vette komolyan a botrányt, és abban bízott, hogy a kormányváltás utáni konfliktusokkal együtt elcsitul ez az ügy is. Időközben azonban megkezdődött a Traian Băsescu leváltását célzó népszavazás körüli kampány, és ennek részeként a plágiumügy is jelentős figyelmet kapott.
A román belpolitikai konfliktusok az európai közvélemény előtt zajlottak, az ellenzékbe került demokrata–liberális párt több politikusa is nyugat-európai „turnéra” indult, hogy személyesen számoljon be a Traian Băsescu leváltását célzó jogi visszásságokról – és Victor Ponta plágiumügyéről. A miniszterelnök minderre külföldön válaszolt: a spanyol El Paísnak hetekkel a leleplező dokumentumok megjelenése után azt mondta, ha valóban megállapítást nyer a plágium, lemond. Nem ez történt.
A Traian Băsescu leváltásáról szóló népszavazás sikertelennek bizonyult, ám a hivatalából távozó, majd visszatérő államfő a figyelem középpontjában maradt, és a plágiumügy sem süllyedt el a belpolitikai viták sűrűjében. A román tudományos és akadémiai élet ezer képviselője petícióban tiltakozott, a csatlakozók úgy vélték, hogy a román miniszterelnök botránya rontja az ország megítélését.
A plágium tényét először megállapító oklevéltanács tagja, a iaşi-i Viorel Barbu akadémikus nyilatkozatban közölte: börtönbüntetéssel fenyegették meg, ha továbbra is fenntartja a plágiumvádat. A iaşi-i egyetem több képviselője szerint veszélybe került az intézmény autonómiája, és ellehetetlenült a független kutatómunka. Azt is „hadüzenetként” értékelték, hogy Ecaterina Andronescu tanügyminiszter bejelentette: ha a plágiumvád továbbra is fennmarad, akkor nem csupán a már megszerzett és később megkérdőjelezett tudományos fokozatokat vonják vissza, hanem felszámolják a hasonló botrányokban érintett doktori iskolákat is, megvonják az anyagi támogatást, és leállítják a már futó kutatói programokat.
Ugyanebben az időszakban robbant ki a kiterjedt nemzetközi hálózattal működő Román Kulturális Intézet körüli botrány. Az ismert román fizikus, filozófus (főállásban kultúrdiplomata) Horia Roman Patapievici által kiépített hálózat az utóbbi években rendkívül sokat tett azért, hogy a kortárs román kultúra ismertté és elismertté váljon világszerte. A jelenlegi kormánypárt több politikusa azonban azt állítja, hogy a kultúrdiplomáciai szerepvállalás „fedőtevékenység” volt csupán: a hálózat valójában Traian Băsescu személyes külképviselete, és feladata az volt, hogy ápolja a román diaszpórával (amely jelentős választói erőt képvisel) és a meghatározó nemzetközi fórumokkal a román jobboldal viszonyát. A vád szerint az új kabinet elleni politikai kampányt, majd a Victor Ponta személye ellen irányuló plágiumbotrányt is az intézet munkatársai gerjesztették.
Augusztusban távozott Horia Roman Patapievici a hálózat éléről, helyét Andrei Marga, a szociáldemokrata–liberális pártszövetség volt külügyminisztere, a kolozsvári egyetem egykori rektora vette át. A váltás azt jelezte: a román baloldal is meg kívánja erősíteni külföldi egyetempolitikai és kultúrdiplomáciai állásait.
A Bukaresti Egyetem szeptember elején ugyan közölte, hogy bizonyítható a plágiumvád, a doktori cím visszavonásáról azonban nem döntött. A rektor szerint azért nem, mert odaítéléséről a tanügyminisztérium rendelkezett, ezért a szankció is az ő hatáskörébe tartozik. Ecaterina Andronescu tanügyminiszter (akivel kapcsolatban szintén felmerült a plágiumgyanú) azt nyilatkozta: ő lezártnak tekinti az ügyet, hiszen az Országos Etikai Bizottság már kimondta, nem történt csalás. A Bukaresti Egyetem jegyzékben fordult a szaktárcához, amelyben ismerteti az elmarasztaló döntés hátterét. Ennek ellenére Victor Ponta a szenátus döntése után is úgy nyilatkozott, nem tudományos eljárás, hanem politikai hadjárat folyik ellene, és ezért nem mond le.
Ugyanazon a napon, amelyen az oktatási tárca vezetője bejelentette, hogy „lezártnak tekinti” a plágiumügyet, plenáris vita folyt az EP-ben a Romániában kialakult belpolitikai válságról. Victor Ponta Orbán Viktorral ellentétben nem jelent meg Strasbourg-ban, s a vita sajátosan alakult. A felszólalók zöme szerint Románia Európa banánköztársaságává vált, ahol a belső konfliktusok nem rendezhetők külső, uniós segítséggel. Európa beleunt a Romániából exportált botrányokba.
Az év végi választásokig – úgy tűnik – a kormánypártok és az ellenzék ha nem is békés, legalább botránymentes egymás mellett élésre készül. Victor Ponta szeptember 20-án ünnepelte negyvenedik születésnapját. Ebből az alkalomból ellenfele, Traian Băsescu államfő fehér rózsákból kötött csokrot küldött neki. Victor Pontának a jelek szerint tehát még van elegendő politikai tőkéje a túléléshez. Az akadémiai presztízsveszteség pedig – Romániában, Európa banánköztársaságában – nem oszt, nem szoroz.
