Romániában több év börtönnel akarják büntetni a románellenességet, a törvénytervezet zászlókat is említ
Börtönnel büntetné a románellenes megnyilvánulásokat és szervezkedést az a törvénytervezet, amelyet a Traian Basescu volt államfő Népi Mozgalom Pártja (PMP) és a szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) dolgozott ki, és amelynek támogatói között több más párt, köztük a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozói is jelenne vannak - írja pénteki cikkében a Hotnews hírportál.
A kezdeményezők szerint a tervezetet annak a törvénynek a mintájára dolgozták ki, amelyet az antiszemitizmus visszaszorítása érdekében fogadott el nemrég a román parlament. Három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná a románellenes megnyilvánulásokat és románellenes jelképek nyilvános terjesztését, illetve háromtól tíz évig terjedő börtönnel a románellenes szervezkedést vagy annak pénzelését. A románellenes szervezetek leleplezőinek a tervezet büntetlenséget ígér.
Román zászlófelvonás 2015-ben CsíkszeredánA tervezet románellenesnek nevez minden olyan gesztust és kifejezést, amelyet a románokkal, a román közösségi intézményekkel vagy román templomokkal szembeni gyűlölet vezérel.
Románellenes szervezetnek tekintik azokat az ideiglenes vagy állandó jelleggel, legalább három ember által létrehozott csoportokat, amelyek románellenes eszméket, nézeteket és elméleteket népszerűsítenek. Románellenes jelképeknek azokat a zászlókat, jelvényeket, egyenruhákat, jelszavakat, köszönési formákat nevezik, amelyek a románellenességet terjesztik. Az egyelőre nem világos, hogy a székely zászlót is románellenes jelképnek akarják-e nyilvánítani, de az 2013 óta ki van tűzve az Országházra is. Az EU zászlajának a helyét foglalja el.
A Marius Pascan PMP-szenátor, Eugen Tomac PMP-elnök és Daniel Gheorghe PNL-képviselő által jegyzett indoklás az egyre terjedő románellenességre a pejoratív értelemben használt oláh megnevezést, a „buta”, „faragatlan” jelzőt, a román nép cigányokként" történő, megbélyegző szándékú emlegetését hozza fel példaként.
Az előterjesztők szerint a románellenesség történelmi gyökerei a középkorra nyúlnak vissza, amikor Erdély kiváltságos nemzetei - a magyarok, szászok és székelyek - „megtűrt” népként tekintettek a románokra, de úgy véli, a románokkal szembeni gyűlölet ma is tetten érhető az autonóm - saját jelképekkel, fővárossal, etnikai határokkal rendelkező - Székelyföld eszméjét hirdető, „államellenes”, „szakadár”, „sovén” erdélyi megemlékezéseken és egyéb rendezvényeken.
A románellenes szervezetekre – írja az MTI – a magyarországi, Erdélyben is híveket toborzó Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM) és a Magyar Gárdát hozták fel példaként, amelyeknek az „irredenta” akcióit szerintük a Hargita megyei tanács is támogatja.
A kétkamarás parlament szenátusánál bejegyzett törvénytervezetet a kormányon lévő PSD 9, illetve az ellenzékben politizáló PMP 14, a PNL 14, és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 2 törvényhozója írta alá kezdeményezőként.
