A bírák és a korrupció – A vezető román büntetőbíró szerint le kell számolni azzal, hogy a titkosszolgálat a nép ellensége
Danileţ volt az egyik előadója a november 16–17-én az erdélyi Tordán tartott újságíró-mesterkurzusnak, amelyet a Raţiu alapítvány égisze alatt szervezett meg John Lloyd, a Financial Times szerkesztője, volt moszkvai irodavezetője, az oxfordi egyetem mellett működő Reuters újságíróképző intézet társalapítója. A több tucat fiatal román újságíró a mesterkurzuson, ezen az igen intenzív hétvégén nemcsak az újságírás szűkebb értelemben vett szakmai kérdéseiről hallhatott előadásokat és folytathatott eszmecserét, hanem a kelet-közép-európai médiahelyzetről is tájékozódhatott.
Az elhangzottak alapján a külföldi résztvevőben összességében az a kép bontakozott ki, hogy a romániai médiában meglehetősen harcos a hangulat, amikor olyan problémák kerülnek elő, hogy miként lehet a vonakodó hatóságokból kipréselni az információkat. Számos olyan esetet említettek a résztvevők, amelyek azt példázzák, hogy a közérdekű értesülések megszerzése érdekében egyáltalán nem ódzkodnak a probléma jogi útra terelésétől, és nem is reménytelen, ha a bíróságtól várják igényük kielégítését.
A Danileţtel folytatott beszélgetés azért váltott ki különösen nagy érdeklődést a résztvevők körében, mert a neves jogász, aki immár két évtizede bíráskodik az erdélyi városban, igen aktív közösségszervezőként is megismertette magát. Részben a közösségi médiában, azon belül is főként a fiatalok körében folytat jogtudatosító, jogi felvilágosítást nyújtó tevékenységet.
Danileţ bíró aktivitása közvetlen politikai jelleget is öltött a korábbi hónapokban: több tucat bírótársával karöltve tiltakozó megmozdulások sorozatát szervezte az ellen, hogy az előző, szociáldemokrata vezetésű kormányzat sürgősségi rendeletekkel próbált lényegében hatástalanítani olyan törvényi előírásokat, amelyek alapján korrupciós és más bűncselekmények miatt a politikai vezetés egyes érintettjeire börtön vár.
A tordai rendezvényen élénk vita bontakozott ki arról, hogy miként kell megítélni a korrupcióellenes ügyészség és a titkosszolgálatok közötti együttműködést, ami korábban megállapodás alapján intézményesen folyt, és amit aztán alkotmányellenesnek nyilvánítottak. Danileţ
úgy foglalt állást, hogy le kellene számolni a régi beidegződéssel, miszerint a Securitate utódját – mintegy a nép ellenségét – látják a titkosszolgálatokban.
A fórumon kérdésként felmerült, most, amikor megbukott a szociáldemokrata kormányzat, nem lehetne-e újra elővenni a titkosszolgálatokkal való együttműködés ügyét. Danileţ egyértelművé tette: bár a maga részéről rossznak tartja, hogy alkotmányellenesnek minősítették ezt a fajta együttműködést, az alkotmányos tilalmat komolyan kell venni, tiszteletben kell tartani.
A bíró elmondta azt is, hogy a korrupció társadalmi érzékelésére vonatkozó közvélemény-kutatási adatokból egyebek közt leszűrhető: az emberek jóval kiterjedtebbnek vélik a korrupciót, ha arról általánosságban kérik a véleményüket, mint akkor, amikor arra kérdeznek rá, hogy ők maguk találkoztak-e korrupt megnyilvánulásokkal. A román büntető igazságszolgáltatás egyik fő problémájaként a bíróhiányt jelölte meg, ami – mondta – ahhoz vezet, hogy évekig elhúzódik egyes ügyek bírósági intézése.
A Raţiu alapítványról
A Raţiu-dinasztia az egyik legrégebbi erdélyi román nemesi család, amelynek eredete a 14. századba, Luxemburgi Zsigmond idejébe nyúlik vissza. Az 1917-ben Tordán született Ion Raţiu 1940-ben diplomáciai pályára lépett, és Románia londoni képviseletén lett követtanácsos. Az 1947-es romániai kommunista hatalomátvétel után Londonban maradt, önkéntes száműzetésbe vonult. Az azt követő évtizedekben szervezője lett a kommunistaellenes emigráció közösségi életének. Kiadta a Szabad Román Sajtó elnevezésű heti hírlevelet, rendszeresen megszólalt a BBC, az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió műsoraiban. A Szabad Románok Világszövetsége első, genfi kongresszusán, 1984-ben megválasztották a szövetség elnökévé. Ötven év távollét után, a kommunizmus bukását követően, 1990-ben hazatért, hogy induljon az elnökválasztáson, de nem járt sikerrel. A 2000-ben Londonban elhunyt Ion Raţiut Tordán temették el. Örökségét a Raţiu Családi Jótékonysági Alapítvány ápolja, amely egyebek közt román diákok nagy-britanniai felsőoktatásához járul hozzá. A tordai udvarházban működő Raţiu Demokrácia Központban rendszeresen szerveznek oktatási, illetve tudományos konferenciákat, „demokrácia-párbeszédeket” tágabb értelemben vett közéleti, politikai, illetve médiával kapcsolatos kérdésekről.
