A német igazságügyi miniszter szerint a nehézfegyverek, harckocsik szállítása nem jelentene belépést a háborúba

A német igazságügyi miniszter szerint a nehézfegyverek, harckocsik szállítása nem jelentene belépést a háborúba – idézte a dpa szombaton Marco Buschmann nyilatkozatát. A német politikát a konfliktus február végi kezdete óta az aggasztja, hogy milyen fegyvereket adjanak Ukrajnának, és milyen gyorsan szállítsák azokat. A nyomás közvetlenül Kijevből érkezett, ahol a vezetők sürgetik Németországot, hogy szállítson több fegyvert az orosz csapatok visszaszorítása érdekében.

Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár nem hajlandó elkötelezni magát a nehézfegyverek, például harckocsik, helikopterek és repülőgépek küldése mellett, noha balközép koalícióján belül egyre hangosabbak azok a hangok, amelyek erősebb katonai támogatást sürgetnek. Marco Buschmann igazságügyi miniszter, a liberális Szabad Demokraták, a koalíció legkisebb pártja részéről a Welt am Sonntagnak azt mondta, hogy a nemzetközi jog nem minősíti a fegyverszállítást hadba lépésnek.

„Ha tehát Ukrajna él önvédelmi jogával, akkor támogatása fegyverszállításokkal nem vezethet ahhoz, hogy a háború részesévé váljunk" – jelentette ki a lapban, amelyet előzetesen szemlézett a dpa német hírügynökség. Elmondta, hogy ez nemcsak az ő személyes véleménye, hanem a német kormányé is. Hozzátette, hogy Németország az elsők között kezdte meg a szövetségi rendőrség és a főügyész bevonásával az esetleges ukrajnai háborús bűnök szisztematikus kivizsgálását.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban mindenképpen mentesülne a felelősség alól - mondta a német politikus, jelezve: a nemzetközi jog előírja, hogy aktív államfők ellen nem lehet nyomozni. A Szabad Európának nemrégiben nyilatkozó nemzetközi jogász például azt mondta:

„Szerintem Putyin páriaként fog meghalni. Ő most egy olyan személy, aki bűncselekményeket követett el. És tudjuk, mi történt Ratko Mladićcsal és Radovan Karadžićcsal Boszniában. Ignorálták a bíróságot, több mint tíz évig bujkáltak, de végül mégis bíróság elé állították őket, ahogy Milošević szerb elnököt is. Ő volt az első államfő, akit háborús bűnökkel vádoltak meg. Felelősségre lehet vonni Putyint? Igen. Valószínű, hogy bíróság elé áll? Nem hiszem, hogy ez egyhamar megtörténhet.”

A népirtás jogi bizonyításához – ahogyan azt többek között Joe Biden amerikai elnök is állította – léteznie kellene olyan szándéknak, hogy teljesen vagy részlegesen elpusztítsanak egy nemzeti, faji, vallási vagy etnikai csoportot – magyarázta Buschmann. Azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy van-e erre bizonyíték.

Ezenkívül – mint mondta – jó esély van rá, hogy az NBB nemzetközi körözést ad ki az ukrajnai mészárlásokért felelős személyek ellen, akik így Oroszországon kívül letartóztatásra számíthatnának. „Ha valaki ellen letartóztatási parancsot adnak ki, vagy mondjuk az ukrán főügyész megállapította, hogy egy oroszországi szereplő megsértette a nemzetközi jogot és Ukrajna törvényeit, akkor gondolom, hogy a nemzetközi közösség támogatni fogja és fel fogja venni ezeket az embereket az Interpol letartóztatási listájára” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozataiban nemcsak háborús és emberiség elleni bűnökkel, hanem népirtással is vádolta Oroszországot. Dr. Laura Cohen szerint a népirtás szót még korai lenne használni, azonban az nem kétséges, hogy az orosz hadsereg háborús és emberiség elleni bűncselekményeket követett el.

Dr. Cohen elmondta: a népirtás tényállásához kell az is, hogy a legmagasabb szintű döntéshozók tudatos döntést hoztak civilek megöléséről. Népirtás miatt tehát a legnagyobb eséllyel magas rangú katonatisztek és állami vezetők ellen emelhetnek vádat.

„Bosznia-Hercegovinában a legtöbb alacsonyabb rangú háborús bűnöst, ha egyáltalán vádat emeltek ellenük, a nemzeti bíróság előtt állították bíróság elé. A Nemzetközi Büntetőbíróságot viszont a legmagasabb szintű bűnösökkel foglalkozott.”

Az oroszokon múlik Putyin felelősségre vonása

Arra a kérdésre, hogy az orosz vezetés nem hagyná figyelmen kívül a vádemeléseket, Tanya Domi azt válaszolta: „Szerintem Putyin páriaként fog meghalni. Ő most egy olyan személy, aki bűncselekményeket követett el. És tudjuk, mi történt Ratko Mladićcsal és Radovan Karadžićcsal Boszniában. Ignorálták a bíróságot, több mint tíz évig bujkáltak, de végül mégis bíróság elé állították őket, ahogy Milošević szerb elnököt is. Ő volt az első államfő, akit háborús bűnökkel vádoltak meg. Felelősségre lehet vonni Putyint? Igen. Valószínű, hogy bíróság elé áll? Nem hiszem, hogy ez egyhamar megtörténhet.”

Domi emlékeztetett arra, hogy Miloševićet végül a bukása után maga a szerb kormány adta ki, mert Szerbiának már túl sokba került a háborús bűnösök védelme.

Ugyanakkor, mint mondta, „nagyon tragikus, de a legtöbb ukrajnai áldozatnak nem fognak igazságot szolgáltatni.” Szerinte azért, hogy az igazságszolgáltatás teljesebb körű legyen, a legtöbbet azzal tehetik az ukrán hatóságok, ha dokumentálják a háborús bűnöket és együttműködnek az NBB-vel.

(Kiemelt kép: Olaf Scholz és Vlagyimir Putyin párhuzamos portréja. Fotó: JOHANNA GERON and Sergei GUNEYEV / various sources / AFP)