Putyin elárulta, mikor lesz béke Ukrajnában

A célokat ismételten Ukrajna nácitlanításában, demilitarizálásában és semlegességében nevezte meg. Vlagyimir Putyin azt hangoztatta, hogy mivel Kijev nem akar tárgyalni, Moszkva „kénytelen” katonai eszközöket alkalmazni. Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország győzni fog.

Kijelentette, hogy az orosz erők gyakorlatilag a frontvonal teljes hosszában – ennek hosszát csaknem kétezer kilométerben nevezte meg – javítják a pozíciójukat. A Dnyeper bal partján létesített ukrán hídfőállás fenntartását az emberveszteségek miatt „ostobaságnak” és „felelőtlenségnek” nevezte, és azt mondta, személyesen utasította a vezérkari főnököt arra, hogy ne siessen a felszámolásával, mert e helyzet fenntartása Moszkvának kedvez.

Putyin szerint a Nyugat mindent, amit ígért, megadott Ukrajnának, az orosz hadsereg pedig csak az ukrán ellentámadás kezdete óta 747 harckocsit és 2300 páncélozott járművet semmisített meg. „A potyázásnak hamarosan vége lehet” – mondta a Kijevnek nyújtott nyugati támogatás kilátásairól.

Kifejtette, hogy nem lesz szükség újabb mozgósításra Oroszországban, mert szerdáig 486 ezren jelentkeztek szerződéses katonának az orosz hadseregbe, és számuk az év végig meghaladja a félmilliót. A jelentkezők száma napi másfél ezer. Szavai szerint jelenleg 617 ezer orosz katona harcol Ukrajnában, közülük mintegy 244 ezren olyanok, akiket a tavalyi 300 ezres részleges mozgósítás során soroztak be. Elmondta, hogy az orosz költségvetés évente több mint ezer milliárd rubelt fordít az Ukrajnától elcsatolt régiók fejlesztésére. (A rubel jelenleg mintegy 3,90 forintot ér.)

Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a Fekete-tenger partvidékének és a Krímnek Lenin előtt soha semmi köze nem volt Ukrajnához, Odessza pedig orosz város.

Álláspontja szerint a most zajló események egy nagy tragédiához, testvérek közötti polgárháborúhoz hasonlíthatók, az orosz és az ukrán pedig alapvetően egy nép. Putyin egy, az Oroszország és a Nyugat közötti viszony helyreállításának esélyére vonatkozó kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az uniós országok jelentős mértékben elvesztették szuverenitásukat, és csaknem az összes európai politikus a hős de Gaulle-ként lép fel, de gyakorlatilag a kollaboráns Pétainként viselkedik.

Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnökről azt mondta, hogy nem oroszbarát, hanem nemzetbarát politikusok, akik a saját hazájuk érdekeit védelmezik. „De ilyen politikus nincs több, egyszerűen nincs, nem is tudom, hogy ez mivel áll összefüggésben, ez a nagy testvértől, az (Egyesült) Államoktól való nagy függéssel áll kapcsolatban” – mondta. Kifejezte készségét a kapcsolatok helyreállítására Washingtonnal, megjegyezve, hogy nincsenek meg az alapvető feltételei ezek kiépítésére. Hajlandóságot mutatott a Párizzsal való párbeszédre is, rámutatva, hogy ezt Emanuel Macron francia elnök szakította meg.

Putyin a nemzetközi energiaellátás kérdéseiről szólva hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is szállít gázt a nyugati országoknak, mert – mint mondta – a Gazprom megbízható partner, amely teljesíti szerződéses kötelezettségeit. Képtelenségnek nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Európa Moszkva hibájából nem kap elég gázt, rámutatva, hogy a Jamal-Európa gázvezetéket Varsó zárta el, az egyik Ukrajnán átvezetőt pedig Kijev.

„Nem mi robbantottuk fel az Északi Áramlat-1-et és részben az Északi Áramlat-2-t. Valószínűleg az amerikaiak tették, vagy az ő utasításukra tette ezt valaki” – mondta.

Emlékeztetett rá, hogy az Északi Áramlat-1 részben működőképes ugyan, de Németország nem akarja üzembe helyezni. Hozzátette, hogy ma az orosz gázt elsősorban Dél-Európa kapja és Moszkvát nem vezérlik politikai megfontolások a gázszállításban. „Miért kellene megbüntetni Magyarországot? Vagy Szlovákiát? Nekünk nincs ilyen célunk. És ők pénzt fizetnek, méghozzá tisztességes pénzt” – jelentette ki, és megjegyezte, hogy Japán is vásárol orosz energiahordozókat.

A Gázai övezetben zajló eseményeket nagy tragédiának nevezte. Rendkívül fontosnak nevezte az önálló palesztin állam létrehozásának fontosságát a vonatkozó ENSZ-határozat alapján. Méltatta Recep Tayyip Erdogan török elnök erőfeszítéseit „a helyzet jobbra fordítása, a hosszú távú béke feltételeinek megteremtése érdekében” és bejelentette, hogy hamarosan találkozni készül vele.

Arról is beszámolt, hogy Oroszország kész kórházat nyitni a Gázai övezetben, de Izrael egyelőre, biztonsági okokra hivatkozva, nem támogatja ezt. Az ukrajnai és a gázai helyzetet összehasonlítva kijelentette, hogy az orosz „különleges hadművelet” zónájában nem történt olyan pusztítás, amilyen a palesztin területen zajlik. A Kínával való együttműködés szintjét példátlannak nevezte. Elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom idén 30 százalékkal 220-230 milliárd dollárra nő.

(Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin orosz elnök látható, amint a Haza Hőseinek Napjának előestéjén részt vesz az Aranycsillag-érmek átadásán az orosz hősöknek a moszkvai Kreml-palota Szent György-termében. 2023. december 8. Fotó: Sergey GUNEYEV / POOL / AFP)