Trump perre számíthat a Capitolium ostroma miatt

Az igazságügyi minisztérium a washingtoni fellebbviteli bíróságon ismertetett beadványa szerint azt javasolja, hogy törvényhozók engedélyezzék a Donald Trump ellen indított perek előremozdítását – amelyek szerint Trump beszéde erőszakos fellépésre késztethette támogatóit – és utasítsák el a volt elnök azon érveit, miszerint ő mentességet élvez a keresetekkel szemben. 

2021. január 6-án Donald Trump akkori elnök hívására több tízezer támogatója gyűlt össze Washington belvárosában, hogy tiltakozzanak a szerintük meghamisított elnökválasztás eredménye ellen. A tüntetők egy nagyobb, radikális csoportja a nagygyűlés után vonult a Capitoliumhoz, ahol az események erőszakba torkolltak. Az Egyesült Államok törvényhozásának épületébe feldühödött tüntetők törtek be, ahol komoly károkat okoztak, a zavargások során öt ember vesztette életét, köztük egy rendőr. 

Az igazságügyi minisztérium a beadványban azt is közölte, hogy nem fejt ki semmilyen véleményt a volt elnök esetleges büntetőjogi felelősségéről. Trump ellen több pert is indítottak az elmúlt időszakban, amelyek szerint Trump választások utáni beszéde erőszakos fellépésre késztethette a támogatóit. 

A bíróságon a jogászok ugyanakkor elmondták, hogy véleményük szerint egy elnököt nem védhet az „abszolút mentesség”, ha szavai közvetlen erőszakra való felbujtást jelentenek. „Államfőként és a nemzet vezetőjeként az elnöknek rendkívül nagy felelőssége van abban, hogy hogyan és miként beszél az állampolgárokhoz. Ez a hivatalos szerepkör azonban a tájékoztatást és a meggyőzést szolgálja, nem az egyének erőszakra való felbujtását” – közölték a jogászok a bírósággal. 

Trump ügyvédei azzal érveltek, hogy a volt elnök hivatali hatáskörén belül járt el, és nem állt szándékában erőszakos cselekmények előidézése, amikor a zavargások előtt arra kérte támogatóit hogy „vonuljanak a Capitoliumhoz” és „vívjanak pokoli harcot”. 

A Trump ellen indított perekben kártérítést követelnek a felperesek által a felkelés során elszenvedett fizikai és érzelmi sérülésekért. 

Laurie Levenson, volt szövetségi ügyész és a Los Angeles-i Loyola Law School jogi karának professzora szerint amennyiben a wahsingtoni fellebbviteli bíróság mégis engedélyezi a volt elnök elleni perek folytatását, a pert indítóknak nehéz dolguk lesz, mert nekik kell bizonyítaniuk, hogy nem csak egy indulatos szónoklatról van szó, hanem közvetlen és szándékos erőszakra való felhívásról. 

A beadványt az igazságügyi minisztérium polgári jogi osztálya nyújtotta be, és nem kapcsolódik ahhoz a vizsgálathoz, amelynek célja, hogy kiderüljön: történt-e bűncselekmény a 2020-as elnökválasztást követően, de még a zavargások előtt, amikor Donald Trump hivatalban lévő elnök nem ismerte el vereségét. A 2020-as amerikai elnökválasztás után ugyanis Donald Trump volt amerikai elnök és szövetségesei azt állították, hogy a Demokrata Párt elcsalta a 2020-as elnökválasztást, amelyből Joe Biden került ki győztesként. 

A washingtoni törvényhozás épülete elleni támadások körülményeinek felderítésére az amerikai képviselőház külön vizsgálóbizottságot hozott létre, amely 18 hónapon át vizsgálódott, 10 nyilvános meghallgatást tartott, összesen 1000 embert kérdezett ki, és 1 millió oldalnyi dokumentumot dolgozott fel. Decemberi, végső jelentésükben végül bűnvádi eljárást javasoltak Donald Trump volt elnök ellen kormányellenes szervezkedés, lázadás szítása, segítése és támogatása, felbujtás és a Kongresszus működésének akadályozása miatt. 

A dokumentum Trump eltiltását is javasolta az elnöki hivataltól. Ez azért lényeges, mert Donald Trump tavaly novemberben hivatalosan is bejelentette indulási szándékát első lépésben a republikánusok elnökjelölt-választásán.

(Kiemelt képünk: Donald Trump republikánus párti amerikai elnök tüntető támogatóinak egy csoportja a szenátusi ülésterem ajtaja előtt, miután betörtek az amerikai törvényhozás washingtoni épületébe, a Capitoliumba 2021. január 6-án. MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)