Egy európai ország még ma is Pegasus-kémszoftverrel figyeli az állampolgárait
Évek óta használhatják.
Svájc is a Pegasus-kémszoftver vásárlók között volt, sőt, feltehetően ma is bevetik az állampolgárok megfigyelésére a svájci lap, a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) szerint. A kémszoftvert a médium szerint először 2017 szeptemberében vetették be a helyi hatóságok, de a nyomait 2018-ban is megtalálta a Citizen Lab kutatócsoport.
A Zeitung saját maga járt utána, hogy a szoftvert bevetették, és a Citizen Lab buktatta le a svájci kormány üzérkedését. A Lab jelzése után egy szövetségi hatóság belső vizsgálatot indított, ebből derült ki, hogy nem egy külföldi titkosszolgálat, hanem a svájci hatóságok vetették be. Ők azonban nem illegálisan, vagyis politikusok, újságírók megfigyelésére, hanem annak eredeti rendeltetésére használták: svájci terroristákat kutattak fel.
A Pegasussal figyelhették meg olyan gyanús személyek mobiltelefonjait, akik konkrét és komoly terrorfenyegetést jelentettek, vagy ellenséges kémkedést folytattak. A lap hangsúlyozta, a titkosszolgálat nem kívánta kommentálni az értesülést, de az NZZ szerint emellett vannak arra utaló jelek, hogy a szövetségi állam és a kantonok bűnüldöző szervei is beszerezték a Pegasust.
A svájci eset nemcsak a megfigyelt csoport, hanem használatának engedélyezésében is különbözik a többi európai országtól, így Magyarországtól is (nálunk az igazságügyminiszter, Varga Judit adja ki az engedélyt a megfigyelésekre – a szerk.). A Pegasust ugyanis csakis bírósági engedéllyel alkalmazhatják, amit egyébként a bűnüldöző szervek 2019-ben 12, 2020-ban pedig 13 alkalommal vetettek be. A titkosszolgálat nem közölt részletes információt.
Az NZZ szerint az egyébként nem meglepő, hogy 2018 őszén eltűntek a Pegasus nyomai Svájcban. A Citizen LAB jelentése után ugyanis a kémszoftver gyártójának, az izraeli NSO-nak tovább kellett fejlesztenie a terméket. A legújabb, 4. verzió pedig a korábbiaknál hatékonyabban tünteti el saját nyomait.
(Kiemelt kép illusztráció: Fotó: Fabrice COFFRINI / AFP)
