Paddy Gray: Remegtem a félelemtől

Paddy Gray, a belfasti Ulster Egyetem professzora péntek éjszaka a Twitteren értesítette barátait, ismerőseit, hogy ne aggódjanak miatta, túlélte a terrort Párizsban. A 168 Órának részletesen beszélt arról az estéről.

– Ott voltam a Köztársaság térhez közeli étteremben, ahol lövöldözés történt. Az utcán egyszer csak megállt egy motor, leszállt róla egy nő, bejött, reszketett, és azt mondta, bomba robbant. Mindenki pánikba esett, leírhatatlan pánikba. Elkezdtünk futni a szélrózsa minden irányába. Sikoltozás, kiabálás, teljes káosz.

Másokkal együtt sikerült kimenekülnünk az egyik kijáraton. Az utcán futottunk, az emberek pedig kinyitották lakásaik ajtaját, behívtak, hogy mindenki menedéket kaphasson. Én is, több franciával együtt, berohantam egy férfi otthonába. Vaksötét volt, így vártunk három órán keresztül. Remegtünk a félelemtől. Azt mondták, kint az utcán van egy fegyveres, és mindjárt lő. Közben villanásokat meg rengeteg rendőrt, katonát láttunk. Eleinte a rendőrség is össze volt zavarodva, ahogy mindenki más. Az emberek is mind iszonyúan megijedtek. Majd kimerészkedtünk a házból, és akkor szembesültünk azzal, mi is történt valójában. De még akkor sem fogtam fel igazán a borzalmat. Hajnal háromra értem vissza a hotelba, ott mondták el részletesen, milyen véres terrortámadás történt.

Másnap délután visszamentem az étterembe, virág borított mindent.

Őszintén szólva most jobban félek, mint akkor éjszaka, az alatt a három óra alatt. Most fogom fel, mi történt. Hogy ezután már sehol nem lehetünk biztonságban. Itt, a helyszínen értettem meg, mekkora veszélyben voltam, és milyen közel lehettem a terroristához. Talán elmentem mellette vagy épp mellém ült. Egész este a környéken mászkáltam, bármikor összefuthattam vele, engem is lelőhetett volna. Ez a tudat még jobban sokkol, mint a tegnap este szörnyűségei.

Az emberek meg vannak döbbenve, sírnak és elmondhatatlanul szomorúak. Én is őszintén sajnálom az áldozatok hozzátartozóit és minden franciát.