Osztrák külügyminiszter: Orbán intézkedései elérkeztek az elfogadhatóság határára

Der Standard

Orbán Viktor az alkotmányreformmal eljutott az elviselhetőség határáig – jelentette ki az osztrák külügyminiszter a lapnak adott hosszú interjúban. Spindelegger, aki egyben a konzervatív Néppárt vezetője, az éles kritika keretében kifejtette, hogy a magyar politikusnak vissza kell térnie az európai jog talajára. Mint mondta, csak azt tudja tanácsolni, hogy Orbán tisztázza: a reformmal kapcsolatos jogi kérdések mennyiben állnak összhangban az európai joggal, ezt a feladatot teljesen egyértelműen meg kell oldani.

A lap vendégkommentár rovatában az Innsbrucki Egyetem egyik mesterképzős hallgatója ad közre állapotfelmérést az Orbán-kormány vitatott politikai lépéseiről „Veszély a magyar demokrácia számára” címmel. Benedikt Lentsch, aki Európa-politikával foglalkozik, megállapítja, hogy Orbán Viktor már a győzelem évében tizenkétszer íratta át az alkotmányt és több mint 15 sarkalatos törvényt hozatott, mégpedig egy vadonatúj, a saját értékeinek megfelelő alkotmányos rend megteremtésének szándékával. A második évben azután megszületett az új alaptörvény, amelyhez társult az új média-, illetve választási törvény. A változtatások legitimek, csakhogy kérdéses, nem jelentenek-e veszélyt a demokrácia szemszögéből és nem antidemokratikusak-e? Az új Alkotmány nem okvetlenül volt szükséges, de a Fidesznek saját alaptörvény kellett, ez kiderül abból, amilyen egyoldalúan és gyorsan kidolgozták és megvitatták a tervezetet – más politikai pártok bevonása nélkül. Az új alaptörvény a párt választási programjában sem szerepelt, de a jóváhagyást a kétharmad miatt mégsem lehet antidemokratikusnak tekinteni.

Nem mond ellent a demokráciának az új választási jogszabály sem, mert nem szavatolja automatikusan a fiatal demokraták számára a hatalom megtartását. De nagyon valószínű, hogy a szavazókörzetek határainak átrajzolása folytán előnyös lesz a párt számára a következő választásokon. A Választási Bizottság egyoldalú megszállása további teret nyújt a manipulációkhoz. Annál antidemokratikusabb viszont a parlament és az Alkotmánybíróság jogkörének átalakítása. Így az, hogy a Fidesz által létesített Államháztartási Tanács igencsak könnyen új választásokat kényszeríthet ki, ha netán új kormány kerül hatalomra. Az is erősen problematikus, hogy a jövőben mennyire lesznek függetlenek a bíróságok, bár ezt a jelenlegi gyakorlat még nem támasztja alá. Ám a lehetőség fennáll, éppen ezért a brüsszeli Bizottságnak elemeznie kell a helyzetet. Mert máskülönben igencsak megnő annak a valószínűsége, hogy Magyarország a jövőben nem liberális, hanem illiberális demokrácia lesz. A szerző különben abban is nagy veszélyt lát, hogy a Fidesz igyekszik hosszú időre monopolizálni a kulcspozíciókat.

New York Times/IHT

Orbán Viktor nem volt odahaza a nemzeti ünnepen, inkább Brüsszelben nézett szembe az európai partnerek rosszallásával, miután a bírálók azt mondják, hogy az alkotmánymódosítás korlátozza a szabadságot és a Fidesz hatalmának bebetonozását szolgálja. Az időzítés jelképessége hatott a magyar nacionalistákra. A Magyar Hírlap azt írta, hogy az Orbán-kabinet politikája az európai diktátummal szemben rávilágított a nemzet egységének fontosságára a függetlenségi harcban. A NYT ugyanakkor idézi Kim Lane Scheppelet is, aki szerint mostanra már világosan látni kell, hogy Orbán Viktor és a fiatal demokraták nem ismernek el semmiféle megkötést, ha a hatalmuk kiterjesztéséről van szó. Orbánnak vannak védelmezői ugyanakkor külföldön is, főként a nacionalisták között, akiknek nem tetszik az EU “fennhéjázó” befolyása. Orbán két napja kihívóan azt mondta a sajtónak Brüsszelben, hogy az alkotmányreformban nincs semmi antidemokratikus. Honfitársainak elismerte, hogy elszalasztja a március 15-i ünnepségeket, de ezt azzal magyarázta, hogy az ország támadás alatt áll, így most jobb, ha ő ezúttal a belga fővárosban van.

Wall Street Journal

Tovább gyengült a forint, miután előzőleg több menetben erősödött az euróval szemben. Pénteken 305 körül kereskedtek vele. Piaci szereplők korábban részben arra fogadtak, hogy a jegybank közbe fog avatkozni, ám többen már a hét vége előtt feladták forintpozícióikat, mivel a kormány az uniós Bizottság kifogása ellenére sem volt hajlandó visszalépni adózási kérdésekben. Ezt úgy értékelték, hogy Magyarország folytatni kívánja független politikáját, amely időnként szembemehet a közösségi normákkal. Peter Attard Montalto/Nomura arra számít, hogy az idén fokozódhat a nyomás a magyarokra Brüsszel részéről, mégpedig 1,7 milliárd eurós idei strukturális alap felfüggesztése révén. Ha ez bekövetkezik, az megmozgatja a piacokat.

Erdélyben a cudar idő ellenére több ezer magyar vett részt a nemzeti ünnep alkalmából rendezett eseményeken és közülük többen aggályukat fejezték ki, hogy a magyar kisebbség nem tarthatja meg eddigi kiváltságait. Idetartozik, hogy a lakosság 6 %-át kitevő közösség használhatja az anyanyelvét az iskolákban és a bíróságok előtt. Ám néhányan most attól tartanak, hogy mindez veszélybe kerül, miután az RMDSZ tavaly kivált a kormányból. Kelemen Hunor szerint a szervezet azt akarja elérni, hogy a magyar nyelvet hivatalosan ismerjék el Erdélyben. Az elnök szorgalmazta egyúttal, hogy a magyarok kitehessék zászlóikat. Azt ígérte, hogy megvédik a magyar jelképeket. Victor Ponta a székely lobogó körüli incidens óta igyekszik megnyugtatni a kedélyeket, kijelentve, hogy ő nem ellenzi, ha ezeket a zászlókat felhúzzák a városi önkormányzatok épületeire. Basescu államfő viszont azt közölte, hogy a román fél ellenzi a székelyek területi autonómiáját. Cioroianu volt külügyminiszter, történész szerint az önigazgatás kérdése inkább bonyolítja, semmint segít tisztázni a helyzetet. A nemzeti ünnepen megkérdezett magyarok közül sokan úgy vélekedtek, hogy nagyvonalú jogokat élveznek és jók a kapcsolataik a románokkal. Ezzel együtt aggódnak, hogy az érdekeiket immár nem képviselik a legfelső szinten. Számukra az autonómia azt jelenti, hogy ők foglalkozhassanak a saját gondjaikkal, hiszen azokhoz ők értenek a legjobban. Mások ellenben azt fejtegették, hogy nem kellenek különleges jogok, mert mindkét állam az EU tagja. (AP)

Die Welt

A demokrácia leépítése – Orbán alatt Magyarország az EU pimasz kölyke lett. Ezzel a címmel elemzi a magyar helyzetet a lap, amely azt is megkérdezi, hogy netán most már az ország putyinizálása folyik? Orbán Viktor ugyanis olyan államot ácsol, amelyben a kormány csaknem akadálytalanul keresztül tudja vinni a nemzeti forradalomra vonatkozó elképzeléseit. A szerzőt a magyarok viselkedése egy serdülőre emlékezteti, a határok módszeres feszegetésével, a szabályok tudatos megszegésével, majd a megjátszott bűnbánattal, vagy annak hangoztatásával, hogy félreértés történt. Súlyosabb a helyzet, ha ezt a taktikát egy kormány választja, amely kezdettől fogva mindent megtesz azért, hogy az államot szilárdan a hatalmában tartsa és ezért kész még a demokráciát is kiiktatni. Orbán Viktor és a Fidesz 2010 óta nem csupán azon dolgozik, hogy saját eszméinek megfelelően átalakítsa a társadalmat és megszabaduljon azoktól az intézményektől, amelyek vezetői más véleményen vannak, hanem hogy oly mértékben megváltoztassa az alkotmányos valóságot, hogy a kabinet szinte korlátlan hatalommal mindent megtehessen, ami szerinte megfelel a nemzeti forradalomnak.

Orbán Magyarországon harciasan lép fel a hatalom birtokában: két éve kijelentette, hogy a következő 10 évre meg kívánja kötni a kormányok kezét. Külföldön viszont arra játszik, hogy az európaiak nehezen boldogulnak a magyar nyelvvel, a politikus angolul a földrész baloldali összeesküvésére panaszkodik, azt állítja, hogy az ellene irányuló bírálattal az egész országot támadják és ha kérdőre vonják, félreértésről papol – lásd a pubertást. Amikor Brüsszel kiigazítást követel, rugalmasnak mutatkozik, hogy azután a terveit taktikai horogütésekkel pontosan úgy érvényesítse, ahogy azokat kitervelte. Beszédes példa erre az alkotmányreform, amely kezdettől fogva az Alkotmánybíróság jogainak megnyirbálására irányult. A brüsszeli, berlini, bécsi és washingtoni tiltakozásra Budapest a szokásos módon válaszolt: félreértésről beszélt, és esküdözött, hogy felülvizsgálja az eljárást. A szándékát azonban egyáltalán nem változtatta meg, és maradtak az új szabályok, sőt még egy lépéssel tovább is ment a hatalom. A testület a jogszabályokat immár csak formai oldalról értékelheti. Ily módon meggyengül az alap- és emberi jogok védelme is. Ezen túlmenően Orbán és a Fidesz támadja a demokráciában Montesquieu óta bevett hatalommegosztást is. A jövőben az igazságszolgáltatásnak alig lesz lehetősége ellenőrizni a végrehajtó hatalmat. A parlament pedig már régen a kormánypárt markában van. És ez még mindig nem elég: Orbán a szólásszabadságot is korlátozza, éspedig a nemzet méltósága nevében, bármit is jelentsen az.

Ungváry Rudolf azt írta, hogy Magyarország az illiberális demokrácia felé tart. Orbán legújabb döntéseinek ismeretében ez még túl enyhe kifejezés. Az ember csaknem hajlik arra, hogy az ország putyinizálódásáról beszéljen. Orbán szavai ugyan másként hangzanak, de tervei nem kevésbé aggasztóak. A miniszterelnök „a lét magyar minőségének megőrzésére“ olyan rendszert épít, amelyben az ellenfelei alapvetően idegennek számítanak. Olyan államot akar, amelyben a lakosság az etnonacionalizms elvei szerint él, a kormány pedig akkora hatalommal rendelkezik, amely csillapítja félelmeit a bukás lehetőségét illetően. Lehet, hogy a magyarok többsége támogatja ezt az átalakítást, még ha az ország mélyen megosztott is. Tudnivaló, hogy a demokrácia csak belülről jöhet, kívülről nem. Mégis az EU-n belül nem lehet tudomásul venni, ha szakítanak a nyugati alkotmányos tradíciókkal. Brüsszel és a többi főváros túl sokáig vette félvállról az orbáni szeszélyeket, tekintettel a magyarok Trianonban szerzett lelki sebeire és a két diktatúrában átélt sorvadásra. Egy tényt azonban figyelmen kívül hagytak: ha Magyarország Orbán irányításával ma szeretne bekerülni az unióba, elutasítanák. Az az állam, amelyben elsőként omlott le a Vasfüggöny, már rég nem teljesíti a felvételi követelményeket.

Der Spiegel

A Magyarország miatti aggodalom és a ciprusi adósság eltérítette a brüsszeli EU-csúcsot, amelyen a két ország helyett a megakadt gazdasági növekedésről, a magas munkanélküliségről kellett volna beszélni. Mindkét téma jelentős feszültséget keltett. Leginkább persze a magyar alkotmánymódosítás, amelynek vitájához Martin Schulz, az EP elnöke adta meg a kezdőlökést, de az aggályokat hangoztatta Merkel asszony, valamint Viviane Reding, az illetékes brüsszeli biztos is. Orbán viszont nem mutatta jelét, hogy visszakozna.

Tagesanzeiger (Forrás: Galamus)

A német kancellár egyértelműen felszólította a brüsszeli Bizottságot, hogy vizsgálja meg a vitatott magyar alkotmánymódosítást és esetleg vegyen fontolóra szankciókat. Merkel kijelentette: a kétharmados többséggel nem szabad visszaélni, és teljes mértékben bízik abban, hogy a testület a szerződések őreként elvégzi a szükséges értékelést. A kormányfő utalt arra is, hogy Orbán Viktorral már többször is vitatkozott a témáról. Barroso előzőleg azt ígérte, hogy gyorsan tájékoztatni fogja az állam- és kormányfőket, mennyire megengedhető a magyar alkotmánymódosítás. Elmondta, hogy az uniós csúcstalálkozón megismételte: aggódik amiatt, hogy a magyar alaptörvény összhangban van-e a közösség jogrendjével és értékeivel. Orbán már az Európai Tanács ülése előtt tartalmi szempontból lényegtelennek minősítette a kifogásokat. Barroso viszont kijelentette: a Bizottság biztosítani fogja, hogy Magyarországon tiszteletben tartsák az EU-jogot.

Die Presse

Magyarország: a bagatellizálás bűnös esete: miért nem nézhet félre Bécs? Ezt kérdezi az újság kommentárja, hozzátéve, hogy az Európa-ház szomszédos szobájában Ausztria láthatja, még ma is milyen gyorsan alá lehet ásni a demokráciát. A dilemma az: véletlen csupán, vagy nagyon is jelképes, mármint hogy a magyarok nemzeti ünnepén az időjárás miatt le kellett mondani az összes megemlékezést. Annyiban véletlen, hogy még tart a tél. Szimbolikus ugyanakkor, mivel a legutóbbi fejlemények alátámasztják, hogy bizonyos körülmények esetén még az unión belül is mennyire gyenge lehet a demokrácia. És hogy Brüsszelnek mennyivel alaposabban és érzékenyebben kellene odafigyelnie a tagállamok lépéseire a posztdemokrácia és/vagy az önkényuralmi alkotmányosság felé. Magyarországon persze nem csupán az egyedi intézkedések fölöttébb nyugtalanítóak, hanem az egész: az alkotmánymódosítások, a tervezett államosítások, a kisajátítások és mindenek előtt a könnyen felszítható nacionalista hangulat, ideértve a leplezetlen antiszemitizmust. Ám nemcsak erről van szó. Brüsszelben és másutt addig néznek félre és bagatellizálnak, míg végül a kétharmad brutális parlamenti kihasználását bagatellizálják és nem egészen veszik komolyan Orbán Viktort. A mottó: csaknem lesz olyan rossz! Az Európai Unió azonban azért van, hogy bizonyos esetekben megmentse saját maguktól a tagállamokat. Még mielőtt a bagatellizálás olyan fokra jut, hogy már egyáltalán nem lehet kinyilvánítani.