Oroszország nem fog kivonulni a Krím félszigetről?

Amerikai elemzők és az Obama-kormányzat volt tisztviselői szerint Oroszország valószínűleg nem fogja kivonni csapatait a Krím félszigetről, és ezzel korlátok közé szorítja az Egyesült Államok és Európa arra irányuló stratégiáját, hogy gátat szabjanak Vlagyimir Putyin orosz elnök további előrenyomulásának Ukrajnában.

Az orosz katonák Krímben maradása nyugtalanító fejlemény lenne Barack Obama számára, aki nagy nyomás alatt igyekszik azt mutatni, hogy van még mozgástere Putyinnal szemben. A gazdasági szankciókkal való fenyegetés, a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások leállítása, illetve annak bejelentése, hogy felfüggesztik a G8-országcsoport Szocsiban rendezendő csúcsértekezletére való előkészületeket, mindeddig nemigen győzték meg az orosz elnököt arról, hogy vissza kellene vonulnia a Krímből – olvasható a Híradó.hu honlapján.

„Nem vagyok derűlátó azzal kapcsolatban, hogy az orosz katonák távozni fognak” – jelentette ki az MSNBC televízióban Michael McFaul, aki egészen a múlt hétig az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, hangsúlyozva, hogy ez a személyes véleménye, nem a washingtoni kormányzat nevében nyilatkozik.

A Fehér Ház elítélte és a nemzetközi jog megsértéseként értékelte Oroszország fellépését a Krím félszigeten, illetve hangsúlyozta, hogy Washington ellenez mindenféle hosszú távú megszállást a régióban.

Sojgu: A Krímben lévő egyenruhásoknak semmi közük az orosz hadsereghez

A Krímben lévő katonai egyenruhás embereknek semmi közük az orosz hadsereghez – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán, provokációnak nevezve azokat a fényképeket és videofelvételeket, amelyek alapján orosz katonáknak állítják be az ukrán haderő krími létesítményeit blokád alá vevő fegyvereseket.

Az orosz kormány szerdai ülése előtt újságíróknak nyilatkozó miniszter teljes képtelenségnek nevezte azt, hogy az Unian ukrán hírügynökség által közölt egyik videofelvételen orosznak ismeri el magát az egyik fegyveres. A sajtóban közölt fotókon és videofelvételeken látható orosz rendszámokat is provokációnak minősítette. (A rendszámokon látható 21-es szám az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csuvasföldet jelöli.)

Az Unian weboldalán közzétett videón az egyik krími egység felségjelzést nem viselő parancsnoka a tudósító keresztkérdéseibe belezavarodva elismerte, hogy az orosz hadsereg katonája, és azért érkezett egységével Ukrajnába, hogy megakadályozzák az állítólag fenyegető terrorcselekményeket.

Szergej Sojgu közölte, nem tud arról, honnan vannak a krími ukrán katonai létesítményeket blokád alatt tartó fegyvereseknek Tigris és Hiúz típusú orosz páncélozott terepjáróik. A miniszter kijelentette, hogy „a Krímben lévő, jelzés nélküli katonai egyenruhás embereknek semmi közük az orosz hadsereghez”, s hozzátette, hogy az Ukrajnához tartozó félszigeten egyáltalán nincsenek orosz csapatok.

A Vlagyimir Putyin elnök felügyeletével, a novo-ogarjovói államfői rezidencián tartott kormányülés előtt az orosz védelmi tárca vezetője arról is beszélt az őt faggató újságíróknak, hogy a hétfőn befejeződött rendkívüli hadgyakorlatokhoz hasonló műveletek ezután is folytatódnak majd Oroszországban. Emlékeztetett rá, hogy tavaly hat ilyen harckészültségi ellenőrzés volt. Sojgu megerősítette, hogy a nyugati és közép-oroszországi katonai körzetekben tartott nagyszabású hadgyakorlatokon részt vett egységek péntekre visszatérnek állomáshelyeikre.

A Kommerszant című orosz napilap szerdai számában ezzel szemben tudni vélte, hogy mely orosz egységek tartózkodnak az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság területén: az orosz tengerészgyalogság 810-es szevasztopoli dandárjához tartozó erők és a fekete-tengeri Novorosszijszk kikötővárosban állomásozó 7. hegyi deszant dandáregységei tevékenykednek felségjelzés nélkül.

Keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján Putyin elnök egy orosz újságíró kérdésére válaszolva helyi önvédelmi egységeknek nevezte a Krímben azonosító jelzések nélkül tevékenykedő, feltűnően jól felszerelt fegyveres alakulatokat, amelyek blokkolták az ukrán hadsereg krími egységeinek összes létesítményét, és megakadályozták mozgásukat.

A kijevi kormánynak döntenie kell a Krím sorsáról

Egy magas rangú kormányzati tisztviselő kifejtette, hogy a kijevi kormánynak kell majd döntenie a többségében orosz ajkú Krím sorsáról. Az Egyesült Államok ellenez minden olyan orosz erőfeszítést, amely a félsziget Oroszországhoz csatolását vagy a terület függetlenségének elismerését célozza, amivel Moszkva a 2008-as grúziai akcióját ismételné meg.

Miután Putyin látványosan figyelmen kívül hagyta Obama elítélő nyilatkozatait és fenyegetéseit, republikánus körökből újabb bírálatok érték a Fehér Házat. John McCain szenátor azzal vádolta meg Obamát, „olyannyira gyenge külpolitikát folytat, hogy már senki nem hisz Amerika erejében”.

Az amerikai elnök és tanácsadói azt állítják, hogy még számos lehetőségük van a Putyinnal szembeni fellépésre, ezek közül a legmeggyőzőbbek a gazdasági büntetőintézkedések lehetnek, amelyek akár már a héten életbe is léphetnek. Az Európai Unió tagállamai csütörtöki rendkívüli brüsszeli ülésükön dönthetnek a Moszkva-ellenes szankciók első köréről.

Egyes szakértők szerint azonban már szigorú gazdasági büntetőintézkedésekkel sem lehet visszafordítani az események menetét a Krím félszigeten.

Szakértők szerint nincs verseny a félszigetért

„Csacskaság azt gondolni, hogy valamiféle versengés folyik a Krím félszigetért” – mondta Matthew Rojansky, a Wilson Center nevű elemzőközpont Oroszország-szakértője. „A terület az oroszok kezén van, és mindig is afelé hajlott, hogy az oroszok kezére kerüljön” – tette hozzá.

Rojansky szerint az Egyesült Államoknak inkább amiatt kellene aggódni, meg tudják-e akadályozni, hogy Putyin benyomuljon más oroszbarát, kelet-ukrajnai területekre. Az orosz elnök ugyan keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, pillanatnyilag nem lát okot arra, hogy Ukrajnában beavatkozzon, de ennek lehetőségét Oroszország továbbra is fenntartja, ha a térségben élő orosz ajkú népességet veszélyeztetve látja.

Az orosz katonák Krímben maradásának hosszú távú következményei egyelőre beláthatatlanok. Heather Conley, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Európa-szakértője úgy vélekedik, mindenesetre veszélyes lenne, ha megengednék Putyinnak, krími győzelmét lehetőségként fogja fel arra, hogy a térségben további benyomulást hajtson végre. „Ebben az esetben az egész megalkuvás jellegét öltené. Ha úgy gondoljuk, hogy valami még készülőben van, akkor most kell cselekedni” – mondta a szakértő.