Orbán Viktor a paksi bővítésről: Ilyet még senki nem csinált, legalább száz százalékig elkötelezettek vagyunk
Orbán Viktor kedden utazott el Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz tárgyalni Moszkvába, ami után sajtótájékoztatót tartottak. Ezen a magyar miniszterelnök elmondta, Magyarországnak kiszámítható partnerekre van szüksége, ő pedig örül, hogy évek óta kiegyensúlyozott és kiszámítható a két ország viszonya.
Ennek a viszonynak anem mindig kedvezett a nemzetközi környezet, de Orbán Viktor szerint a kedvezőtlen dolgok arra valók, hogy legyőzzék őket, és ez végül is sikerült, mert hiába esett vissza a két ország közötti kereskedelem a szankciók következtében, sikerült megfordítani a tendenciákat.
Az energetikai együttműködésről a miniszterelnök azt mondta, sikerült megállapodni a 2019-re vonatkozó gázszállítások után a 2020-as évre szóló gázszállításokról is.
Orbán beszélt a paksi bővítésről, a Paks II. megépítéséről is. azt állítva, „bátor vállalkozás” volt, hogy Magyarország EU- és NATO-tagként vágott bele a nulláról induló projektbe Oroszországgal. Ilyet még senki nem csinált – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy igyekeznek tartani a határidőket, de ezeket ő másodlagosnak tartja.
– Mindenfajta nehézségek felvetődnek, és még fognak is. Ezért a haatáridőket igyekszünk tratani, de én azt másodlagosnak tartom ahhoz képest, hogy a nagy ügyet, amelyet én komoly dolognak tartok a Kelet-Nyugat együttműködés szempontjából, sikerre vigyük. Úgy látom, hogy ebben mind a ketten legalább száz százalékig elkötelezettek vagyunk. Ezt meg fogjuk csinálni, és ez egy közös siker lesz. Nem csak a magyar-orosz kapcsolatoknak tesz majd jót, hanem modernizálni fogja Oroszország és Európa energiapolitikai kapcsolatrendszerét is. Messze túlmutat az ügy fontossága Magyarország keretein. Ezért is az érdeklődés, ezért a sok ellenfél és ezért a sok támogató.
– jelentette ki. Ami a határidőket illeti, a szükséges korrekciókat időben elvégezték és elvégezik – mondta.
Paks II.-ről, a paksi atomerőmű bővítéséről, két új atomerőművi blokk megépítéséről Putyin és Orbán 2014 januárjában írta alá a megállapodást a magyar kormányfő oroszországi látogatásán. Ennek értelmében a két új blokkot a Roszatom építheti fel. Az építkezés eleve rengeteg kockázatot rejt, a földrengésveszély mellett például félő, hogy a korrupció martaléka lesz, nem beszélve arról, hogy évtizedekre Oroszország adósává teszi Magyarországot. A projekt 12 milliárd euróba kerül, Oroszország 10 milliárd eurós, 4-5 százalékos kamatú devizahitelt ad hozzá, a fennmaradó kétmilliárdot Magyarországnak kell előteremtenie, hogy aztán 2023-tól 30 éven át a magyar adófizetők pénzéből törlesszen az oroszoknak. Magyarország utólag fizet az elvégzett munkáért. Bár a megújuló energia 2020-ra már olcsóbb lesz a nukleárisnál, a bővítést kísérő vitákban az Orbán-kormány képviselői rutinszerűen figyelmen kívül hagynak minden ezzel kapcsolatos aggályt.
A kedd látogatás hátteréről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
