Orbán ismét terítéken az unióban

A jobboldali Rzeczpospolitában először a magyar ügyekkel rendszeresen foglalkozó Jaroslaw Gizinski számolt be az EP vitájáról, kiemelve Orbán Viktor sajtóértekezletén mondott véleményét: a Magyarországról szóló jelentés veszélyes az Európai Unióra nézve.

Az írás szerint az európai küldöttek két hónapos szünet után tértek vissza plenáris ülésen a magyar demokráciáról szóló vitához, amelyet a baloldal és a liberálisok szerint Orbán Viktor kormánya veszélyeztet. Egy ilyen vita ugyanis már április 17-én lezajlott, akkor semmilyen döntést nem fogadtak el, a vita csak megmutatta az európai képviselők közötti megosztottságot. Az Európai Néppárt, amelynek tagja a Fidesz is, a magyar kormány mögött állt, míg a baloldal képviselői, a liberálisok és a zöldek (beleértve Viviane Reding biztost is) élesen kritizálták Orbán kormányát.

Gizinski szerint ugyanez a forgatókönyv ismétlődött meg kedden Strasbourgban. Az osztrák zöldek képviselője kifejtette, hogy Orbán és kormánya „a homofóbia, a xenofóbia talaját készíti elő és aláássa az európai alapértékeket”. Ugyancsak elhangzottak olyan vádak, amelyek szerint a magyar kormány autokratikus rendszert vezetett be, korlátozta a média szabadságát és deformálta a bírói rendszert.

A cikk beszámolt Szájer József, a Fidesz európai képviselőjének arról az „ideges” felszólalásáról is, amelyben a sztálini eljárásokhoz hasonlította a parlament eme vitáját – ezt az elnök Martin Schulz élesen visszautasította.

A kevés mérsékelt hangú felszólalás egyike egy spanyol képviselő nevéhez fűződik, aki szerint a vitát ideológiai nézetek szerint folytatják, és amennyiben Orbánt elmarasztalják, ez csak az ő híveit erősíti meg.

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso felsorolta mindazt a vádat, amelyet Magyarország ellen fogalmaztak meg, konkrétan megnevezte azokat a pontokat, amelyeket az EB véleménye szerint a magyar jogalkotásnak meg kellene változtatnia, beleértve az alaptörvényt is. A Magyarországon nem kedvelt Viviane Reding – értékelte így a cikk – megismételte a vádak többségét, és kiemelte, hogy senkit nem támadnak, hanem az EU-n belüli államiság alapelveinek védelme érdekében lépnek fel.

A szemmel láthatóan magabiztos Orbán Viktor miniszterelnök – írja Gizinski – válaszában visszautasította a vádakat és a Fidesz által folytatott politika következetes végrehajtását ígérte. „Nincs szükségünk leckére demokráciából” – mondta. Szavai szerint továbbra is meg fogják adóztatni a bankokat és a konszerneket, fenntartják a család eddigi definícióját, hogy a házasság egy férfi és egy nő szövetsége. Végül kijelentette, hogy ő elfogadja a kritikát, de nem tűri az európai gondnokságot, erre Magyarországnak nincs szüksége.

A Rzeczpospolita kommentárja ezután részletesen beszámol a Tavares jelentés tartalmáról, amely „összegyűjtött mindent, ami az európai baloldal, liberálisok és zöldek szemében bűn lehet Magyarországon”. A cikk írója szerint a korábbi viták hangulatát és a parlamenti bizottságok szavazását figyelve biztos, hogy elfogadják a jelentést, de ennek alig lesz következménye Magyarországra vonatkozóan, különös tekintettel arra, hogy visszavonták az „atomfegyvernek” minősülő hetes cikkely alkalmazását.

Az onet. pl Orbán véleményéből kiemeli, hogy a magyar miniszterelnök szerint a Tavares-jelentés elfogadása Európa jövőjéről való döntést is jelent. „Nem akarunk olyan Európában élni, ahol kettős mércét alkalmaznak, ahol másodrendűként kezelnek minket. Több millió állampolgár áll mögöttünk, akik szerint szabadságra van szükségünk Európában” – idézték Orbánt.

A TVN24 több oldalas írásban számolt be az EP vitájáról , a magyar miniszterelnök beszédéről és arról, hogy néhány lengyel képviselő Orbán mellett állt ki. Részletesen felsorolja a portugál képviselő által jegyzett jelentésben foglalt vádakat, és bemutatja azokat a szabályokat, amelyek miatt a demokráciát látják veszélyben Magyarországon. Kiemeli, hogy Orbán szerint büntetik országát ahelyett, hogy kitüntetnék.

A portál felteszi ugyanazt a kérdést, amelyet a szociáldemokrata Svoboda képviselő a vitában: ha ennyire jó a helyzet Magyarországon, miért hagyja el olyan sok fiatal és magasan képzett szakember is az országot. Miért nincsenek külföldi beruházások, ha a gazdaság virágzik? Miért kérdőjelezik meg Magyarországon a politikai pártokat és a demokráciát? Megismétli Guy Verhofstadt liberális vezető szavait: – A magyar demokráciát védjük, a magyar állampolgárok érdekében!

A legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a jobboldali Jog és Igazságosság képviselője úgy értékelte, hogy a jelentés nem egyezik azzal, ami Magyarországon folyik. Jacek Kurski, a Szolidáris Lengyelország képviselője egyenesen elnézést kért Orbán Viktortól a vita miatt és a jelentést botrányosnak ítélte.

A Gazeta Wyborczában Michal Kokot írta meg a történteket, már az EP döntése után, cikkének címe: Az Európai Parlament bírálja Magyarországot a demokrácia hiánya miatt.

Véleménye szerint a legnagyobb problémát ebben a kérdésben a márciusban elfogadott un. negyedik alaptörvény-módosítás jelentette, amely többek között a perifériára szorította az Alkotmánybíróság szerepét, így az a Fidesz-többség által átkényszerített törvényhozásnak nem lehet ellensúlya.

A jelentésből származó ajánlások kivételesen szigorúak Magyarországra vonatkozóan, hiszen nem csupán az alkotmányos előírások többségének visszavonását javasolják, hanem olyan bizottság megalakítását is, amelynek feladata az országban a demokrácia szabályai betartásának felügyelete. Emellett egy olyan állandó bizottság létrehozását is kívánatosnak tartják az EBESZ által, amely a következő években a választások lefolytatását figyelné meg.

Az EP által megszavazott határozat megnyitja a lehetőséget Magyarország megbüntetése előtt is, amennyiben a kormány nem hajtja végre a megfogalmazott ajánlásokat.