Orbán háborúja Európával - Napóleon Oroszországban

Az Európai Bizottság most bejelentett kötelezettségszegési eljárásaiban érintett kérdéseken túlmutató, éles bírálatok is érték a kormányt a magyarországi politikai fejleményekről szerdán tartott strasbourgi európai parlamenti vitában, a Fidesz-t és KDNP-t is tagjai között tudó néppárti frakció viszont – kritikákat is megfogalmazva ugyan – kiállt a kormány politikája mellett.

Így vélekedtek a magyar felszólalók

A vitában felszólaló magyar képviselők közül Szájer József (Fidesz) azt szögezte le, hogy Magyarország ma európai demokrácia. A néppárti képviselő "kikérte magának", hogy egyes felszólalásokban az antiszemitizmus vádja is elhangzott, leszögezte, hogy Magyarországon a zsidók nem félnek. Az Orbán-kormány elsőként vezette be a holokauszt emléknapját, és most indult el a Wallenberg-év is - emlékeztetett. A Magyarország elleni támadások szerinte azt jelzik, hogy az Európai Parlamentben elmulasztották megismerni egymást, a képviselők nem ismerik az országot.

Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélte, az Orbán-kormány politikája bünteti a magyar népet, és nem az általa kárhoztatott Európai Unió. Hangoztatta, hogy "az elrontott gazdaságpolitika, a demokráciaellenes intézkedések kijavítása elsősorban a magyarok érdeke". Beszélt arról is, hogy bár a kormány az európai alapértékekkel ellenkező számos intézkedést tett, túlzásnak tartja, hogy "bárki Hugo Cháveznek, Puszta-Putyinnak, vagy diktátornak nevezze Orbán Viktort".

Bokros Lajos az EP plenáris ülésén

A frakciója vezérszónokaként felszólaló Bokros Lajos (MDF) úgy fogalmazott, Magyarországon "a jogállamiságot szőnyegbombázás érte". Az ország szerinte kettős válságtól szenved, egyrészt egy gazdasági, másrészt politikai válságtól, amely az új alkotmányhoz és a sarkalatos törvényekhez kapcsolódó problémákból adódik. Úgy vélte, Magyarország hosszú ideig kormányozhatatlanná válik majd.

Morvai Krisztina (Jobbik) viszont - szintén képviselőcsoportja nevében - arról beszélt, nem Magyarország az oka annak, hogy az EU kudarcot vallott, olyan döntéseket hozott, amelyek "tömeges munkanélküliséget, elszegényedést, szenvedést okoztak Európában". Bizarrnak nevezte, hogy az EP-képviselők tanítják demokráciára Magyarországot, miközben például a szuverenitás kérdését nem vizsgálják.

Göncz Kinga (MSZP) egyebek között azt emelte ki: a kritikák nem az országnak szólnak, hanem a kormányfő politikájának. Az alaptörvény és a többi jogszabály szerinte aláássa a társadalmi konfliktusok békés megoldását garantáló intézmények függetlenségét. Úgy vélte, nem apró hiba, hanem a demokrácia elleni merénylet az adatvédelmi ombudsman hivatalának idő előtti felszámolása, a legfelsőbb bíróság független és kritikus elnökének eltávolítása, az alkotmánybíróság kompetenciáinak beszűkítése, a szegények, megbélyegzése, a társadalmi párbeszéd fórumainak felszámolása, a közmédia kormányzati túlsúlya.

Gál Kinga (Fidesz) kifogásolta, hogy az előző kormány által elkövetett jogsértésekre az EP nem reagált ilyen élesen. A koppenhágai kritériumok csatlakozás utáni érvényesítésével kapcsolatban úgy vélte, ma sok régi tagállam nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, például a kisebbségek nem megfelelő védelme miatt. Kifogásolta, hogy a képviselők - saját bevallásuk szerint - nem olvasták el az alkotmányt, csak sajtójelentések alapján ismerik azt.

A Fidesz EP-delegációjának vezetője, Gyürk András a vitából azt a következtetést vonta le, hogy a baloldal folytatni kívánja rágalomhadjáratát, amivel viszont szerinte csak a szélsőséges pártokat erősíti. Úgy vélte, Strasbourgban esély nyílt arra, hogy a vita a hisztériakeltés mellett a tényeken alapuló érvekről szóljon, de "ezt az esélyt, úgy tűnik, eljátszottuk". Kijelentette, hogy "a baloldal (...) a legnagyobb kárt a közös európai gondolatnak okozza".

Éles külföldi bírálatok

A szocialista frakciót vezető osztrák Hannes Swoboda elmondta, nemcsak egyes törvényeket kifogásolnak, hanem a mögöttük álló szellemiséget is. A liberális csoportot vezető Guy Verhofstadt nemzetközi hatóságok és szervezetek hivatalos dokumentumaira hivatkozva olyan listát mutatott fel, amely összesen mintegy 30 aggályos területet tartalmazott a magyar jogszabályokkal kapcsolatban. A zöld frakciót vezető Daniel Cohn-Bendit egyebek között azt a kérdést tette fel: "miért van az, hogy az alkotmány szellemisége félelmet kelt Magyarországon?"

A vitában elsősorban szocialista, liberális és zöld képviselők a kormány politikájával kapcsolatban elhangzott aggályok szinte mindegyikét felemlegették, köztük a minapi európai bizottsági döntéssel jogsértőnek talált témákat éppúgy, mint az alkotmány egyes rendelkezéseivel, a választási és egyházi jogszabályokkal, a sajtószabadsággal kapcsolatban elhangzott fenntartásokat, de egyes személyi döntéseket is. Többen közülük úgy vélték, hogy a kormánypolitika rossz irányba megy, távolodik a jogállamiságtól, és nem mindig követi az európai értékeket.

Több felszólaló szerint a mostani vita az unió tesztje is volt, azt méri, hogy az EU hajlandó-e megvédeni közös értékeit. Az érintett frakciókhoz tartozók tagadták egyúttal, hogy összehangolt baloldali támadás folyna a kormány ellen. A néppárti csoportot irányító Joseph Daul azt hangoztatta, hogy a kormány nehéz helyzetben vette át az országot, és ennek ellenére "elsöprő sikereket ért el". Meggyőződésének mondta, hogy Orbán Viktor bizonyítja majd: tiszteletben tartja a demokratikus elveket és értékeket. Más néppárti felszólalók - egyebek között a médiatörvénnyel kapcsolatos tapasztalatokra hivatkozva - szintén kiálltak a kormány mellett, hangoztatva ugyanakkor annak fontosságát, hogy tegyen eleget az Európai Bizottság javaslatainak. Bírálták a Magyarországgal szemben szerintük alkalmazott kettős mércét is.

Orbán: már csak egy pontban van konfliktusunk az EU-val, az MNB-ről

A magyar kormánynak már csak egy kérdésben van konfliktusa az Európai Bizottsággal a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) érintően, minden más kérdésben egyeznek az álláspontok - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament (EP) Magyarországról szóló szerdai strasbourgi vitájában, a képviselői felszólalásokra adott viszonválaszában.

A kormányfő azt mondta, az egyetlen konfliktus az MNB-t illetően az, hogy a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjai tegyenek-e esküt az alkotmányra. Orbán Viktor kitért arra is, hogy Magyarországnak nincs vitája az Európai Bizottsággal a bírák függetlenségéről. A nyugdíjkorhatár ugyanis nem az igazságszolgáltatás, hanem az új nyugdíjrendszer kérdése - mutatott rá. Mint megjegyezte, szerinte nem méltóak Európához azok az ítéletek, amelyeket nem a józan ész, hanem a pártpolitikai düh vezet. "Ha van Európában csak egy ember is, aki a politikai verseny barátja, az én vagyok" - fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán az EP-ben

Orbán Viktor úgy értékelte, hogy a vitában elhangzott felszólalásokban számos ténybeli tévedés hangzott el. A bírálóknak ezért azt ajánlotta, olvassák el az alkotmányt, amely "nagyon értékes dokumentum", "megfontolásra érdemes lehet bármely országnak". Az előző alkotmány szerinte nem védte meg az ország vagyonát, a versenyt, a környezetet és a polgári szabadságokat. Az új alkotmány szerinte ezt mind jól orvosolja.

A kormányfő szerint volt a strasbourgi vitának egyfajta európai aspektusa is, ideológiai vita. "Kétségkívül a mi eszméink keresztények, az egyéni felelősségre épülnek, a nemzeti érzést fontosnak tartjuk és pozitívnak, és a családot tartjuk a jövő alapjának". Mint mondta, "lehet, hogy ezzel állásponttal kisebbségben vagyunk Európában, de ettől ez még egy európai álláspont".

Reding: kezdjünk dolgozni, hogy megoldjuk a problémákat

Kezdjünk dolgozni, hogy megoldjuk a problémákat - mondta Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlamentben (EP)Magyarországról folytatott politikai vita végén, az uniós végrehajtó testület nevében elhangzott összegző felszólalásában. Kitért arra, hogy a brüsszeli bizottság nem csupán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen három kérdésben, hanem kérdésekkel is fordult a magyar hatóságokhoz a bírói függetlenség ügyében. Leszögezte, hogy a független bírósághoz való jogot az uniós előírások biztosítják az EU-tagállamok polgárainak, és az Európai Bizottság erre hivatkozva kéri aggályainak eloszlatását. E tekintetben Reding két kérdést vetett fel: egyfelől a volt magyar legfelsőbb bírósági elnök megbízatásának a mandátum rendes lejárta előtti megszűnését, másfelől a bírói kar irányításának mikéntjét.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Neelie Kroes alelnöktársa a médiaszabadság és -pluralizmus ügyében adott hangot aggályainak, a strasbourgi székhelyű, összeurópai jellegű Európa Tanács (ET) pedig az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a sajtószabadság témája mellett a vallásszabadság témájában is vizsgálódik. Beszámolt arról, hogy Thorbjorn Jagland ET-főtitkár javasolta a Velencei Bizottság, az ET égisze alatt működő független jogi tanácsadó testület bevonását a kérdések áttekintésébe.

"Érdemes lenne az Európa Tanáccsal együttműködni" - jelezte Reding, hogy az Európai Bizottság milyen irányba tájékozódik, amikor olyan kérdések kerülnek elé Magyarországgal kapcsolatban, amelyekre saját szűkre szabott jogi szerepében, vagyis az uniós szerződések betartásának őreként nincs önálló lehetősége a fellépésre.
Viviane Reding

Az Európai Bizottság konkrét jogi kifogásait illetően az alelnök beszámolt arról, hogy a magyar kormányzat jogászi apparátusa már ezen a napon kapcsolatba lépett az ő irányítása alatt álló jogi szolgálattal, és elkezdték az egyeztetést. Mint hozzátette, José Manuel Barroso bizottsági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a törvényalkotás "betűjéről és szelleméről" egyaránt beszélni fog egymással.

Az írott jogszabályok mellett azok szellemiségének hangsúlyozása szintén viszonylag új elemnek tekinthető, csak az utóbbi napokban jelent meg a bizottsági tisztségviselők Magyarországgal kapcsolatos kitételeiben. Korábban balodali, zöldpárti, illetve liberális részről érték olyan bírálatok a bizottságot, hogy hozzáállása túlságosan leszűkül a jogtechnikai részletkérdésekre, és csak másodlagos jellegű uniós jogszabályok betartását kéri számon, az európai értékekét nem.

Nicolai Halby Wammen dán európai ügyi miniszter, aki az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanács nevében összegezte a vitát, azt hangsúlyozta, hogy teljes mértékben megbíznak az Európai Bizottság tevékenységében. Megerősítette azt, hogy az aggályokat a szükséges mértékben komolyan kell venni, Magyarországnak az EU-joghoz kell igazítania jogszabályait. Üdvözölte, hogy Orbán Viktor a gyors megoldásba vetett reményének adott hangot.

Orbán: Magyarországot az európai értékek alapján szerveztük újjá

A magyar miniszterelnök a vitát megnyitó beszédében azt mondta: e megújítás és annak tempója mellett természetes, ha felmerülnek vitás kérdések. Orbán Viktor hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EU által felvetett problémák könnyen, egyszerűen, gyorsan orvosolhatók, továbbá kiemelte azt is, hogy az új alaptörvénnyel kapcsolatban eddig nem érkezett jogi kifogás.

"Nem lep meg az a felfokozott érdeklődés, amely körülveszi Magyarországot. Nálunk átfogó, mély, nagyszerű és izgalmas megújítás történt az elmúlt másfél évben" - kezdte strasbourgi beszédét a miniszterelnök, kiemelve, hogy a megújítás indokolt és sürgető volt, ugyanis 2010-ben Magyarországot a gazdasági összeomlás fenyegette. A tízmillió lakosból kevesebb, mint hárommillió adófizető tartotta el az országot, többen éltek állami pénzből, mint a gazdaságból, paramilitáris szervezetek működését pedig nem szankcionálta a jog - sorolta a példákat.
Orbán az EP-ben

Orbán Viktor szerint kormánya óriási munkát végzett az elmúlt másfél évben, amelyre büszkék, és bár bőven vannak még komoly gazdasági nehézségek, most először Magyarországon a költségvetés az európai normák szerinti stabil büdzsének tekinthető. "Az államadósságot csökkentjük, a fizetési mérlegünk tartósan pozitív, törvényen kívül helyeztük és felszámoltuk a paramilitáris szervezeteket" - ismertette, majd utóbbival kapcsolatban hozzátette, hogy ma Magyarországon minden kisebbség védelmet élvez, ideértve a nemzeti kisebbségeket, a romákat és a zsidó kisebbséget is. "A magyar kormány ezeket a kisebbségeket mindig meg fogja védeni a jövőben is" - jelentette ki.

Szavait azzal zárta, hogy az Európai Bizottság által a magyar kabinetnek elküldött, jogilag kifogásolt szakaszok közül egy sem érinti az áprilisban elfogadott új magyar alkotmányt. Az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések közül ért kettőt kifogás a bizottságtól, és ennek orvoslására Orbán Viktor - mint mondta - rendelkezésre áll. Azonban "ezidáig a magyar alkotmány egyetlen szakaszát sem vonta senki semmilyen természetű jogi kétely alá. Meggyőződésem szerint ez jól is van így" - húzta alá a miniszterelnök, aki végül a most befejezendő magyarországi átszervezés támogatására kérte az EP-t.

Barroso fontosnak tartja a jegybanki függetlenséget

Orbán Viktor beszéde előtt az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a jegybanki függetlenség kérdésével foglalkozni kell még azelőtt, hogy megkezdődnének Magyarországgal a tárgyalások az igényelt pénzügyi támogatásról. José Manuel Barroso hangsúlyozta: a vita nem Magyarország ellen, hanem Magyarországgal, Magyarországért folyik. Ezzel arra is utalt, hogy a vitában rész vett Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Barroso - emlékeztetve arra, hogy az általa vezetett testület az előző napon konkrét kifogásokat fogalmazott meg a közelmúltban hozott magyar törvények miatt, és három kérdésben kötelezettségszegési eljárást indított. Leszögezte, azt akarják, a gyanú leghalványabb árnyéka se lengje körül azt, hogy Magyarországon maradéktalanul érvényesülnek az unió jogi előírásai. Barroso szerint "ebben a nagyon érzékeny ügyben egyértelműnek kell lenni az értékeket illetően, szilárdnak az elvekben, tisztességesnek a módszerekben, és érzékkel kell folytatni a kommunikációt". A központi banki függetlenség, a bírói tevékenység felső korhatára, illetve az adatvédelmi hatósági függetlenség témájában indított uniós eljárás - hangoztatta - annak az erőfeszítésnek a része, amely arra irányul, hogy a tagállamok tartsák tiszteletben az uniós jog "betűjét, és ami szintén fontos, szellemét".
Barroso és Schulz az EP-ben

"Nem fogunk habozni, hogy további lépéseket tegyünk, ha azt szükségesnek találjuk azoknak a válaszoknak a fényében, amelyeket a magyar hatóságoktól kapunk" - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Kitért arra, hogy a nap folyamán levelet kapott Orbán Viktortól, aki jelezte neki arra irányuló szándékát, hogy módosítsák az érintett jogszabályokat, és együttműködjenek az uniós végrehajtó testülettel az elkövetkező napokban annak érdekében, hogy a fölvetett ügyekben megtalálják a jogi megoldást.

"Az Európa Tanács Velencei Bizottsága fontos szerepet játszhat ebből a szempontból" - vélekedett, utalva az ET égisze alatt működő független jogi szakértői testületre, amely korábban véleményt mondott az új magyar alkotmányról is. Elmondta, hogy ő és Viviane Reding, a brüsszeli bizottság igazságügyi alelnöke erről már beszélt Thorbjorn Jagland ET-főtitkárral, aki teljes támogatásáról biztosította az Európai Bizottság hozzáállását.

A bizottsági elnök előtt röviden felszólaló Nicolai Halby Wammen dán európai ügyi miniszter azt hangoztatta, hogy az Európai Unió minden tagállamának tiszteletben kell tartania az uniós szerződéseket és szabályokat, ez minden más tagország érdeke is. Megerősítette, hogy az EU jelenleg soros elnöke, Dánia teljes egészében támogatja az Európai Bizottságot a jogszabályok magyarországi betartatásában. Reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktornak az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz frissen intézett levele, valamint a mostani EP-vita "azzal az eredménnyel jár, hogy a helyzet megoldódik".

Martin Schulz, az Európai Parlament kedden megválasztott új, szocialista pártállású elnöke - aki a vita első részében elnökölt, majd az elnöklést átadta - az ülésteremből kilépve újságírók előtt kijelentette: helyes volt, hogy a vitát az EP-ben rendezték meg, de az nem elég, hogy meghallgatták Orbán Viktort, meg kell hallgatni az ellenzék és a civil társadalom képviselőit is. Utalt arra, hogy ezzel az EP szabadságjogi szakbizottsága foglalkozik.