Hoppá: Orbán Viktor nem mondhat beszédet az EP-ben?

Lapinformációk szerint Orbán Viktor azért nem mondhat beszédet, mert az EP menetrendjében nincs hely ennek a napirendi pontnak.

2024. július 10., 09:59

Szerző:

Az Euronews információi szerint Orbán Viktor nem mondhat beszédet az Európai Parlament első plenáris ülései egyikén, mert az EP elnöksége „nem talált helyet ennek a napirendben” – írja a 24.hu.

A lap emlékeztet, hogy a hagyományok szerint az Európai Tanács soros elnökségét átvevő tagállam miniszterelnöke felszólal az Európai Parlamentben, és ismerteti az elnökség hat hónapjára tervezett programot. A képviselők ilyenkor kérdezhetik is a kormányfőt.

Orbán jelezte az uniós törvényhozásnak, hogy július 16-án vagy 17-én tudna megjelenni a plenáris ülés előtt, hogy ismertesse a magyar elnökség programát, a napirendet meghatározó frakcióvezetők testülete viszont közölte, hogy az EP menetrendjében akkor nincs hely ennek a napirendi pontnak.

Az Euronews egyik forrása az Európai Tanácsot hibáztatta, amiért engedte, hogy a törvényhozás alakulóüléseinek napirendjét összeállító testület figyelmen kívül hagyja az uniós elnökséget illető hagyományt.

Az új parlamentnek az elnök és tizennégy alelnök megválasztásával kell megalakulnia, ehhez a keddet és a szerdát is szabbaddá kellett tenni, míg a csütörtököt Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöki tisztségének újbóli betöltéséről szóló megerősítő szavazásra tartják fenn. A péntek pedig, ami elméletileg rendelkezésre áll, Orbán Viktornak nem alkalmas.

EP: a Tisza vezető tisztségekben reménykedhet, a Fidesznek semmi sem juthat

Megkezdődött a helyek elosztása az EP-ben, a Tisza Párt vezető tisztségekben reménykedhet, a Fidesznek szinte biztosan semmi nem fog jutni.

A Tisza Párt európai parlamenti képviselői akár egy szakbizottság elnöki pozícióját is sikerrel megpályázhatják, de egy vagy két szakbizottsági vagy delegációs alelnöki tisztségre mindenképpen igényt tarthatnak, tájékoztatták a Népszavát a helyek elosztásáról szóló tárgyalásokat ismerő források. A Demokratikus Koalíció két EP-képviselője nem célzott meg vezetői pozíciót az Európai Parlamentben (EP), a Fidesz és a KDNP 11, illetve a Mi Hazánk egy politikusának pedig jelen állás szerint kevés esélye van bármilyen tisztségre – írja a Népszava.

Az uniós képviselő-testület frakciói már megállapodtak róla, hogy milyen vezetői pozíciókat birtokolhatnak az EP-ben, a szakbizottságokban és a külkapcsolatokkal foglalkozó delegációkban a következő két és fél évben (két és fél év után újraválasztják az tisztségviselőket). Ezekben a napokban dől el, hogy a posztokra kiket, mely nemzeti küldöttségek tagjait jelölik. A képviselők az EP jövő heti alakuló ülésén szavaznak a testületek összetételéről, a vezetőségeket pedig július végén választják meg.

A pártok erősorrendjét tükröző elosztás szerint a jobbközép pártokat magában foglaló Európai Néppárt (EPP) tagjai tölthetik be a legtöbb irányító posztot: a legnagyobb, 188 fős politikai csoportnak hét szakbizottsági elnöki és 28 alelnöki tisztség jut.

A Tisza Párt hét képviselővel a frakció hetedik legnagyobb nemzeti küldöttsége, így egy vagy két alelnöki helyben joggal reménykedhet. A lap egy forrása azonban nem zárta ki, hogy akár egy elnöki pozíciót is megcsíphetnek, hozzátéve, hogy politikai, földrajzi és egyéb okok miatt ezekről a legnehezebb megállapodni a politikai csoporton belül.

A tiszások mindenesetre olyan szakbizottságokba szeretnének beülni, amelyekben jól tudják párosítani szaktudásukat a magyar érdekek képviseletével. Ilyennek tartják egyebek között az Ipari, Kutatási és Energiaügyi, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, a Gazdasági és Monetáris Bizottságot, illetve a Közegészségügyi Albizottságot.

A Fidesz és a KDNP 11 képviselője hétfő óta a Patrióták Európáért nevű frakció tagja. Mivel a kijelölt határidő után alakultak meg, a helyek elosztásánál elődjük, az Identitás és Demokrácia nevű politikai csoport létszámát vették számításba, amely alacsonyabb volt, mint az újdonsült formációé. Így nekik csak két szakbizottsági elnöki és hét alelnöki tisztséget juttattak, ami jóval kevesebb, mint amennyi az EP harmadik legnagyobb, 84 fős pártcsoportjának járna. Mivel az EP jobb- és balközép frakciói arra készülnek, hogy a „szélsőséges” erők képviselőit ahogy korábban, úgy most is kizárják a többieket a különböző parlamenti testületek vezető tisztségeiből, kétséges, hogy a szakbizottsági választásokon megkapják-e a szükséges többséget.

Megalakult a Patrióták Európáért frakció, Gál Kinga az alelnök

Ahogyan beszámoltunk róla, megalakult a Patrióták Európáért európai parlamenti frakciója, mely 12 európai tagállam 84 képviselőjét foglalja magában, céljuk, hogy változást hozzanak az európai uniós politikában – jelentette be Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke Brüsszelben, a pártcsoport EP-frakciójának alakuló ülését követően hétfőn az atv.hu közlése szerint. Gál azt is kiemelte, hogy a Patrióták Európáért az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciója lett és a legnagyobb hazafias pártcsoport, amely valaha létezett az uniós parlamentben. 

A pártcsoporthoz a francia Nemzeti Tömörülés 30, a Fidesz 11 képviselője mellett a cseh ANO részéről 7, az ugyancsak cseh Eskü és Motorosok részéről 2, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) részéről 6, belga Vlaams Belang (Flamand érdek) részéről 3, az olasz Liga részéről 8, a holland Szabadságpárt (PVV) részéről 6, a spanyol VOX részéről 6, a portugál Chega részéről 2, a Dán Néppárt részéről 1, a görög Logika hangja részéről 1, a lett Lettország az első részéről szintén 1 képviselő csatlakozott.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió (EU) csúcstalálkozóján 2022. március 25-én. fotó: JOHN THYS / AFP)

A lengyel jobboldali párt, a PiS tavaly kiesett a hatalomból, így az elérése is jelentősen csökkent. A párt azonban most egy huszáros mozdulattal – konkrétan Mészáros Lőrinc segítségével – szerezne magának nyilvánosságot.