Orbán elsőként Lengyelországba megy

A lengyel sajtó kiemelt helyen és nagy terjedelemben foglalkozott a magyar választások eredményével. A köztévé híradója tudósítójának Orbán Viktor már hétfőn nyilatkozott, ebből kiderült, hogy a miniszterelnök első hivatalos útja Lengyelországba fog vezetni.

2014. április 8., 13:30

A Gazeta Wyborcza című liberális napilap az eredmények elemzésekor hangsúlyozta, hogy a Fidesz ugyan valamivel rosszabb eredményt ért el, mint 4 évvel ezelőtt, mégis elegendő szavazatot kapott a 44 százalékot meghaladó voksokkal ahhoz, hogy kétharmados többséget szerezzen az új parlamentben, amelynek létszámát majdnem a felére csökkentették.

A lap szerint a szélsőjobboldal Jobbik sikere sem kétséges, hiszen több mint 20 százalékukkal meghaladták az előző ciklusban elért eredményüket, és az elemzők szerint a közelgő európai parlamenti választások előtt ez példamutató lehet például a francia vagy a holland szélsőséges jobboldali-nacionalista pártoknak. Nem véletlen, hogy Mose Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus vezetője szerint az eredmény, amit „a szégyentelenül neonáci párt, a Jobbik elért, figyelmeztető jel kell legyen egész Európa számára”.

A baloldal és a liberálisok koalíciója – amelyet „rosszul szerveztek és a kampány során alig látható volt” – a második helyet szerezte meg a parlamentben.

A lap az amerikai Stratford intézet elemzését idézi, amely szerint az újabb Orbán-kormány növelni fogja az állam befolyását a gazdaságra, nagy nyomást fog gyakorolni a bankokra és a szolgáltató cégekre, hogy meg tudja tartani a forint alacsony árfolyamát, növelhesse az exportot és a gazdasági növekedést elősegítse.

Leszek Miller, a lengyel Demokratikus Baloldali Szövetség vezetője szerint Orbán retorikája az, hogy „Magyarország, Magyarország, Magyarország, az Európai Unió pedig csak a pénz miatt”. Miller elmondta: „Emlékszem, amikor miniszterelnökök voltunk és találkoztam Orbánnal az uniós csúcsokon. Ez az után volt, hogy átvettem a kormány vezetését és Lengyelország az utolsó helyen állt a csatlakozási tárgyalások tempóját illetően, s úgy tűnt, nem fogunk tudni csatlakozni. Akkor Orbán valami olyasmit mondott: „Mit érdekel bennünket, hogy a lengyeleknek nem fog sikerülni? Ez Lengyelország problémája, ha Lengyelország nem készült fel, akkor ne lépjen be az unióba. Mi, magyarok felkészültünk és biztosan belépünk. Lengyelország tehát bennünket nem érdekel!”.

Miller hozzátette, hogy a magyar választások után őt a Jobbik sikere nyugtalanítja, mert ez egész Európa problémája. „Erősödnek a nacionalista és neofasiszta erők. Ha megnézzük a Jobbik jelszavait, azok a Hitlerrel való hagyományos magyar együttműködést idézik. A modern Jobbik antiszemita, a kisebbségeket üldözi, és olyan jelszavakat használ, mint a Nemzeti Mozgalom Lengyelországban”- hangsúlyozta a lengyel baloldal vezetője.

A Rzeczpospolita című jobboldali lengyel lapban Jaroslaw Gizinski terjedelmes elemzése jelent meg a magyar választások kapcsán. „Orbán Viktor a háború utáni Európa legnagyobb választási sikerének építészmérnöke” címmel. Ebben a szerző kiemeli, hogy egyetlen párt sem ért el választásokon a háború utáni Európában ilyen magas eredményt egymás után két választáson. „Ennek dacára a konzervatívoknak pontosan elemezniük kell a győzelem körülményeit, elsősorban azért, mert a Fidesz szavazóinak 23 százalékát elvesztette. De azért is, mert az alkotmányozó többséget (amit még hivatalosan nem erősítettek meg) néhány speciális elemnek köszönheti – természetesen a legfontosabbon kívül, ami a baloldali ellenzék kétségbeejtő gyengesége volt” – írja Gizinski.

Először is kevesebben mentek az urnákhoz, mint négy éve, másodszor az új választási törvény előnyösebb feltételeket teremtett a győztesnek, végül először szavazhattak a határon túli diaszpóra képviselői, akik 95 százalékban a Fideszt támogatták. A régi választási törvény alapján lefolytatott szavazásnál a Fidesz nyerhetett volna ugyan, de esélye sem lett volna a kétharmados győzelemre – írja a jobboldali lap.

A magyar választások fontos kérdése a baloldal teljes szétzúzottsága – mi sem mutatja eme koalíció tiszavirág életűségét jobban, mint hogy a szavazások eredményét a partnerek külön várták vasárnap este, és külön élték át a keserű vereséget –, és a Jobbik további erősödése. A baloldalnak szüksége lesz néhány hétre, hogy összeszedje magát és bemutassa az ellenzéki tevékenység tervét.

Velük ellentétben a Jobbik rendkívül megerősödve került ki ebből a harcból, vezetőjük, Vona Gábor már be is jelentette, hogy 2018-ban pártja a kormányzásért is harcolhat. Orbán bagatellizálja ennek veszélyét és arra hivatkozik, hogy a szélsőjobb egész Európában erősödött, és a gazdasági fejlődés idővel elveszi a Jobbik érveit. Ugyanakkor számítani lehet arra, hogy a Fidesz majd izolálni akarja a szélsőséges pártot, hogy elkerülje a radikális jobboldallal való barátkozás vádját.

A szociológusok még egy problémára hívták fel a figyelmet, amely az egész magyar politikai osztályt érinti: az új parlamentben csak 19 női képviselő lesz, ami azt jelenti, hogy Európa leginkább ”macsó” országgyűlése lesz a magyar.

A TVN24 az EBESZ jelentését idézi: „A választás áttekinthető volt, de a Fidesz túlsúlya nem megalapozott”. A jelentés szerint a jól szervezett ás átlátható választásokon a Fidesz privilégiumokat kapott, például a média által nyújtott nem objektív képet.

A Newsweek Polska tudósításának címe: Orbán mindent visz, antiszemiták a parlamentben. Az eredmények ismertetésekor a hetilap kiemeli, hogy a nacionalista és antiszemita Jobbik szavazóinak tábora 100 ezerrel növekedett a négy év előttihez képest.

Több ezer turista rekedt hétfőn a párizsi Louvre előtt, miután a múzeum dolgozói spontán sztrájkba kezdtek. A Louvre látogatottsága már jó ideje meghaladja az intézmény kapacitásait, mostanra azonban a személyzet úgy érezte, nem lehet tovább várni a változásra.