Orbán: Egy nemzet, amely nem képes magát reprodukálni, nem érdemli meg, hogy létezzen

A miniszterelnök az Antall József Tudásközpont és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén tartott előadást Európa 2017 címmel.

2017. január 26., 14:33

Amit ma itt tenni fogunk, egy olyan dolog, amit erősen elleneznek a politikai tanácsadók. A helyzet komplikált, ez a nyílt és az őszinte vitát követeli meg. Ez mindig veszélyes a tömegmédiában és a kommunikációban. A lehető legegyértelműbbnek kell lenni, amikor a nehézségek előttünk állnak – kezdte beszédét Orbán Viktor miniszterelnök Európa 2017 című előadásán, Brüsszelben.

Átalakul a világ, súlyos kérdések előtt áll Európa

Egy új időszak kopogtat Európa ajtaján. A nyílt társadalmak helyett demokratikus társadalmakat akarnak az emberek. Ez az időszak másképp közelíti meg a geo-, illetve reálpolitikát. A kérdés az, hogy Európa mennyire áll készen arra, hogy alkalmazkodjon. Ez az első nehézség, ami igencsak pszichológiai jellegű – fogalmazott.

Van egy mondás: ami létezik, az lehetséges. Megpróbáljuk megmagyarázni, hogy ami Ázsiában van, az nem is lehetséges. Az ottani társadalmak növekedése nem tartható fenn. Ahelyett, hogy tanulnánk a történtekből, megmagyarázzuk, miért nem lehetséges ez – érvelt.

1990 után az unipoláris világ egy hatalmi központ köré épült fel. Amit most tapasztalunk meg, az a többpólusú világ, vagyis egy paradigmaváltás történt. Arról azonban nincs megegyezés, milyen ez az új világrend. A paradigmaváltás azonban elkerülhetetlenül ilyen vitákhoz vezet – hangoztatta.

Komolyan kell venni az USA új elnökét

Sokan megpróbálnak minket meggyőzni arról – folytatta –, hogy nem azt látjuk, ami a szemünk előtt van, és olyan változtatásokat nem lehet végrehajtani, mint az Egyesült Államok új elnöke. Itt az idő, hogy komolyan vegyük – szólított fel. Orbán Viktor szerint a világban változások következnek be az új amerikai vezető miatt. Ezt arra alapozza, hogy történelmi mondat hangzott el Donald Trump részéről, miszerint minden nemzetnek joga van saját magát az első helyre tenni. Ez nem jelent feltétlenül háborút. Ezért nem kell félni egy olyan új rendszertől, mely a nemzeteket helyezi előtérbe.

Úgy vélte, most már nincs egyedül üdvözítő modell. A mi gazdasági-politikai modellünk sem egyetemes – szögezte le. A multipoláris világrendszer azt jelenti, hogy komolyan kell venni Kínát. Itt van Oroszország, mely túlélte azon kísérleteket, hogy elszigeteljék. Értelmetlen, hogy figyelmen kívül hagyjuk ezt az erőt – emelte ki.

Nincs bátorságunk kimondani, mert nem igaz, hogy mi, európaiak külső segítség nélkül meg tudjuk védeni magunkat – szögezte le. – A legfontosabb kérdés egy közös európai védelmi képesség. Ez elvezetne az önbizalomhoz, ami lehetővé tenné, hogy tárgyaljunk például Oroszországgal – fűzte hozzá.

Úgy vélte, négy válsággal küzdünk: növekedési, demográfiai, biztonságpolitikai és külpolitikai. Képtelenek vagyunk arra, hogy befolyást gyakoroljunk olyan eseményekre – Szíria, Ukrajna  –, mely a közelünkben történik. Összességében az európai kontinens egyre gyengébb lesz, globális szereplőből regionális szereplő lett, és lassan ezért is küzdeni kell. Nem tudjuk elkerülni azt a kérdést, hogyan történhetett ez meg – magyarázta.

Szerinte Európa ambiciózus célokat tűzött ki maga elé, ám egyet sem valósított meg. Az euró nem lett tartalékvaluta a dollár után, nem jött létre a tervezett eurázsiai gazdasági térség, nem valósult meg a független európai biztonságpolitika. Nem Európa általános hanyatlásáról van szó, hanem arról, hogy a konkrét terveket nem sikerült megvalósítani. Erőfeszítésünket ugyanis nem e célokra koncentráljuk. Rabszolgájává váltunk a nemzetek fölött álló Európa illúziójának. Nincs olyan, hogy európai nép, csak európai nemzetek vannak. A páneurópai rendszer csak arra építhető, ami a nemzetek sajátja – hangoztatta.

Nem lehet föderalizmus

Európa soha nem volt erős, amikor egy hatalmi központból irányították, csak amikor több központja volt – ez a válasz a kérdésre a kormányfő szerint.

Európa számára ahhoz, hogy versenyképes legyen, fel kell adni a föderalizmus illúzióját. Az ötödik legnagyobb gazdaság most lépett ki az Európai Unióból. Ez a folyamat nem szakad meg, ha nem változtatunk – figyelmeztetett.

Először is új megállapodást kell kötni az Egyesült Államokkal a szabadkereskedelmi egyezmény helyett. Megállapodást kell kötnünk Kínával és Oroszországgal – javasolta.

Szerinte egy nemzet, közösség, amely nem képes magát reprodukálni, nem érdemli meg, hogy létezzen. Ez a probléma nem kezelhető a migránsokkal. Egy olyan közösségnek, amely nem hisz a saját jövőjében, nincs helye a többiek közt.

A házunk ég, de elmondható ez egész Európára. Ha kívülről keressük a megoldást, fel kell adni identitásunkat részben vagy egészben. Mi magyarok kiterjedt tapasztalattal rendelkezünk ebben a kérdésben – fogalmazott az MTI szerint.

Itt Brüsszelben rosszul mennek a dolgok, az irány is hibás. Mégis van azonban a kezünkben eszköz arra, hogy ismét naggyá tegyük Európát – zárta szavait a miniszterelnök.

Donald Trump amerikai elnök június 3-án bejelentette, hogy 25%-ról 50%-ra emeli az acél- és alumíniumtermékekre kivetett vámokat. A döntést Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára közölte, hozzátéve, hogy az elnök várhatóan még aznap aláírja a rendeletet.