Orbán: „Az iszlám kultúra erősebb, mint az európai”
Európa értékeit védelmezzük – ezt hangoztatta Orbán Viktor a Focus című német hetilapnak adott hosszú interjúban. Mint kifejtette, semmit sem értek el a 2000-ben kitűzött uniós célokból, ám a földrész mégis a legjobb hely a világon. Csak éppen felborult a viszony Brüsszel és a tagállamok között.
A magyar kormányfő szerint a mai gondok egyik forrása, hogy a központ olyan témákat és jogköröket ragadott magához, amelyeket jobb lett volna a nemzeteknél hagyni. A menekült-ügyben pl. azért kelt olyan tanácstalan, hozzánemértő benyomást a közösség, mert Brüsszeltől várja a megoldást, csakhogy hiába. A kérdés az, hogy a Bizottság ismét hozzátesz-e valamennyit az országok tehetségéhez és cselekvőképességéhez, vagy megint csak elvesz abból. Utóbbi lopakodva megy végbe, a nemzetállamok nem partnernek, hanem vetélytársnak számítanak. És amióta Kohl nincs hatalmon, azóta a kisebb tagok elvesztették a bizalmat a közösség iránt. Az egyensúlyt a gazdasági válság borította fel, a 28 kormányfő rossz választ adott rá.
Orbán megismételte, hogy Magyarország a schengeni rendszer védelmében húz kerítéseket. Úgy fogalmazott, hogy a német vagy magyar élet csak annak jár, aki azért megdolgozott. A rászorulókat Európában legfeljebb átmenetileg lehet befogadni. Ha rendbe hozzuk a helyzetet országukban, akkor vissza kell oda térniük. Arra is kitért, hogy jelenleg inkorrektnek számít bizonyos témákat bizonyos összefüggésben értelmezni. Pl nyitott határok helyett ellenőrzött határokról beszélni. Az európai elit ugyanis ideológiai és doktriner nyelvezetet használ, pedig az voltaképpen nem demokratikus, liberális. A keresztényi felelősség értelmében abban kell segíteni az embereket, hogy folytathassák eddigi életüket, a saját hazájukban. A keresztények nem zúzhatják szét, amit apáik felépítettek. Az európai értékeket meg kell oltalmazni, ám napjainkban olyan párhuzamos társadalmak alakulnak ki, amelyek nem tartják magukat ezekhez az értékekhez. Az iszlám kultúra és vallás nem olvad össze az európaival. Magyarország nem akarja, hogy területén multikulturalizmus alakuljon ki, eltérő társadalmakkal. Az iszlám kultúra erősebb, mint az európai, és a mai példák alapján azt kell mondania, hogy nem sikerült a beilleszkedés. Az iszlám sohasem volt Európa része, hanem egy másik világ szabályrendszere. És az arab tavasz legkeserűbb tanulsága, hogy a demokráciát nem lehet eleve rákényszeríteni arra a világra.
Orbán nem ért egyet a Bizottság véleményével, miszerint az EU bizonyos problémáit megoldhatja a bevándorlás. Ő inkább a családtámogatásban bízik. Ami pedig a menekültkérdést illeti, a legnagyobb különbséget Budapest és Berlin álláspontja között abban látja, hogy a német politikai elit menekültáradatban gondolkodik, és azt jósolja, hogy 1-2 millióan jönnek. A magyar vezetés viszont népvándorlásnak minősíti a jelenséget és 10-20 millió emberrel számol. Mi félünk a párhuzamos társadalomtól és ártalmasnak tartjuk a jelenlegi válságot. A németek ellenben azon a nézeten vannak, hogy ha jól csinálják, akkor minden jóra fordul.
A kormányfő kitért arra, hogy Oroszország ellen be sem kellett volna vezetni a szankciókat, de nézetével lepattant, mert amíg a meghatározó államok nem állnak valamely álláspont mellé, addig nem számít az olyan tagok véleménye, mint a magyaroké, cseheké, vagy a szlovákoké. Ugyanakkor Orbán az utóbbi 30 évben hozzászokott az ellenszélhez, ahhoz, hogy sokak szemében bűnbak. Ám politikáját igazolják a gazdasági eredmények, bár azt elismeri, hogy a sikereket az unió nélkül nem lehetett volna elérni. A maga ideológiai paradigmaváltását pedig azzal magyarázta, hogy a magyar liberálisok lejáratták magukat, amikor 94-ben összeálltak a kommunistákkal. Szerinte ebben egyetért vele az ország.
(Focus)
