Orbán: Az EU elvesztette globális szerepét

A magyar kormányfő Varsóban Beata Szydło lengyel, Bohuslav Sobotka cseh, valamint Robert Fico szlovák kormányfővel egyeztetett. Lengyelország július 1-jétől tölti be a V4 soros elnökségét.

Szydło a sajtótájékoztató elején azt mondta, hogy a varsói csúcstalálkozó mintegy előzménye volt az Európai Tanács szeptember 15-én esedékes pozsonyi informális ülésének, ahol az unióból való kiválást (Brexit) támogató brit népszavazás utáni helyzettel foglalkoznak majd. A V4-ek most egyeztették álláspontjukat, és Pozsonyban már közös javaslattal lépnek majd fel a Brexittel kapcsolatban.

Orbán Viktor szerint a találkozó megteremtette az alapját annak, hogy a szeptemberi pozsonyi EU-csúcson a V4-ek közös európai programmal lépjenek fel. Az alapvető értékek terén, mint például a nemzeti hagyományok, kereszténység, biztonság, alapvetően eddig is egyetértés volt a visegrádi országok között – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a V4-ek ezt az Európát megpróbálják közösen képviselni Pozsonyban. Ennek érdekében a következő hetekben komoly munkát kell még végezni, „de a kezdő lépést megtettük” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Úgy értékelte: az EU „drámai helyzetbe” jutott, és visszaminősült regionális szereplővé, mert az Európai Bizottság (EB) a migráció kérdésében a lehető legrosszabb válaszokat adta, és ezzel aláásta az egyik uniós állam tagsági viszonyát. A magyar miniszterelnök szerint most azt kell megmondani, mit kell tennie az uniónak annak érdekében, hogy ismét globális szereplővé válhasson – írja az MTI.

Orbán Viktor továbbá megállapította: az EU-nak tisztáznia kell álláspontját a migráció ügyében, mert jelenleg nem beszél őszintén és tisztán, nem mondja meg, hogy mi a célja. A magyar álláspont világos: az illegális bevándorlást európai területen kívül kell megállítani, ott kell felállítani a menekülttáborokat és ott kell benyújtani a menedékkérelmeket – folytatta Orbán Viktor.
Elfogadhatatlan az Európai Bizottságnak (EB) a menekülthelyzet reformjára tett új hétpontos javaslata – szögezte le. „Nem akarunk lemondani a szuverenitásról, a határvédelemről” – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, hozzátéve, hogy az EB javaslatai „szisztematikusan felszámolják ezeket”.

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a migráció és a terrorveszély növekedése között egyértelmű összefüggés van. Hozzátette: aki tagadja ezt, az árt az európai polgárok biztonságának. A migránsok valójában áldozatok, de a migráció veszélyforrás – fogalmazott a kormányfő.

Elmondta: csütörtökön arra kérte fel visegrádi partnereit, hogy a július elején bevezetett, a mélységi őrizettel járó magyar határ-ellenőrzési rendszert újabb kontingensekkel támogassák.
Robert Fico szlovák kormányfő erre úgy válaszolt: a magyar kormány számíthat Szlovákia segítségére a határvédelemben. A két ország között eddig is nagyon hasznos volt az együttműködés e téren – mutatott rá.

A migránsválsággal kapcsolatban, a bevándorlással járó biztonsági kockázatok növekedésére utalva Fico úgy vélekedett, hogy a veszélyekről végre nyíltan kellene beszélni.

Beata Szydło lengyel kormányfő úgy foglalta össze a Brexit utáni helyzetre vonatkozó közös visegrádi álláspontot, hogy az Európai Unió intézményrendszere ma nem teljesíti az európaiak elvárásait, ezért a brit kilépésről szóló népszavazás után erről Európában új vitát kell nyitni.

A V4-ek nagyon aktívak lesznek az EU előtt álló változások során, olyan javaslatokkal állnak elő, amelyek révén az európai közösség erősebbé válik – helyezte kilátásba Szydło. Elmondta: a hétfőn elfogadott közös nyilatkozatban a visegrádi kormányfők aláhúzzák: amennyiben az EU „globális partner” akar lenni, a Brexit után a 27 tagállam „jól funkcionáló együttműködésén” kell alapulnia.

„Az EU érték az európaiak számára, amelyet őrizni kell, de változtatni is kell rajta” – hangsúlyozta a lengyel kormányfő. Úgy vélte, hogy a brit népszavazás eredménye lehetőséget jelent az EU működésének megváltoztatására úgy, hogy „jobban figyelembe vegye a szuverén nemzeti parlamentek döntéseit és kevésbé foglalkozzon saját intézményes működésének kérdéseivel”. Az uniós intézmények nem lehetnek olyan partnerek, amelyek „fenntartások nélkül rákényszerítik akaratukat” a nemzeti parlamentekre – tette hozzá.

A kidolgozandó uniós reformoknak azt kell biztosítaniuk, hogy az EU alapját képző négyfajta szabadság – a szabad áru- és tőkemozgás, a szolgáltatásnyújtás szabadsága, valamint a szabad munkaerő-áramlás – érvényesülhessen, fejtette ki Szydło.

A szükséges változások közül Szydło kiemelte „a tagállamok erősebb felügyeletét az uniós döntéshozatali folyamatokban”, és ezzel ellentétes példaként az Európai Bizottság szerdai döntését hozta fel, miszerint a testület a tagállamok egy jelentős részének tiltakozása ellenére változatlan formában fenntartja a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát.

Bohuslav Sobotka a pozsonyi uniós csúcsot illetően elmondta: Csehország azt várja, hogy azon olyan döntések születnek, amelyek következtében az EU emberibb arcot kap. A cseh miniszterelnök szerint Prága számára három téma – a biztonságpolitika, a gazdasági növekedés bebiztosítása és az uniós intézmények eredeti szerepének betöltése – kiemelten fontos. „Az Európai Uniónak meghatározó szerepet kell játszania az Európa jövőjéről szóló vitában, az EU-nak irányítania kell ezt a vitát” – szögezte le a cseh kormányfő.