Orbán 180 fokos fordulata
A Financial Times „Keletre néz a magyar miniszterelnök” címmel beszámol Orbán Viktor moszkvai látogatásáról, ahol Vlagyimir Putyinnal tárgyalt a paksi atomerőmű bővítéséről. Az oroszok által megépítendő két új reaktorhoz Moszkva mintegy 10 milliárd eurós kölcsönt nyújt Magyarországnak, amely ezzel évtizedekre elkötelezi magát az orosz energiafüggőség mellett és egy 30 éven át törlesztendő hitelbe veri a jövő generációját is.
2010 óta, amióta a centrális erőtér uralja Magyarországot, a széljárás is keletre fordult.
„A magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen. Tíz évre titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal a XXI. századot és a magyar nép, a teljes Kárpát-medencei életét döntően meghatározó kérdésben: az energia kérdésében. Úgyhogy arról mi semmit nem tudunk.” /2008. február 28. – részlet Orbán Viktor losonci beszédéből./
Orbán Viktor és pártja ellenzékben éveken át hevesen ostorozta a korábbi szocialista kormányt – írja a FT – amiért az országot energetikai szempontból kiszolgáltatja az oroszoknak, ám a magyar miniszterelnök a héten kötött megállapodással 180 fokos fordulatot vett. Az üzlettel Oroszország vissza akarja állítani kelet-európai befolyását, Orbán Viktor pedig folytatja a „keletre nyitás” politikáját.
A tervek szerint az orosz állami Roszatom két új reaktorblokkal bővítené a szovjet érában létesített paksi atomerőművet. Ezzel a Roszatom olyan energetikai óriássá nőné ki magát az atomenergia terén, mint a Gazprom gázexportőrként. Mivel Magyarországnak nincsenek anyagi lehetőségei a bővítésre, ezért az orosz állam 10-12 milliárd eurós hitelt adna hozzá, amelynek törlesztése 30 év lenne.
A szovjetek által épített paksi atomerőműnek négy reaktorblokkja van – folytatja az angol gazdasági napilap –, amelyek összkapacitása 2,000 MW – s ez az ország áramszükségletének 40%-át biztosítja, ám élettartama 2032-ben lejár. A most kötött atomszerződés azt jelenti, hogy az elkövetkező évtizedekben továbbra is Oroszország gondoskodik Magyarország energiaszükségletéről.
„Ez a döntés száz évre Oroszországhoz köti Magyarországot a rendkívül magas költségek miatt” – idézi a lap Szél Bernadett LMP-s képviselőt. A magyar kormány valószínűleg a „pragmatikus energiapolitikája” nagy győzelmeként fogja elkönyvelni a megállapodást, amely egyben a kelet felé nyitás – kínai és orosz befektetők – iránti elkötelezettségét is jelzi. A budapesti kormány azt állítja, hogy a megállapodásba Brüsszel is beleegyezett, az a Brüsszel, amelyik azon dolgozik, hogy Közép- és Kelet-Európa kevésbé függjön az orosz energiától – jegyzi meg a lap.
Az ellenzék élesen támadja a miniszterelnök egyszemélyes döntését, amelyet átláthatatlannak tart. „Semmiféle társadalmi, szakmai vagy politikai vita nem előzte meg Paks bővítését, ezért az orosz-magyar megállapodás híre egyszerűen botrányos” – zárja Szél Bernadett szavaival magyarországi beszámolóját a Financial Times.
Végül érdemes emlékeztetnünk a Fidesz egypárti alaptörvényének közpénzekre vonatkozó passzusára:
Közpénzek
36. cikk
(4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.
(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.
A 10-12 milliárd eurós hitelfelvétel jelentősen megnöveli a magyar államadósságot, amely a magánnyugdíj vagyon einstandolása ellenére sem mozdult el a kb. 80%-os szintről az elmúlt négy évben. Kérdés, hogy nem ütközik-e a Fidesz által gránitba vésett alaptörvénybe Orbán megállapodása Putyin orosz elnökkel?
Tartson velünk a
Facebookonis!
