Órákon át – Amerikában gyorsan terjed az alternatív média

Az Egyesült Államokban 2018 elején a Monmouth Egyetem publikált egy felmérést, amelyben a megkérdezettek 77 százaléka azt mondta, hogy a média fősodrát jelentő újságok és televíziók álhíreket terjesztenek. Robert M. Entman, a George Washington egyetem professzora 2007-es cikkében három szintjét nevezi meg a médiatorzításnak. Az első az, amikor szándékosan félreértelmezik a tényeket. A második, amikor politikai vitában az egyik felet előnyben részesítik. A harmadik pedig az, amikor az újságírók és a szerkesztők döntéseit már előzetesen befolyásolja valamilyen ideológiai álláspont. Október elején, a Michael hurrikán pusztítása közepette a legnézettebb pillanatban mindössze 1,3 millió amerikai követte a CNN hírműsorait, és hivatalos adataik szerint az átlagos nézettség egymillió alatt van.

Az amerikai társadalom mindig bizalmatlan volt a nagy intézményekkel szemben. A modern médiapiac pedig csupa óriásból áll, hiszen ugyanaz a néhány cégcsoport tartja kezében az összes újságot és tévécsatornát. Néhány éve még lehetetlen volt ismertségre szert tenni, ha valaki nem jutott be valamelyik óriás csillogó üvegépületébe. Ma azonban az internet segítségével olyan emberek válnak világszerte népszerűvé, akik korábban soha nem juthattak volna át a rostán. Ennek elsőszámú motorja a YouTube. Miután a videómegosztó 2005-ben megjelent az interneten, éveken át a macskás videók, tánckoreográfiák és összevágott klipek gyűjtőhelye volt. Maga a cégvezetés sem tudott mit kezdeni a saját platformjával, az engedélyezhető tartalomtól a reklámozás kérdéséig.

Az első változást a podcast megjelenése hozta. Az amerikai televíziózás megölte a hosszú formátumokat, a gyakran akár hét-nyolc emberből álló panelek és a kétperces felszólalási idők lehetetlenné tették a valódi politikai vitát. A médiacsinálók, félve a bojkottól és a szponzorok elvesztésétől, kénytelenek meghajolni a politikai korrektség és a megannyi társadalmi elvárás előtt. Egy rossz mondat, és egy műsor vagy karrier már véget is ért. Ilyen problémákkal az interneten nem kellett megküzdeni. A podcast hagyományos interjúműsor, amelynek nincs időbeli korlátja, így akár három-négy órán át eltarthat. A formátum jelenlegi nagyágyúja Joe Rogan, akinek az össznézettsége 800 millió fölött van. Demokrata oldalon megjelent a Pod Save America, konzervatív oldalon pedig a Ben Shapiro nevével fémjelzett The Daily Wire.

A YouTube-on gomba módjára kezdtek szaporodni a politikai és kulturális témájú műsorok. Politikai jellegük hirtelen nem várt gondot okozott a cég vezetésének. A szolgáltatón hirdető cégek ugyanis elkezdtek panaszkodni, hogy reklámjaik sértőnek vélt tartalmak előtt mennek le. Ez hozta magával végül a szolgáltatónak azt a döntését, hogy ha egy videó jogilag is kifogásolhatóan „sértő” tartalmat közöl, akkor a készítőtől elveszik a reklámbevételt. A jelenség ellen leginkább konzervatív műsorok készítői tiltakoztak, mert a rendelkezés miatt igencsak megcsappant a reklámbevételük. A YouTube leginkább megosztó lépése az volt, hogy letörölte az összeesküvés-elméletekben utazó Alex Jones csatornáját, őt sokan az úgynevezett alt-right, a szélsőjobb legjelentősebb internetes képviselőjének tartották.

Az új rendelkezések ellenére is egyre sokasodnak a politikai műsorok a videómegosztón. Bár igen sok ága van a növekvő, sokszor még szabályok nélküli új alternatív médiának, az év elején olyan csoport lépett fel, amelyet már a főáramú média sem tudott figyelmen kívül hagyni. Az értelmiségiek furcsa, sok tekintetben össze sem illő összeverődését az egyik tag, Eric Weinstein matematikus Intellectual Dark Webnek, szellemi sötét hálónak nevezte el, és a The New York Times vitte be a nevet az amerikai köztudatba a róluk írt portrécikkben. Közös nézettségük meghaladja az 500 milliót. Együtt készült vitáik, beszélgetéseik milliós nézettséget produkálnak. Weinstein az egyik videójában így jellemezte a szerveződést: „Ez alternatív, értelemkereső kollektíva. Ha valami történik a világban, megpróbáljuk értelmezni. Értelmezésünk pedig sokszor nem úgy hangzik, mint ahogy ma a főáramú médiában látjuk.” A csoport tagja Ben Shapiro konzervatív kommentátor, Dave Rubin liberális riporter, Christina Hoff Sommers feminista filozófus, Sam Harris, az „apokalipszis négy ateistájának” egyike, valamint Eric és Bret Weinstein. A Magyarországon talán legismertebb tagjuk Jordan B. Peterson pszichológus, a magyarul is megjelent 12 szabály az élethez című könyv írója. Peterson többórás, a Bibliáról, Szolzsenyicinről és a filozófiáról szóló műsorait 70 millióan nézték meg. Shapiro és Rubin pedig fejenként majdnem 200 milliós össznézettséget tudhat magáénak. Peterson és Harris közös, Istenről és a keresztény világnézetről szóló vitaestjei többezres csarnokokat töltenek meg.

A csoport kimutathatóan több nagy téma kapcsán egyesült. Az első esemény, amely egy zászló alá terelte a különböző politikai beállítottságú és nézetű embereket, 2017-ben történt az Evergreen Egyetem campusán. Az egyetem szokása volt, hogy a hetvenes évek óta szünnapot tartottak a fekete diákok és tanárok, ezzel emlékeztetve mindenkit, hogy ők fontos részei a társadalomnak. 2017-ben azonban a szervezők megfordították a nap tematikáját, és egy napra kitiltották a fehér bőrűeket a campusról. Bret Weinstein biológus, az egyetem professzora rövid tiltakozó levelet írt, amelyben kifejtette, hogy egészen más önkéntesen nem megjelenni csoportként, mint kényszeríteni egy csoportot arra, hogy ne jelenjen meg. Reakcióként tüntetések törtek ki az egyetemen, rasszistának nevezték a professzort, és az események egy pontján túszul ejtették az iskola igazgatóját. A biológus végül kénytelen volt távozni az egyetemről.

Jordan B. Peterson hasonlóan egyetemi ügy miatt lett ismert. Ő Kanadában az ellen tiltakozott, hogy a törvény kimondja: a tanárok kötelesek a diákok választott személyes névmását használni. A két ügyben összeverődött értelmiségiek lettek az arcai egyfajta ellenállásnak azzal szemben, amit ők identitáspolitikának hívnak. Megjelenésük ellenreakciót váltott ki a főáramú sajtóból, ahol többször alt-rightnak nevezték vagy őket, vagy a követőiket. A követőkről egyébként még nem készült átfogó elemzés, de az előadásokon legtöbbször fiatalok és saját bevallásuk szerint konzervatív és hagyományosan liberális beállítottságú emberek jelennek meg. Peterson az NBC News kérdésére, hogy ő szélsőjobboldali-e, így választolt: „Nevetséges megvédened magad olyan váddal szemben, amelynek nincsen semmilyen alapja. (…) Nekem nincs igazán politika beállítottságom. Nem akarok politikai játékot játszani, és nem gondolom, hogy a nagy problémák, amelyekkel küzdünk, politikai problémák. Én azt hiszem, ennél mélyebb bajról van szó.”

Az alternatív média előretörése azt sugallja, hogy a nézők egy tekintélyes része vonzóbbnak tartja azokat az embereket, akiknek az álláspontjáról többórás videók láthatók, mint a súgógépről olvasó, tökéletesen sminkelt és ugyanazzal az enyhén affektáló akcentussal beszélő műsorvezetőket, akik maximum 15 percet adnak a vendégnek a téma kifejtésére.