Ópiátválság Amerikában – Öt New York-i orvos kereskedett 8,5 millió Oxycodone tablettával
Bíróság elé állítanak öt New York-i orvost, mert vényköteles gyógyszerekkel üzleteltek. Összesen nyolc és fél millió Oxycodone-t írtak fel, elárasztva az államot az erős, kábítószerként is használt, függőséget okozó gyógyszerrel – írja az NBC News.
Az orvosok által felírt ópiáttartalmú gyógyszereket többen túladagolták, sokan bele is haltak – áll a manhattani ügyészség nyomozati anyagában. – Egy óriási opiátválság kellős közepén van az ország. Ezek az orvosok kábítószerkereskedők voltak orvosi köpenyben. Egyetlen cél vezérelte őket: hogy pénzt szerezzenek vele – mondta Geoffrey Berman ügyész.
Az egyik vádlott, dr. Dante Cubangbang hat év alatt 6,2 millió tablettát írt fel, így ő lett az egyik legnagyobb terjesztő New York államban. Cubangbang egy Queens-i klinikán dolgozott és összesen 180 kilogrammnyi színtiszta vegyianyagnak megfelelő tablettával kereskedett, amivel 5,7 millió dollárt keresett.
A DEA ügynökei szerint a doktornak készpénzszámláló gépe is volt az irodájában, mert annyit fizettek neki, hogy csak azzal tudta összeszámolni a bevételt a nap végén.
Az orvosnak tettestársai is voltak, John Gargan ápoló, Michael Kellerman irodavezető és a személyzetis Loran Piquant személyében. Gargan maga 1,6 millió Oxycodone tablettát írt fel.
A másik fő vádlott, dr. Carl Anderson csaknem egymillió tablettát írt fel 2006-óta Staten Island-i otthonában üzemeltetett magánpraxisán. Volt, akiket éjszaka is fogadott, és simán felírta nekik a gyógyszert, annak ellenére, hogy láthatóan függő emberekről volt szó – áll a vádiratban. A receptért több száz dollárt kért. Neki is akadt segítője, egy piti díler, Arthur Grand, aki az utcán terjesztette az ópiátot.
A harmadik vádlott egy több kötetes szerző, pszichiáter, Anthony Pietropinto, aki több ezer gyógyszert írt fel Ötödik sugárúti rendelőjében. Legalább egy klienséről tudni lehet, hogy túladagolásban halt meg. Az orvosról az is kiderült, hogy 2013 októbere és 2018 májusa között több mint 12 ezer szem gyógyszert írt fel egyetlen betegének.
Dr. Nadem Sayegh endokrinológus a negyedik vádlott, akinek Bronxban és Westchesterben is volt rendelője, 50 ezer Oxycodone receptet írt fel, amiért összesen 100 ezer dollárt zsebelt be.
Dr. Nkanga Nkanga, Staten Island-i általános orvos az ötödik vádlott, 500 ezer Oxycodone receptet írt fel több ezer más, szigorúan ellenőrzött vényköteles gyógyszer mellett.
Az ügyben egy gyógyszerész is vádlottak padjára került, aki 10 ezer Oxycodone-t adott el recept nélkül a gyógyszertárában. – Az Oxy fizeti errefelé az ember rezsijét – magyarázta tettét Marc Klein a kihallgatásán.
Ópiátban úszik az Egyesült Államok
– A végső büntetésnek a halálbüntetésnek kell lennie. Lehet, hogy az országunk nem készült még fel erre, de én nem értem meg azokat, akik nem így gondoljak – mondta Donald Trump amerikai elnök még márciusban egy New Hampshire-ben tartott sajtótájékoztatóján, melynek az volt a célja, hogy egészségügyi vészhelyzetet jelentsen az ópiátjárvány (opiate epidemic, magyarul inkább ópiátválság) miatt.
Sokan vártak arra, hogy az elnök nem csak a probléma végpontjával, a terjesztőkkel (akik sok esetben maguk is használók), és azok büntetésével, hanem a megelőzéssel és a gondok gyökerével, a függők kezelésével is foglalkozik majd, de ez egyelőre nem történt meg. Talán nem véletlen. Becslések szerint a már tarthatatlan helyzet kezelésére alsó hangon 50-100 milliárd dollár közötti összeget kellene fordítani a szövetségi költségvetésből. Ennyibe kerülne a ma már több millió függő kezelése és a szükséges prevenciós programok futtatása.
Több államban, köztük például Floridában jelenleg is érvényben van, hogy egy túladagolásos halál esetén emberölésért vádat emelhet az ügyészség a díler ellen. A Trump-adminisztráció ezt állami szintre emelné, és kissé elmaszatolva fogalmazva, akkor tartaná indokoltnak a halálbüntetés kiszabását, „amikor az helyénvaló”.
És igencsak szükség lenne rá egy olyan társadalomban, ahol egyes adatok szerint naponta átlagosan 100-175 ember hal bele ópiáttartalmú gyógyszer vagy kábítószer túladagolásába. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy többen, mint autóbalesetben vagy bűncselekmény áldozataként.
Néhány adat:
- A legtöbb fogyasztó vidéki és az alsó-középosztályhoz tartozik.
- 2016-ban az új szerhasználók negyede a 12-17 éves korosztályból került ki, ez az arány azóta még magasabb lett.
- Szintén 2016-ban több mint 11 millió amerikai volt (vényköteles) ópiáttartalmú gyógyszerfüggő és közel egymillióra tehető a heroinhasználók száma. Ezzel szemben tízből csupán egy függő részesül kezelésben.
- Az ENSZ 2015-ös adatai szerint a helyzet olyan súlyos, hogy az elmúlt évtizedben országszerte megduplázódott a túladagolásban elhunytak száma.
- A függők fele ópiátokat (ópium, morfium, heroin, kodein, metadon) használ. A legnépszerűbb vényköteles fájdalomcsillapító gyógyszer az OxyContin illetve a szintetikus fentanil-tartalmú szerek.
- 2020-ra – ha a mostani trend nem változik meg drasztikusan – a túladagolásban elhunytak száma elérheti az egymilliót.
Nem csak az amerikai elnök, de maguk az amerikaiak is tisztában vannak ezzel, sőt, 2016-óta a világ is egyre többet lát az országot sújtó válságból. A 2016-os évet azért érdemes kiemelni, mert akkora érte el húsz éves csúcsát a járvány. Az év szeptemberében járta be a világsajtót az az Ohióban készült felvétel, amelyet a helyi rendőrség elrettentésképpen tett közzé a Facebookon. A fotókon egy szőke kisfiú néz a kamerába egy autó hátsó üléséről, miközben a volán mögött egy felnőtt férfi fekszik tátott szájjal, eszméletlenül. Mellette egy szintén középkorú nő görnyed hasonló pozitúrában az anyósülésen. Mint később kiderült a megszeppent kisfiú a nő unokája, és azért ültek mindnyájan autóba, mert az asszony rosszul érezte magát, a férfi el akarta vinni a kórházba. A rendőrök állították meg őket, mert a sofőr össze-vissza cikázott és rendre lebicsaklott a feje a kormány mögött. Hamar kiderült, hogy mind a ketten teljesen be voltak állva.
A borzalmas kép bejárta a világsajtótItthon kétszázezer gyógyszerfüggő
Magyarországon a toxikológus szerint közel kétszázezerre tehető azok száma, akik valamilyen gyógyszerfüggésben szenvednek. Zacher Gábor nemrég az M1 aktuális csatorna esti műsorában elmondta, hogy nagyjából hetvenezren altató- vagy nyugtatószer-függők, mintegy százezren pedig a hashajtók, 25 ezren orrcsepp miatti addikciótól szenvednek.
Véleménye szerint az ópiát-típusú fájdalomcsillapítóktól való függés Magyarországon nem jelent akkora problémát, mint az Egyesült Államokban, ahol naponta kilencvenen halnak meg valamilyen ópiát-típusú szer okozta túladagolásban.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon az altató-, nyugtatószer-függés olyan probléma, amiről nem beszélnek, de létezik. Pedig kellene erről beszélni, mert nagy mennyiségű altató- és nyugtatószer fogy, eközben rosszul táplálkozik a lakosság, mindez komoly népegészségügyi gond – emelte ki Zacher Gábor.
Ohio a fertőzött térségek közé tartozik, ebben az államban átlagban napi 8 túladagolásos eset történik. És bár Donald Trump mostani beszédében a mexikói drogbárókat tette felelőssé a kialakult helyzetért, a kép ennél sokkal árnyaltabb.
Reklám reklám hátán, figyelmeztetés sehol
A krízis a kilencvenes években Nyugat-Virginiából és Új-Mexikóból indult. A főként vidéki területekből álló államokban a lakosság nagy része a földeken vagy bányákban dolgozott. Ez a kemény fizikai munka komoly testi fájdalmakat okozott, az orvosok pedig ezt egyre többször erős, vényre kapható ópiáttartalmú gyógyszerekkel, OxyContinnal és Vicodinnal csillapítottak. Tették mindezt azért, mert az amerikai gyógyszeripari cégek teljes marketinget szerveztek ezeknek a nagyon erős narkotikumoknak, úton-útfélen reklámozták őket, na meg kedvező feltételeket kínáltak az orvosoknak arra az esetre, ha felírták a páciensnek.
Arra viszont senki sem figyelmeztette a betegeket, hogy ezek a szerek komoly függőséget okoznak, nem is tudták, hiszen nem telt el elég idő a tesztelésükkel. A széles körű – országos – marketingkampány a kilencvenes évek végére országszintűvé emelte a gyakori használatot, ennek következtében pedig a gyógyszerek ára magasabb lett, ami óhatatlanul egy olcsóbb verzió megjelenéséhez vezetett, az utcai alternatívához, a heroinhoz.
Mire a hatóságok észbe kaptak és szigorították a fájdalomcsillapítók felírását, már párhuzamosan futott a heroinfogyasztás és növekedésnek indultak a túladagolásos esetek.
A 2010-es évekre egy új termék is bekerült a piacra, egy szintetikus ópiát, a fentanil, amivel a túladagolások száma tovább növekedett. A fájdalomcsillapító – amit kórházban általános altatásban vagy az anesztézia részeként használnak – hatása 50-szer erősebb a heroinénál. A fentanil pedig nem Mexikóból, hanem északról, Kanadából került az országba. A terjesztők eleinte gyakran a heroinba keverték (növelve annak hatását), a vevőknek pedig fogalmuk sem volt arról, hogy a „csomag” ezt a szert is tartalmazza. Ereje és ismeretlensége miatt kifejezetten halálos kombinációt alkotott.
A helyzet romlásával, 2013 és 2014 között a massachusettsi közegészségügyi hivatal mellett New Hampshire és New England is krízishelyzetet jelentett. Összességében a középnyugati területek mellett az észak-keleti és dél-keleti területek a legérintettebbek. Barack Obama még elnöksége alatt kiterjesztette a kezelési és megelőzési lehetőségeket az államokban, de azok hatásairól egyelőre nincsenek adatok.
Abban több szakértő is egyetért, hogy a függők rabosítása és kriminalizálása nem fogja megoldani a problémát. Az egyik legérdekesebb cikket a témában Ruth Dreifuss volt svájci elnökasszony írta a CNN internetes portáljára, még 2016-ban. Dreifuss, aki elnöksége alatt sokat foglalkozott egészségügyi kérdésekkel, azt írta, Svájcban akkor sikerült áttörést elérniük, amikor arra fókuszáltak, hogy első körben a fogyasztás káros hatásait csökkentsék. Felügyelt „belövőhelyeket” hoztak létre, ahol helyettesítőszer-terápiával (orvosi heroinnal és metadonnal) segítettek azokon a szabadulni vágyókon, akik erre készen álltak. Országszerte szerveztek megelőző programokat, melyek fő fókusza az volt, hogy megszüntessék a függőket övező stigmákat. – A bevezetés utáni első tíz évben ötven százalékkal csökkent a kábítószerhasználathoz köthető halálok száma – írta Dreifuss. – Mivel a leszokni képtelenek 23 klinikán igényelhetnek szinten tartó adagokat, nyolcvankét százalékkal csökkent az utcai árusítók száma is – számolt be az eredményekről Dreifuss, hozzátéve, nem a drogozást támogatja, hanem azt, hogy életben tartsák az embereket, kiirtsák a problémát és megelőzzék a közös tűk által is terjesztett HIV-vírus terjedését és segítsék a leszokást.
