Oda az abszolút többség
Ausztria legkisebb lakosságszámú tartományában szokatlanul izgalmas volt ez a május végi vasárnap. A levélszavazatok megszámlálása után immár bizonyosság, hogy a szociáldemokrata párt e legerősebb bástyájának számító tartományban az SPÖ elvesztette parlamenti abszolút többségét. Burgenland történetében először a 36 képviselői helyen öt párt osztozik.
A mindössze 36 tagú parlamentben az SPÖ-nek 18 mandátuma van, ennyit jelent a 48,55 százalékos szavazatarány. Ha meglenne a 19. – ahogyan eddig megvolt -, Hans Niessl tartományfőnöknek egy percig nem kellene izgulnia újraválasztása miatt, így viszont szüksége van még egy szavazatra az „ellentáborból”. A második legerősebb párt, az ÖVP csak 13 mandátumot mondhat magáénak, ugyanannyit, mint korábban. Pedig a Néppárt is visszaesett, 2,2 százalékkal (az SPÖ vesztesége 3,63 %). A harmadik a jelentősen megerősödött FPÖ: számára a 9,30 százalék mandátumainak megduplázását jelenti, négy helyet. Igaz, volt már itt erősebb is a Szabadságpárt. Helyzetén valószínűleg rontott egy új jobboldali párt, a Haider igazi örökségét magának tulajdonító Burgenlandi Lista, amely meglepetésre éppen, hogy vitte a lécet, és 4,03 százalékkal bejutott a parlamentbe. Az utolsó pillanatban mégis bekerültek a Zöldek is.
Most persze mindenki azt találgatja, milyen hatása lesz a burgenlandi eredménynek országos viszonylatban. Pontosabban: a következő két tartományban, Stájerországban, és a mindennél fontosabb Bécsben – ahol mellesleg szintén az SPÖ abszolút többsége a tét. Ez a 48,55 százalék az elmúlt időszak szociáldemokrata eredményeihez viszonyítva maga az álom – Faymann kancellár szó szerint úgy fogalmazott, hogy kezet csókolna egy ilyen arányért. Mégis a bécsi ÖVP például kifejezetten bátorítónak érzi az egyeduralom megtörésének hírét. Annak ellenére, hogy a különös választási matematika miatt a kormányban az SPÖ továbbra is többségben van – marad négy minisztere szemben az ÖVP három kormánytagjával.
Az alig negyedmillió választásra jogosult több mint 70 százaléka járult az urnákhoz. A döntő téma a munkanélküliség, a munkahelyteremtés volt, másodikként azt mérlegelték a választók, melyik párt ígéri a legnagyobb biztonságot. A jobboldali pártok által szorgalmazott bevándorlás-téma mindössze 38 százalékkal esett latba a választói döntésnél.
