Novák Katalin beszédet mondott az Európa Tanács állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján

Novák Katalin hangsúlyozta, az Európa Tanács állam- és kormányfőinek „rendkívüli felelősségük van a béke előmozdításában és biztosításában az állampolgárok számára".

A magyar köztársasági elnök üdvözölte, hogy egyre több vezető támogatja a „tisztességes és igazságos békét”, amely szavai szerint „minden állampolgárunk egyetemes vágya”. Emlékeztetett, hogy az Európa Tanács központi szerepet játszik az emberi jogok védelme és előmozdítása terén, és sokat tett a demokráciáért, az emberi jogokért és az alapvető szabadságjogokért az elmúlt évtizedekben.

Novák Katalin a kisebbségek helyzetével is foglalkozott beszédében. „Különös figyelmet kell fordítanunk rá, hogy a szabadságért folytatott küzdelem ne járjon a nemzeti kisebbségek jogainak csorbulásával” – hangsúlyozta. Kiemelte: a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása az európai együttműködés egyik alapja, amelyet nem lökhetünk félre.

Az Európa Tanács 1949-es megalakulása óta az idei a szervezet negyedik csúcstalálkozója. Legutóbb Lengyelország adott otthont állam- és kormányfői találkozónak, 2005-ben.

Novák Katalin szerint ezen a csúcstalálkozón ünnepelni kellett volna, hiszen „gazdaságaink még sohasem voltak ennyire fejlettek, sikeresen kilábaltunk a koronavírus-világjárványból, megtanultuk, hogyan erősítsük meg közös értékeinket, és hogyan birkózzunk meg a kulturális, történelmi és nyelvi különbözőségekkel, amelyek annyira egyedivé és értékessé teszik Európát”. Ugyanakkor „sok régi és új kihívás igényli azonnali figyelmünket és követel cselekvést tőlünk: brutális háború tombol a kontinentális Európa területén, és békés életmódunk támadás alatt áll” – jegyezte meg. „Oroszország őrült döntése, hogy megtámadja a Magyarország közvetlen szomszédságában található Ukrajnát, fenekestül felforgatta világunkat” – mondta a köztársasági elnök.

Novák Katalin szerint a háború egységes és határozott választ követel, hiszen „egy szuverén állam elleni fegyveres támadás és agresszió elfogadhatatlan”. A háborús bűnöket ki kell vizsgálni, az elkövetőket pedig felelősségre kell vonni.

A kétnapos izlandi csúcson a magyar államfő „baráti beszélgetést” folytatott Olaszország miniszterelnökével, Giorgia Melonival, illetve egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel is. Emellett egyeztetett Maia Sanduval, Moldávia elnökével és Denys Smyhal ukrán miniszterelnökkel.

(Kiemelt képünk: (balról jobbra) Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Petr Pavel cseh köztársasági elnök, Denys Shmyhal ukrán miniszterelnök és Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke pózol egy csoportképen az Európa Tanács állam- és kormányfőinek 4. csúcstalálkozóján az izlandi Reykjavíkban 2023. május 16-án. Az 1949-ben alapított Európa Tanács a kontinens legrégebbi páneurópai szervezete, amely az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság őrzőjeként kritikus szerepet játszik a régióban. Alastair Grant / POOL / AFP)