Nincs fellendülés, legfeljebb élénkülés

Számokban kifejezve: a munkanélküliek évi átlagos száma a 2009. évihez képest 280 ezer fővel, 3,7 millióra emelkedik. Ezzel a ráta megközelíti a 9 százalékot, de a munkanélküliek száma így is 400.000-el alacsonyabb a még ősszel vártnál. A foglalkoztatottak száma a szövetségi kormány várakozása szerint 1 százalékkal, éves átlagban 39,6 millió főre mérséklődik, míg a magánfogyasztás – a múlt évi 0,4 százalékos növekedés után – 2010-ben 0,5 százalékkal csökken

Növekvő export – de még a 2008-as színvonal alatt

A kormány éves gazdasági jelentése szerint a német export 2010-ben 5,1, míg az import 3,4 százalékkal haladja majd meg a múlt évit. Ez azt jelenti, hogy – miután az e sorok írásakor rendelkezésre álló első tíz havi adatok szerint - 2009-ben a kivitel mintegy ötödével, a behozatal pedig hatodával mérséklődött az előző év első tíz havihoz képest, nem várható, hogy az idei német kivitel és behozatal akár meg is közelítené a 2008 esztendeit.
Az exporthoz hasonlóan gyönge fejlődést sejtet a beruházásokra vonatkozó előrejelzés is: a gépi beruházások – a múlt évi 20 százalékos visszaesés után – csak 3,1 százalékkal, míg az építési beruházások – a tavalyi 0,7 százalékos csökkenést követően – 1,1 százalékkal emelkednének.

Rainer Brüderle szövetségi gazdasági és technológiai miniszter a fenti adatok tükrében minden, az idei év kilátásaival kapcsolatos megnyilatkozásában óva intett a túlzott várakozásoktól. „Még köves út áll előttünk, s nem szabad megfeledkeznünk a kockázatokról” – idézi a a miniszter szavait a Handelsblatt. Brüderle óvatosságát látszik alátámasztani a mannheimi ZEW, az Európai központi Gazdaságkutatási Központ január végén nyilvánosságra hozott konjunktúra-indexe, amely a legjobb esetben is csak élénkülésre, de semmiképpen sem fellendülésre utal.

A gazdasági tárca előrejelzése az alacsonyabb növekedést jelző szakértői várakozásokhoz áll közelebb. Ennél óvatosabb, 1,2 százalékos növekedést csak a kieli Világgazdasági Intézet prognosztizált. Hans-Peter Keitel, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke ezzel szemben a 2 százalékos növekedést sem zárja ki. Sőt: felbukkant néhány banki közgazdász, akik szerint – a 2009 utolsó negyedévi stagnálás, s az ebből adódó alacsony bázis folytán - a német gazdaság idei fejlődési üteme akár a 3 százalékot is megközelítheti. Ezt azonban a minisztériumi szakértők irreálisnak. Mindenesetre a Szövetségi Statisztikai Hivatalnak a múlt év utolsó negyedévi gazdasági fejlődésre vonatkozó első adatai a Szövetségi Bank prognóziskészítőit is a kormánynál derűlátóbb várakozásra bátorították.

Példátlan költségvetési hiány

A foglalkoztatási helyzet alakulásának megítélésében a gazdaságkutató intézetek többsége a szövetségi kormánynál ugyancsak derűlátóbb. A müncheni Ifo és az esseni RWI évi átlagban 3,6 millió, a szövetségi kormánynál 100 ezer fővel kevesebb munkanélkülit feltételez. Az „öt bölcs”-nek nevezett független szakértői tanács vezetői tisztét is betöltő Wolfgang Franz professzor megerősítette: „mindenekelőtt a rövidített munkaidőnek köszönhető, hogy az elbocsátások száma nem fog ugrásszerűen emelkedni”.
A német gazdaság másik súlyponti kérdése az állami költségvetés alakulása. 2009-ben a szövetségi költségvetés a vártnál végül is kisebb, 34,1 milliárd eurós deficittel zárta az évet, 2010-re azonban már 85,5 milliárd euró kiadási többletet kellett előirányozni. A deficitnek a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 2009-ben 3,2 százalék volt, ez azonban idén elérheti a 6 százalékot - soha nem látott mértékben, kétszeresen meghaladva az európai stabilitási paktumban meghatározott mutatót. Ez az ára a pénzügyi válság következményei elleni kemény harcnak: annak, hogy az adóbevételek csökkenése ellenére a konjunktúra-élénkítésre, társadalom-biztosításra és adócsökkentésekre fordított többletkiadások a szövetséget, a tartományokat és az önkormányzatokat terhelik.

Befagyasztják a béreket a közszolgálatban

Wolfgang Schäuble (CDU) szövetségi pénzügyminiszter évi legalább 10 milliárd euró állami kiadást szeretne megtakarítani, s ennek forrásaként alapvetően a közigazgatási kiadások lefaragása szolgálna, beleértve a törvény által szabályozott juttatások szűkítését is. Werner Gatzer, az illetékes államtitkár szerint a jövő évtől kezdődően befagyasztják az állami hivatalok munkabér- előirányzatát. Így a köztisztviselők és közalkalmazottak fizetésemelését az egyes hivataloknak létszám-megtakarításból kell kigazdálkodniuk. „Fájni fog, de nem megy másképp”, fogalmazott az államtitkár.
A Pénzügyminisztérium számítása szerint 2016-ig kereken 60 milliárd euróval kell csökkenteni a strukturális deficitet ahhoz, hogy érvényesüljön az állami eladósodásnak az alaptörvényben rögzített korlátozása. Ha 2011-ben a konzervatív-liberális kormánykoalíció újabb adóreformot kíván kidolgozni és elfogadtatni, a kiadási oldalon megtakarítandó összeg tovább emelkedik. A koalíciós pártok környezetéből származó információk szerint elsősorban egyes, a szövetségi költségvetésből biztosított szubvenciók és adókedvezmények csökkentése szolgál a költségvetés szanálása tartalékául: pl. felújítási költségek adókedvezménye, vasár- és ünnepnapi, továbbá éjszakai munka adómentességének csökkentése vagy megszüntetése, a környezetvédelmi adó alóli egyes mentességek eltörlése, stb.

Ipari Szövetség: „igazi adóreformot”

Keitel, a BDI elnöke mindeközben „a fellendülés gátjának” nevezte az adópolitika alakításáról a koalíciós partnerek között folyó állandó vitát. „Hetekig vitatkoznak a szállodáknak nyújtott adóajándékról, ahelyett, hogy valódi adóreformot dolgoznának ki”. Emlékezetes, hogy a decemberben törvényerőre emelt növekedés-gyorsítási törvényben a családokat, a vállalatokat és az örökösöket terhelő adóterhek mérséklésén túlmenően a szállodákban történő éjszakázást a 19 százalékos ÁFA helyett január 1-jétől csak 7 százalékkal terhelik, amit - a vendéglátók kivételével - minden további ágazat a leghatározottabban bírált.

A BDI szempontjából az „igazi adóreform” részint a rendszer egyszerűsítését, részint pedig a béremeléseknél alkalmazott adók progressziójának mérséklését jelentené. „Nem fair, ha a béremeléseket rögtön felfalja az adó”, figyelmeztetett a német ipar első számú reprezentánsa. Ugyanakkor kétségtelen, hogy nagy adócsökkentésekről a költségvetés rekord-eladósodása miatt nem lehet szó. A tartósan magas állami deficit gyöngíti a növekedés erőit, ezért további konjunktúra-élénkítő programokat a szövetségi költségvetés nem tud magára vállalni, fogalmazott a BDI elnöke. Az aktuális konjunkturális helyzetet a BDI mérsékelten optimistán látja. „Elmúlt az állami mentőakciók ideje”, véli Keitel, aki szerint hiba lenne a konjunktúrát állami eszközökkel fékezni, de „már le kell venni a lábat a gázról”. Az év nagy kihívása, hogy a német gazdaság eljusson az „önhordozó fellendülés” időszakába, amihez azonban megbízható politikai reformkoncepciókra van szükség.

Százezerrel kevesebb autó

A német gazdaság hajtóerejének szerepe az idén ismét az exportra, azon belül mindenek előtt a fellendülés időszakát élő ún. küszöb-országokba (Kína, India, stb.) irányuló kivitelre tevődik át. Az iparvállalatoknak mindent meg kell tenniük a munkahelyek megőrzése érdekében, mert a magasan specializált exportvállalatoknak, melyek versenyképes termékeikkel gyakran vezető szerepet játszanak a világpiacon, szükségük van a jól felkészült munkaerőre. A BDI elnöke a fellendülés veszélyeztető tényezőiként az amerikai dollár gyöngeségét, a nyersanyagárak erőteljes emelkedésének veszélyét, valamint a világ számos országában tapasztalható protekcionista tendenciákat nevezte. Az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) 4.000, iparvállalatra kiterjedő felmérése alapján az élénkülés legnagyobb belföldi veszélyét a kereskedelmi bankok magatartásában, az export finanszírozási feltételeinek romlásában látja.

A világgazdasági válság az exporttól erősen függő ipari ágazatok közül a beruházások világszerte tapasztalható megtorpanása folytán legérzékenyebben a gépipari vállalatokat sújtotta, de – legalábbis a ZEW mannheimi kutatóintézet szerint - 2010 elsősorban a járműipar, a magánfogyasztás visszaesése miatt a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok, a kereskedelem és az építőipar számára ígérkezik nehéz esztendőnek. A járműipar vonatkozásában ezt látszik alátámasztani a Pricewaterhouse-Coopers január utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott előrejelzése, mely szerint az idén 4,8 millió új személygépkocsi fogja elhagyni a német autógyárakat, 100 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A német autóipar teljesítménye az alacsonyabb kategóriájú gépkocsik termelésének múlt évi, a környezetvédelmi prémium által megtámogatott felfutása után akkor mérséklődik, amikor a világ autótermelése (a múlt évi visszaesést követően) 11 százalékkal 63 millió darabra emelkedik.

Juhász Imre, Berlin