Nemzetközi vita az új választási törvényről

Heinz Huthmacher, a német szociáldemokrata alapítvány budapesti irodájának vezetője diplomatikusan azt hangsúlyozta bevezetőjében, hogy a lényeg: demokratikus-e egy választási rendszer, vagy sem. A vitához és a kérdés eldöntéséhez valamennyi párt részvételére van szükség.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője, illetve a kutatóintézet bevezető tanulmánya szerint új választási rendszerünk demokratikus volta felől „legalábbis kétségek merülhetnek fel”. Magyarország egyébként ma abban a furcsa közjogi helyzetben van, hogy hatályos jogszabályai alapján nem lehetne országgyűlési választást tartani… Mivel az új választási eljárási törvényt a parlament még nem fogadta el, egyelőre 1997 évi elődje van érvényben, ami nyilvánvalóan nem koherens az új választójogi törvénnyel.

Amit az utóbbiról eddig tudunk: megmarad a vegyes rendszer, hozzá a többségi elem erősítésével. Ez a korábbiaknál is aránytalanabb választási eredményeket kódol be, a mindenkori győztes drasztikus felülreprezentálásával – mutat rá a Political Capital tanulmánya. A második forduló eltörlése is a relatív legnagyobb politikai erőnek kedvez, a kisebb pártokat pedig együttműködésre, választási szövetségekbe tömörülésre ösztönzi. A nemzeti és etnikai kisebbségek kedvezményes mandátumot nyerhetnek, de reális esélye erre legfeljebb a cigány kisebbségnek lehet. Választójogot kapnak a külhoni magyar állampolgárok annak ellenére, hogy választási győzelme előtt a Fidesz következetesen tagadta, hogy volna ilyen szándéka.

Sajátos választókerületi beosztás

Az új választójogi törvénnyel hatályba lépett az új választókerületi beosztás is, ami eleve nem lett volna tovább odázható. A kirívó aránytalanságok átmenetileg megszűnnek, a választójogi törvény azonban nem akadályozza meg azok újratermelődését. Szembeötlő, hogy most az inkább balra húzó kerületek átlagosan 5-6 ezer fővel népesebbek, mint az inkább jobbra húzók; átlagosan tehát ennyivel kevesebb szavazat lehet elég egy jobboldali egyéni mandátumhoz, mint egy baloldalihoz.

A Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkező állampolgároknak adandó szavazati jogról annyit tudunk, hogy „fél szavazat” lesz (csak pártlistákra szavazhatnak, egyéni jelöltre nem), márpedig ez nemzetközi egyezményekbe ütközhet. A potenciális választók száma ugyanúgy nehezen becsülhető, mint várható választási aktivitásuk. A még hiányzó eljárási törvény a kiterjesztett választójog gyakorlása szempontjából lesz leginkább meghatározó. Nem tudjuk még, hogyan kerülhetnek fel a külhoni magyarok a névjegyzékbe? Részt vehetnek-e a jelöltállításban? Milyen kampánytevékenységet lehet folytatni a határon túl? Milyen választási szervek hivatottak megtartani a szabályokat? Miként adhatják le a külhoni magyarok szavazatukat (külképviseleten, levélben, elektronikusan)?

Nem tekinthető technikai kérdésnek az előzetes választói regisztráció (kormányoldalon már felvetődött) esetleges bevezetését sem. Az elvileg az állampolgári tudatosságot javítani hivatott intézkedés ellentétes hatást is kiválthat, választók tömegeit tartva távol a választástól. E kérdésről nem a nyilvánosság előtt, hanem vélhetően a kormánypártokon belül zajlik a vita. Az előzetes regisztráció bevezetését legfeljebb politikai megfontolások motiválhatják.

Négymillió külföldi olasz szavazhat

Az olasz Guido Tintoritól, a Leideni Egyetem vendégtanárától megtudhattuk, milyen régen és tudatosan támaszkodnak a mindenkori olasz kormányok elszármazott honfitársaikra. Mivel a 19. sz. végétől milliószámra vándoroltak ki (elsősorban Észak- és Dél-Amerikába), a külhoniak azóta minden további nélkül megkaphatják a hazai állampolgárságot – sőt, leszármazottaik is, a harmadik generációig: elég egy nagyszülő a nyolc közül s már jár az olasz útlevél. Róma egyfajta „demográfiai tartaléknak” tekinti kivándorolt honfitársait, másrészt hasznos lobbistáknak: az Egyesült Államokban élő olaszok milliói jelentős befolyással lehetnek a mindenkori kormányra. Mindezért a haza nem ad túl sokat: 12 helyet a 634 tagú képviselőházban és 6 szenátort a 315 közül. Ami így is vitatott, hiszen szoros választások esetén a külhoni olaszok mandátumai is döntők lehetnek.

A lengyel kutató, Ewa Poplawska szavaiból kitűnt, hogy az ottani, szintén új választójogi törvényt, amelynek alapján a külföldi lengyelek minden szavazáson részt vehetnek, szintén hevesen vitatják. Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Alapítvány egyik vezetője megerősítette a Political Capital elemzését: jóllehet az új választókerületi rendszer kiküszöböli az elmúlt 20 évben keletkezett aránytalanságokat, az új rendszer egyértelműen a jobboldalnak kedvez, 23 kerület határait módosították ezzel a céllal. Külön gond, hogy míg eddig a kormány változtathatott a kerületi beosztáson, immár ehhez is kétharmados parlamenti többségre van szükség.

Halász Iván, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense nem az egyetlen volt, aki a külföldön élő állampolgárok technikai nehézségeiről beszélt. Nyilván könnyebb helyzetben vannak a határ túloldalán élő kisebbségi magyarok, akik akár átjöhetnek leszavazni – de hogyan voksoljanak a tengerentúliak, akik milliós tábort is jelenthetnek? Lehet-e majd elektronikusan, levélben, netán megbízott útján szavazni – vitatott kérdés ez, amint hallhattuk, másutt is. Csehországban, Szlovákiában korábban csak az anyaországban voksolhatott a külhoni polgár. Amikor ezzel korábban az olaszok próbálkoztak, egy százalék alatt maradt a részvétel – új utakat kell tehát keresni. Halász szerint egyébként az európai országok többségében az állampolgárság, nem a lakhely szerint jár a szavazati jog.

Hiányzó egyeztetés és nemzetbiztonsági kockázatok

A konferencián végül négy parlamenti párt képviselői vitáztak a választási törvény kérdéseiről. Salamon László (KDNP) elmondta: kormánypárti képviselőként sem ért feltétlenül egyet az új választójogi törvény minden elemével, így például "kissé arányosabb" rendszernek lenne a híve. Ugyanakkor határozottan visszautasítja, hogy az új törvény ne lenne demokratikus, Molnár Zsolt (MSZP) álláspontja, hogy rossz választójogi törvényhez csak rossz eljárásjogi törvény kapcsolódhat. Molnár, aki a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, felhívta a figyelmet, hogy a határon túli magyarokat érintő szavazás lebonyolítása komoly nemzetbiztonsági kockázatokat is felvethet, ezért a kérdésben egyeztetést javasolt. A szocialista képviselő általában hiányolta, hogy a jogszabályokról a Fidesz nem folytat valós egyeztetést és az előkészítésbe nem von be szakértőket.

Gulyás Gergely (Fidesz) erre válaszul arról beszélt, hogy a kodifikáció előtt politikai egyeztetésre is sor kerülhetne, de a három héttel korábban összehívott tanácskozásra sem az MSZP, sem az LMP nem ment el. Miután az új eljárási törvényt idén akarják elfogadni, egyeztetésre van még idő. A kormánypárti politikus szerint a határon túl élő magyarok esetében a levélben szavazás valamilyen formájának szerepet kell kapnia.

Karácsony Gergely (LMP) szerint az új szabályozás egyik alapvető kérdése, hogy a szavazást előzetes regisztrációhoz kötik-e, vagy sem. Szerinte annak bevezetése "pusztító hatású" lehet a demokratikus képviseletre. Egyébként is nagyon alacsony több társadalmi csoport, köztük például a fiatalok, vagy a romák választási részvétele, az ő passzivitásukat az előzetes regisztráció bevezetése tovább növelné. Egyébként meg kellene nyitni az internetes szavazás lehetőségét is, ugyanakkor kötelezővé kellene tenni tenné a választáson való részvételt.