Nemzetközi egyetem a palotában

Az intézmény három szakon kínál két éves master- képzést: összehasonlító állam - és jogtudomány, nemzetközi kapcsolatok, közép-európai tanulmányok, míg doktor-iskolájában a politika – és a gazdaságtudományok, a történelem, az összehasonlító állam- és jogtudományok területén elsősorban Közép-Európa kérdéseit dolgozzák fel. Az intézmény egyik fontos célkitűzése, hogy az új szellemi elit együtt készüljön fel feladataira az államigazgatásban, a nemzetközi szervezeteknél és a magángazdaságban. Így ösztönözhetik, támogathatják az együttműködést a közép- és kelet-európai, valamint a német nyelvű országok között, ugyanakkor a Keleti Partnerség, a nyugat-balkáni térség országaiból jelentkezők képzésével az egyetem hozzájárulhat a térségben zajló demokratizálódási folyamathoz.

Nehéz kezdetek, sajátos finanszírozás

Az Andrássy rajtja nem volt könnyű. A „szokásos” magyar késlekedések miatt (itt a Festetics palota költséges renoválása volt nem kis feladat) ideiglenes helyen kezdődött az oktatás s a nemzetközi együttműködés kezdetben - éppen a magyar késések láttán - nem volt zavartalan. Masát rektor ma némi megnyugvással biztosítja a látogatót, hogy az intézmény finanszírozása – legalábbis 2014-ig, de megalapozott reményeik szerint továbbra is – megoldott. Még ha a sajátos finanszírozás nem éppen könnyíti meg az intézmény vezetőinek dolgát. A német nyelvű országokból befolyó támogatások ugyanis egyedül az onnan érkező professzorok illetményeit, illetve saját diákjaik ösztöndíjait szolgálják. Az egyetem fenntartása, üzemeltetése, valamint a hazai tanárok fizetése magyar feladat, amire 11 évvel ezelőtt évi 200 millió forintot irányoztak elő. E keret mindmáig éppoly kevéssé változott, mint a külföldről érkező pénz – miközben az árak annál inkább. E helyzetben kényszerültek arra, hogy forrás híján kényszerűen több magyar professzor teljes státuszát óraadói bérezésre állítsák át. Az érintettek egyúttal más, nagy egyetemek teljes állásban lévő tanárai, tehát nem egzisztenciális kérdésekről volt szó. Remélhető, hogy a helyzet javul, mivel 50 százalékkal emelkedhet a magyar költségvetésből kapott támogatás. „Nem dolgozunk ellenszélben..” – jelzi az első Orbán-kormány idején alapított egyetem helyzetét a rektor.

Az Andrássy egyébként - hasonlóan a főváros másik nemzetközi felsőoktatási intézményéhez, a Közép-Európai Egyetemhez – akkreditált Magyarországon, magán-egyetemi státusából eredően viszont rájuk nem vonatkoznak a felsőoktatási reform intézkedései. Most van egyébként folyamatban az Andrássy németországi újra-akkreditálása, ami tovább növelheti az egyetem vonzerejét.

Németek, kirgizek, amerikaiak

Az alapítók azt a célt tűzték az egyetem elé, hogy hallgatóinak mintegy harmada legyen magyar, harmada érkezzék a német nyelvterületről, harmada a térség más államaiból. A jelenlegi összetétel megközelíti ezt a célt: idén a diákok 39 százaléka magyar, 47 százaléka német nyelvű országokból, 14 százaléka más államokból érkezett. Van köztük kirgiz és horvát, román és török, ukrán és amerikai. Ösztöndíjakra sok a lehetőség, míg a félévi 200.000 Ft-os tandíj, napjaink viszonyai között, mérsékeltnek számít. Különösen, ha tudjuk, hogy a kereken 170 hallgató az oktatói létszámot tekintve kivételes körülményeket kap: hét diákra jut egy tanár, így a személyes kapcsolat, amely a nagy egyetemekről kiveszett, behatóbb, alaposabb munkát tesz lehetővé. Azt könnyíti, hogy a hallgatók, akik általában jó alapokkal érkeznek, igen céltudatosan fogják fel munkájukat. Lemorzsolódás alig van s az Andrássy diákja pontosan tudni akarja, mit és miért kell tanulnia. Amiben irigylésre méltó tanulmányutakkal is segítik, Brüsszelbe, Svájcba, vagy akár az ENSZ-be, New Yorkba.

S mire viszik a hallgatók? Bár e viszonylag rövid idő alatt még nem sok az „alumni”, azok a felmérések szerint egyáltalán nem bánták meg, hogy ott tanultak. Általában nem gond az elhelyezkedés – többek között azért sem, mert az Andrássyn (másként, mint sok magyar egyetemen) a szakterület gyakorlatára való képzés áll előtérben. A végzettek mintegy kétharmada a magángazdaságban helyezkedett el, 23 százalékuk tudományos pályára ment, 18 százalék a politikában, a közigazgatásban kamatoztatja tudását: diplomaták, köztisztviselők.

Bachelor-képzés és Duna Intézet

A „hogyan tovább” kérdésében a rektor nagy reményeket fűz a közelmúltban létrehozott Duna Intézethez. Az egyetemet támogató partnerországokat összeköti a Duna, távlati diplomáciai céljaik a Duna mentén, a Balkán, a Fekete-tenger, Törökország irányában valósulhatnak meg. Az egyetem számára a Duna-stratégia kereteiben fontos lehetőségek nyílhatnak mind a felsőfokú képzésben, az alkalmazott kutatásban, mind pedig információs - és rendezvényközpontként. Már folyó kutatásaik tárgya többek között az új demokráciák és piacgazdaságok minősége, a politikai elitek szerepe, az EU kisebbség-politikája, a visegrádi országok együttműködése, a roma-integráció kérdései.

A távolabbi jövőről szólva a rektor reméli, lesz majd lehetőség az egyetemi alapképzés (bachelor diploma) bevezetésére is, de közelebbi feladatnak látszik a munkában állók továbbképzése: 2-3 év alatt szerezhetnének master-diplomát a középnemzedékek tagjai a német nyelvű egyetemen. Mindehhez persze adott esetben jelentős szervezeti reformokra, nemkülönben új épületre lenne szükség – félő, hogy e hasznos tervek teljesülése még jó ideig várat majd magára. Masát professzor, aki az ELTE tanszékvezetői székéből került az Andrássyra, a legfontosabbnak azt tartja, hogy van és lesz német nyelvű egyetem Budapesten. Olyan korban, amikor már a bécsi Diplomatische Akademie is angolul oktat, amikor német kutatók hazájukban angolul vitatkoznak a tudományos konferenciákon. A németnek, mint régiónk hagyományos közvetítő nyelvének, továbbra is fontos szerepe van és lehet. Különösen éppen Magyarországon, ahol ez a nyelv az ipar, sőt, a tudományos mentalitás kialakulásában olyan nagy szerepet játszott.