Nemzetközi bíróság elé állítanák Janukovicsot

Az ukrán parlament határozatot hozott kedden arról, hogy állítsák a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé a szökésben lévő leváltott elnököt, Viktor Janukovicsot az általa elkövetett „súlyos bűncselekmények” miatt. Kedden meglőtték Janukovics elnöki hivatalának vezetőjét.

A képviselők túlnyomó többsége által támogatott határozat szerint Janukovics irányította a kijevi tüntetők elleni erőszakot, amely „több mint száz ukrán és más állampolgár halálához vezetett”. A határozat szerint a hatóságok által szintén körözött Vitalij Zaharcsenko volt belügyminisztert és Viktor Psonka előző főügyészt is a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kell állítani.

Az ICC kedden közölte, hogy egyelőre nem kapta meg az ukrán parlament kérését Janukovics és társai büntetőbíróság elé állításáról. Fadi El Abdallah szóvivő azt mondta, hogy egy ország kormányának kell erre vonatkozóan nyilatkozatot tennie, és a büntetőbíróság főügyésze ezután dönt arról, hogy megindítja-e az eljárást – számolt be róla a Híradó.hu.

Az ukrán rendőrség tömeggyilkosság vádjával hétfőn adott ki letartóztatási parancsot Viktor Janukovics ellen, akinek hollétéről nem tudni biztosat. Egyes, meg nem erősített hírek szerint a fekete-tengeri Krím félszigeten tartózkodik.

Meglőtték Janukovics elnöki hivatalának vezetőjét

Ismeretlen körülmények között lábon lőtték Andrij Kljujevet, az elmenekült és leváltott Viktor Janukovics ukrán elnök hivatalának volt vezetőjét – közölte a sértett szóvivője kedden.

Artem Petrenko telefonon azt közölte, hogy egy „megbízható forrás” azt mondta neki: Kljujevre kétszer is rálőttek és megsebesült, de élete nincs veszélyben. Elmondta, hogy Kljujevvel közvetlenül nem tudott beszélni, és nem tudja, hol van jelenleg az elnöki adminisztráció volt vezetője.

Azt sem tudja – tette hozzá –, hogy Kljujev a Kijevből pénteken elmenekült leváltott ukrán elnökkel volt-e, amikor rálőttek. Janukovicsot az új ukrán hatóságok tömeggyilkossággal vádolják, és elfogatóparancsot adtak ki ellene.

A kijevi tüntetők szerint a 49 éves Kljujev – Janukovics talán egyetlen megmaradt szövetségese – rendelte el az Európa-barát diákok november 30-i tüntetésének erőszakos rendőrségi szétverését. Ezt követték azok a tömeges tiltakozások, amelyek végül Janukovics bukásához vezettek.

Kljujev kedden arról tájékoztatta az ukrán Unian hírirodát, hogy február 23-án találkozott Janukoviccsal a Krímben, és benyújtotta neki lemondását. Szavai szerint önként hozta meg döntését, és Janukoviccsal kizárólag azért találkozott, hogy személyesen adja át neki nyilatkozatát.

Azt is közölte, hogy „gyakorlatilag távol tartották a konfliktus rendezését célzó bármilyen döntéstől, és nem tudott a készülő erőszakos forgatókönyvről sem”.

„Meg vagyok győződve, hogy a vizsgálat a bekövetkezett tragédia valamennyi körülményét figyelembe veszi, és a vétkesek elnyerik büntetésüket” – idézte az Unian az elnöki hivatal volt vezetőjét.

Jacenyuk: Moszkva vállalta Ukrajna területi egységének szavatolását

Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetője a Krím félszigettel összefüggésben kedden emlékeztetett arra, hogy Moszkva nemzetközi szinten kötelezte el magát Ukrajna területi egységének szavatolására.

A politikus Kijevben újságírók előtt hangsúlyozta, hogy „Ukrajnában nem tűrik el a szeparatista törekvéseket és a nyomásgyakorlást az országra”. A napokban a Krím félszigeti Szevasztopolban történtek kapcsán kijelentette, hogy az ottani helyzet „nagyon súlyos”. „Felszólítjuk orosz partnereinket, hogy ébredjenek tudatára felelősségüknek” – hangoztatta.

Jacenyuk utalt arra, hogy Ukrajna az 1992-ben született lisszaboni jegyzőkönyvben lemondott nukleáris fegyvereiről, cserébe az Egyesült Államok és Oroszország szavatolta Ukrajna függetlenségét és területi egységét. Az 1994-es budapesti memorandumban pedig – amelyet Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország írt alá – a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági nyomásgyakorlástól.

Szevasztopolban múlt vasárnap több tízezres Moszkva-barát tüntetést rendezett az Orosz Blokk nevű párt, hétfőn pedig a városi tanács rendkívüli ülésen polgármesternek választotta az orosz állampolgárságú Alekszej Csalij üzletembert, akinek gazdasági érdekeltségei is Oroszországban vannak.

A nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt és a kijevi tüntetők radikális csoportja, a Jobb Szektor (Pravij Szektor) szerint a Kreml áll a szevasztopoli események mögött. Mindkét szervezet kedden mihamarabbi beavatkozást, a szeparatista törekvések megfékezését követelte a hatóságoktól.