Németország kiszáll az atomenergiából

A német kormány a japán szerencsétlenséget követően márciusban ideiglenesen, június 15-ig, leállította az ország nyolc, legrégebben működő atomerőművét. Angela Merkel kancellár ugyanakkor bizottságot hívott össze tudósokból, a gazdaság, társadalmi szervezetek képviselőiből, hogy dolgozzon ki ajánlásokat a kormány követendő energia-politikájára. A testület vezetői Klaus Töpfer, a Kohl-kormány egykori környezetvédelmi minisztere, majd az ENSZ korábbi főtitkár-helyettese és környezetvédelmi programjának igazgatója, illetve Matthias Kleiner, a Dortmundi Műszaki Egyetem tanára, az államilag finanszírozott Német Kutatási Szövetség elnöke.

Leállítást – a lehető leghamarabb

A fenti, Etikai Bizottságnak nevezett testület jelentése ugyan csak 30-án kerül hivatalosan a kormány elé, de tartalma eljutott a német sajtóba. A lényeg: egyértelműen azt javasolják, hogy – tekintettel az atomerőművek környezeti kockázataira - azokat a lehető leghamarabb állítsák le. Véleményük szerint a nyolc, már leállított reaktort nem kívánatos többé üzembe helyezni s a többi 17 erőművet is le kell és lehet állítani 2021-ig. A testület úgy találta: az atomenergiának vannak alternatívái, „amelyek összességükben kevesebb kockázatot jelentenek" .. .„Atomerőművek nélkül is biztosítani lehet az ország energia-ellátását anélkül, hogy áramhiány keletkezne, hogy kárt szenvedne a környezetvédelem, miközben a váltás új munkahelyeket hoz.” Egyúttal javasolják: nevezzenek ki parlamenti megbízottat, aki irányítja majd az átállást az energia-politikában és gyakorlatban. Ugyanakkor állítsanak fel országos fórumot, különböző szak-testületekkel, ahol minden érintett folyamatosan egyeztet ezekről a kérdésekről.

A cél eléréséhez gyakorlati javaslatokat is tesznek az energia hatékonyabb felhasználására mind a háztartási gépeknél, mind az épületek szigetelése révén. Új gáz-erőművek építése kívánatos, amelyek megújítható forrásokat is felhasználnak, ugyanakkor korszerű, környezetkímélő szén-erőművekkel kell a régebbieket kiváltani.

A kormánypártok 180 fokos fordulata

A Zöldek pártja, amely már régen az atomenergia ellen foglalt állást, természetesen teljes egyetértéssel fogadta az ajánlásokat azzal, hogy akár 2017-ig le lehet állítani minden reaktort. Az SPD eddig annyit mondott, hogy a szociáldemokraták „nem fogják akadályozni” az ajánlások megvalósítását.
A kormányzó kereszténydemokrata-liberális koalíció még tavaly úgy döntött, hogy lehetséges és kívánatos az atomerőművek üzemidejének jelentős meghosszabbítása: a régieké hét, az 1980 után épülteké 14 évvel. Fukusimát követően ez tarthatatlanná vált, de így is sok a fenntartás, főleg az ütemezést illetően. Nyíltan senki nem kérdőjelezi meg, hogy távlatban el kell majd búcsúzni az atomenergiától, de sokan óvnak az elhamarkodott döntésektől. Szakértők emlékeztetnek arra, hogy míg a szél-energia előállítása kétszer akkora költséget jelent, mint az atomreaktorokból nyert áram, az előbbi (és a többi, alternatív energia) továbbításához hiányoznak a távvezetékek. Azok több ezer km hosszban való kiépítése hosszú időt és óriási költségeket jelent. A régi-új forrásokból származó áram pedig mind a gazdaság, mind a háztartási fogyasztók számára jelentős többlet-költségeket jelent: becslések szerint akár 5 centtel is emelkedhet egy kilowattóra áram ára. A sok energiát fogyasztó iparágakban 44 százalékkal is emelkedhetnek a költségek, ami befolyásolja nemzetközi versenyképességüket. Egy átlagos német háztartásban atom-áram nélkül évi 137 euróval lehet magasabb a villanyszámla. Az ország, amely most áramot exportál, mindenképpen importra szorul majd – adott esetben a szomszédos országok atomerőműveiből.

Eltérő számítások

A Greenpeace környezetvédő szervezet német tagozata másfajta számokat idéz: szerintük idén egy kilowattóra áram költsége az atomerőművekben 12.8, a szénerőművekben 12.1 cent – míg a szélkerekek 7.6, a vízierőművek 6.5 centért állítják elő ezt a mennyiséget. Nem beszélve arról, hogy az atomenergia-ipar 1970 óta 186 Mrd. euró állami támogatást kapott, míg a megújítható energiaforrások fejlesztésére csak 28 milliárdot fordítottak.

A német sajtó egybehangzóan azzal számol, hogy a Merkel-kormány nem fog hozzájárulni a Fukusima miatt márciusban leállított nyolc, 1980 előtt épült atomreaktor újraindításához. A Bundestagban, a parlamentben júniusban, majd a tartományok képviselőiből álló Bundesratban júliusban várhatók beható viták az atom-kérdésről, többek között arról, hogyan oldják meg a használt fűtőanyagok évente tömeges tüntetésekhez vezető tárolását. Könnyen lehetséges, hogy a várható kompromisszumos megoldás tovább tolódik.