Németország 2038-ig leállítja az utolsó szénerőművét is
Németország 2028-ig az összes működő szénerőművét bezárja, hogy a szén-dioxid-kibocsátása 2050-ig az 1990-es szint alá csökkenhessen – írja a Süddeutsche Zeitung az Angela Merkel kormánya által kijelölt, politikusokból, civil szervezetekből és az iparág képviselőiből álló 28 tagú bizottság szombati döntése nyomán. A döntés – amelyet a bizottság egyetlen ellenszavazattal hozott meg – kiemelt jelentőséget visel a párizsi klímamegállapodásban foglalt kötelezettségvállalások szempontjából, hiszen Németország az áramszükségletének 40 százalékát még mindig szénerőművek biztosítják. (A Guardian összehasonlításul idézi fel, hogy az Egyesült Királyságban mindössze 5 százalék ez az arány.) Az elképzelések szerint 2030-ra a német áramszükséglet 65 százaléka megújuló energiaforrásokból származik majd. 2032-ben fogják eldönteni, hogy a bezárás időpontját előre lehet-e hozni 2035-re.
Szénerőmű az észak-rajna-vesztfáliai DattelnbenA szénerőművek bezárása Németországnak hozzávetőlegesen 40 milliárd eurójába fog kerülni. Ezt a pénzt nagyrészt az érintett tartományok – Észak-Rajna-Vesztfália, Brandenburg, Szászország és Szászország-Anhalt – kapják, ahol a szénerőművek fenntartóit és a fogyasztókat is kompenzálni kell a dráguló áram miatt.
A döntéstől nincs mindenki elragadtatva, Amíg a vezető áramszolgáltató, az RWE vezérigazgatója, Rolf Martin Schmitz azt hangoztatta, hogy 2038 túl közeli időpontot jelent, és a német energiaszektort sújtó, messzire ható következményekre figyelmeztetett, az Stefanie Langkamp a Klima-Allianz Deutschland nevű környezetvédelmi ernyőszervezet nevében azt mondta, régóta érett a döntés a fosszilis energiahordozók kivezetéséről, a klímaváltozás fényében pedig sokkal ambiciózusabb tervre lett volna szükség. A Greenpeace a maga részéről 2030-at jelölte meg céldátumként, és a gyors kivezetés híve a német társadalom is a ZDF egyik közvélemény-kutatásában a megkérdezettek csaknem kétharmada állította, hogy támogatja a szénerőművek mielőbbi bezárását.
