Német-svájci alku

Az ügy évek óta terheli a két ország viszonyát. Különösen, amióta „élelmes” banktisztviselők sikerrel adtak német kormányszerveknek nagy pénzért munkahelyükről lopott adatokat, sok ezer német állampolgári titokban svájci bankokban elhelyezett pénzeiről. A vitákban, vegyen-e állami szerv ilyen adatokat, nagy viták folytak, majd az esetek többségében a vétel mellett döntöttek s ez hosszabb távon sok millirádot hoz.

Az alpesi ország az ott különösen szigorúan vett banktitokra hivatkozva sokáig elzárkózott a megegyezéstől, ám az elkerülhetetlenné vált. Különösen azt követően, hogy az amerikai kormány erős nyomására a bankoknak ki kellett adni hasonló, illegális óriási amerikai pénzekre vonatkozó adatokat.

Hiteles számok a svájci német pénzekről ugyan nincsenek, de szakértők 130 – 280 milliárd euró körüli összegről beszélnek. Akármekkora is ez a vagyon, hamarosan harmadával – negyedével kevesebb lesz: az egyezmény alapján a letétek 19 – 34 százalékának megfelelő összeget a svájci pénzintézetek átutalják a német államkincstárnak. A milliárdok nagyobbik része a központi költségvetésbe megy, a többit a tartományok kapják, amelyeket az adócsalók és más fekete pénzek tulajdonosai ugyancsak megkárosítottak. Jóllehet a csalóknak fizetniük kell, nagy előny, hogy ezzel büntetlenséget vásárolnak: adataikat sem most, sem később nem adják át a német hatóságoknak. Csak azzal kell számolniuk, hogy ezúttal ugyanannyi adót fizetnek majd a pénzük után, mint odahaza: a svájci bank ezentúé jó 26 százalék forrásadót von le a kamatokból és egyéb nyereségekből s ezeket az összegeket (ugyancsak névtelenül) átutalja Németországnak.

Felhívás adócsalásra?

Frank-Walter Steinmeier, az ellenzéki SPD frakcióvezetője „az adócsalás elősegítésének” nevezte a megállapodást. Mind a szociáldemokraták, mind a Zöldek ellenzik az alkut s új tárgyalásokat igényelt a kormánytól. Az ellenzék, amely a parlament szövetségi házában többségben van, ott az alku ellen kíván szavazni. Az alsóház, a Bundestag azonban feltehetően megszavazza majd az egyezményt, amely a kormány szerint előnyös megoldás. Svájc ugyanis nem volt hajlandó visszamenőleg megváltoztatni jogrendjét és kiadni azokat az ügyfeleket, akiknek korábban névtelenséget biztosított.

A Credit Suisse különalkuja

A Credit Suisse, a legnagyobb svájci bankkonszern, amelynek németországi fiók-hálózata van, időközben külön egyességet is kötött a düsseldorfi államügyészséggel. Az ügyészség 2010 márciusában kezdett vizsgálatot a Credit Suisse 1.100 ügyfele ellen adócsalás, a bank alkalmazottai ellen pedig ennek elősegítése miatt. A nyomozás adatai szerint az ügyfelek összesen 1.2 milliárd eurót helyeztek el Svájcban.
A bank az alku alapján most 150 millió eurót fizet, viszonzásul megszüntetik az ellene folyó eljárást. Hasonló eljárásokban egyességre jutott már a németekkel a Julius Bär és a liechtensteini nagyhercegi LGT bank is.

További írásokat olvashat Németországról a