Német sajtóhangok Pécsről
A jelek szerint az elmúlt hetekben nem kevés német újságíró járt Pécsett, hogy tájékozódjék 2010 – egyik – európai kulturális fővárosának előkészületeiről a nagy évre. A város története, nevezetességei mellett beszámolnak a nagy késésekről és arról, hogy a programokban a soketnikumú Pécs nem minden kisebbsége szerepel - például a romák sem.
Az ARD, az egyik német országos közszolgálati rádió terjedelmes helyszíni beszámolójában rokonszenvező hangon számol be Pécs történetéről, sajátos hangulatáról, az itt megtelepült svábok szerepéről, de nem egy kritikus hangot is idéz. Egyik helyi, németajkú újságíró-kollégája arról tájékoztatta, hogy a „Pécs, a határok nélküli”, sok-etnikumú város programjának kidolgozásába eredetileg a kisebbségeket is bevonták – ám amikor a pénzek kiosztására került a sor, akkor csak a várt összegek töredékét kapták.
Az ARD munkatársának a romák szóvivője elmondta: a kezdeteknél sürgették őket, írják alá a nyilatkozatot a megkülönböztetés ellen, különben nem jön pénz a programokra. S bár aláírták, amit kívántak tőlük, az ő projektjeik megvalósítását most csak 2012-re ígérik.Jóllehet a 180 millió euró nagy részét építkezésekre fordítják, néhány tatarozástól eltekintve semmi nem lesz idejében készen. Egy helyi diák szerint „ kevésbé magasröptű tervekkel többet érhettünk volna el’, idéz a lap egy pécsi diákot.
"Fünfkirchen" és a német kultúra nyomai
A berlini Tagesspiegel (akárcsak más német lapok) felemlítik a város régi keletű német nevét: Fünfkirchen s emlékeztet rá, hogy az ott és a környéken élő, Hessenből és a frank vidékekről származó németek kultúrája máig meghatározza a térség arculatát. A pécsiek azt remélték, hogy programjukkal kiléphetnek Budapest árnyékéból és fellendíthetik az idegenforgalmat a magyar-szerb-horvát háromszögben. Ám a sok tervből nem kevés az is marad. Rossz irányítás és gazdálkodás, személyi változások, politikai harcok jellemezték az előkészületeket s mindehhez jött még 2008-ban a pénzügyi válság. A kulturális főváros költségvetését harmadával megkurtították, több álom szertefoszlott. 2010-re csak az autópálya lesz készen – az is csak tavaszra.
A lap mindenesetre beszámol arról is, hogy az itt született Marcel Breuernek, a magyar Bauhaus építészetnek szentelt kiállítást novemberben Berlinben is bemutatják. A Tagesspiegel is kitér a kisebbségi kérdésre, mondván: azoknak vannak ugyan iskolái, politikai képviseletei, kulturális intézményei, „de az együttélést előítéletek, feszültségek jellemzik. A magyarországi jobbratolódást mindenekelőtt a romák érzik. Jóllehet itt van az egyetlen roma gimnázium, a programban nincsenek roma-súlypontok". A hivatalos álláspont szerint azért, mert a cigány vezetők nem tudtak egyetértésre jutni. A német kisebbség viszont rendezvényekkel, Baranya-megyei fesztiválokkal kívánja felhívni magára a figyelmet. „Hogy teljesülnek-e a Pécsnek adott lehetőséggel kapcsolatos nagy várakozások, kétséges. Ám ha 2010 csak annyit hoz, hogy ráirányítja a dél-magyarországi városra a nemzetközi érdeklődést, ez már nyereség lenne” – írja a berlini napilap.
A müncheni Süddeutsche Zeitung arról tudósít, hogy az év 180 millió eurós költségvetésének 85 százalékát az EU adja, 10 százalék hárul a városra, 5 százalék a központi költségvetésre. Míg a hangversenytermet a tervek szerint októberben megnyithatják, a Zsolnay-negyed csak 2011-ben nyílik – amikorra kihunynak már az ünnepi év fényei, A WAZ.lapcsoport riporterének az tűnt fel, hogy Pécs - nem sokkal a megnyitás előtt - szinte egyetlen nagy építési terület és - mint hallották - a kevés szállodai férőhely és a repülőtér hiánya is nehezíti a helyzetet. Ennek ellenére a pécsiek búszkék lehetnek, hogy az ország legrégibb egyetemének 34.000 diákja van, hogy megőrizték itt az ezeréves kereszténység, a török-kor, a monarchia emlékeit - és együtt élnek magyarok, délszlávok, németek. Még akkor is, ha az utóbbiak pusztán "népi muzsika harmonika-kisérettel" címszó alatt szerepelnek a programban.
