Német cégek szerint kiszámíthatatlan a magyar környezet
A németeket a háború után átnevelték, míg nálunk mindent a szőnyeg alá sepertek, mondotta Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkár. A Német–Magyar Gazdasági Kamara vezetői a politika kiszámíthatóságát, a jogbiztonságot és a párbeszédkészséget igényelték a Kamara és a Budapesti Gazdasági Főiskola tanácskozásán.
A konferencia célja az volt, hogy áttekintsék a két ország kapcsolatainak alakulását az NSZK-hoz fűződő diplomáciai kapcsolatok felvétele óta eltelt 40 évben. Prőhle szerint nem kell elveszni a jelenlegi vitákban, a (német) sajtó cikkeiben. Hasznosabb arra emlékezni, amit Richard von Weizsäecker, korábbi államelnök mondott: a németek és a magyarok az egyetlenek Európában, akik az elmúlt ezer évben nem viseltek hadat egymás ellen... Németországnak századok óta van szerepe Magyarország modernizálásában, ezt a szerepet játssza a német gazdaság ma is; a két ország alapvető érdekközössége vitathatatlan. Az államtitkár emlékeztetett rá, milyen hevesen ellenezték annak idején Németországban is a munkaerőpiac megnyitását az új tagországok munkavállalói előtt – most pedig a németek már toborozzák a magyarokat. Az NSZK-ban a következő években például további nyolcezer orvosra lesz szükség – félő, hogy sokan közülük magyarok lesznek. A szakképzettek elvándorlása egyébként kedvezőtlen a magyarországi német vállalatok számára is. Prőhle szólt arról is, hogy „baljós meglepetések” várhatók a jövő évi európai parlamenti választásokon. Vélhetően a szélsőjobb várható előretörésére célzott, s az államtitkár szerint ilyen helyzetben még nagyobb szerepet játszanak majd Németország és Közép-Kelet-Európa kapcsolatai.
A Német–Magyar Gazdasági és Iparkamara felmérései azt mutatják, hogy a német vállalatok majd háromnegyede továbbra is beruházna Magyarországon, de valamennyien úgy vélik: jogbiztonság, kiszámíthatóság, a kormány részéről való párbeszédkészség szükséges ahhoz, hogy továbblépjenek – hallhattuk Gabriel Brennauertől, a Kamara ügyvezetőjétől, valamint német nagyvállalatok vezetőitől is. A Kamara felmérései azt mutatják, hogy Magyarország, a térség egykori éllovasa versenyképesség tekintetében immár jelentősen elmarad versenytársai mögött. Brennauer szerint elbizonytalanodás tapasztalható a német cégeknél, többek között a magyar állam és a nagyvállalatok között kötött különszerződések miatt is. Nem világos, mi a célja ezeknek a „stratégiai megállapodásoknak”, és „nem szolgálja az ideális légkört”, ha a szorosabb együttműködésből kihagyják a kis és a közepes cégeket, amelyek pedig ugyancsak jelentős szerepet játszanak és sok munkahelyet teremtettek. A kérdőjelek helyett felkiáltójelre van szükség – így Brennauer.
A nagyvállalati vezetők ugyan nem tértek ki a maguk különszerződéseire, de azzal együtt sem tűntek maradéktalanul elégedettnek. Dale Martin, a Siemens Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett, hogy Magyarország a térség országainak versenyében már 2005-től lemarad, márpedig a nagy konszerneken belül is verseny folyik azért, hol legyenek új beruházások. Stefan Sefer, a ThyssenKrupp magyarországi képviselője, a Kamara korábbi elnöke diplomatikusan fogalmazott, amikor kijelentette: „Nem mondhatom, hogy a kormány részéről mindig meghallgattak...” Akárcsak Klaus Riedel, a német nagykövetség második embere, mondván: a gazdaságnak folyamatosságra, kiszámítható környezetre van szüksége. Ezt igényli a német vállalatoknak az a kisebbsége is, amely ugyan nem ruházna be már újra, „de még ők is itt vannak”.
