Nem ússzuk meg a pénzpiaci válság hatásait
Ma már kijelenthetjük, hogy a 2007 nyarán az USA-ban kialakult jelzálog- és hitelpiaci válságot a vezető országok központi bankjai, kormányai jól kezelték és jól kezelik. Ennek eredményeként bátran állíthatjuk, hogy elhárult a globális pénzügyi rendszer összeomlásának veszélye. Mindez ugyanakkor korántsem jelenti azt, hogy az élet visszatért a 2007 nyara előtti kerékvágásba. A piacok továbbra is nyugtalanok, befektetők, központi és kereskedelmi bankok dollár százmilliárdokat veszítettek, a gazdaság lelassult, az infláció felpörgött. Magyarországot, a hazai piac főbb szereplőit közvetlen kár nem érte, ugyanakkor a jelzálog- és hitelpiaci válság negatív hatásait hosszú éveken keresztül érezni fogjuk.
A jelzálog és hitelválság talán legfontosabb következménye a befektetők kockázatkerülése, illetve a kockázatok beárazása. A hazai gazdasági és pénzügyi mutatók a javuló költségvetési és fizetési mérleg számok ellenére sem sok jóval kecsegtetik a külföldi működő tőkét, a befektetések volumene a kívánatos szint alatt marad. A pénz- és tőkepiaci likviditás a korábbi szint felére, negyedére esett vissza, kevesebb pénz és az is jóval drágábban áll rendelkezésre. Ez különösen fontos szempont egy olyan ország esetében, amelynek államadóssága a GDP mintegy 65%-ára rúg, s ahol a bankrendszer a hazai megtakarításokból közel sem tudja finanszírozni a szükséges beruházásokat, vállalati projekteket, a lakossági hitelfelvételi igényeket. A kevesebb pénz egy egész százalékponttal drágább lett, és ezt a költségnövekedést minden hitelfelvevő – az állam, a vállalati kör, a lakosság - meg fogja fizetni.
A hazai gazdaság növekedését érezhetően lassíthatja a megfizetendő magasabb kamat, a magasabb hitelkockázati felár. A magasabb adósságszolgálati teher a költségvetés kiadási oldalát rontja, az államháztartás mozgástere az esetleges adó- és járulékcsökkentésre mérséklődik. A hazai gazdaság fő mozgatóereje az elmúlt években az egészséges európai konjunktúrának köszönhetően az exportszektor volt. Az EU 2008 – 2009-es gazdasági növekedése várhatóan minimum egy százalékkal fog elmaradni a korábban jelzett értékektől, tehát exportpiacaink kevésbé jól fognak teljesíteni, mint vártuk. Összességében, Magyarországon a konvergencia programban tervezett szint alatt maradhat a gazdasági növekedés a 2008 – 2010-es időszakban.
A hazai konjunktúra másik nagy támasza az elmúlt években az építési szektor volt. Közel egy éve súlyos válság alakult ki ebben az ágazatban, esnek az árak, a beszállítói körbetartozás nehéz helyzetbe sodort számos szereplőt. Elmaradnak a külföldi befektetők, tovább csökkentve a hazai vásárlók között amúgy is visszaesett a keresletet.
Nem kapcsolható közvetlenül a jelzálog és hitelpiaci válsághoz az energia és mezőgazdasági árak robbanásszerű emelkedése, mindenesetre a két tényező együtt, párhuzamosan jelentkezett az elmúlt hónapokban. A magasabb inflációs kilátások Magyarországon a jegybankot a kamatok emelésére szorították, ami viszont a forint megerősödését eredményezte. Az erős forint – ma már az euróval szemben 250 alatti árfolyamot jegyez a piac – tovább nehezíti az exportszektor helyzetét, rontja a versenyképességet, csökkenti a jövedelmezőséget. A magas kamatok pedig a pénztulajdonosokat arra ösztönzik, hogy kevesebbet ruházzanak be, fogják vissza a fogyasztást, válasszák inkább a megtakarítást.
Összességében elmondható, hogy bár közvetlen károkat nem szenvedtünk el, a 2007 nyarán kibontakozódó jelzálog- és hitelpiaci válság közvetett hatásai miatt kilátásaink a verseny- és jövedelemtermelő képesség, a gazdasági növekedés és a finanszírozás területén egyaránt romlanak, ami felvetheti a konvergencia pálya újragondolását.
